Politikai antropológiai források - MEK

(Horikoshi 1975:66). A háború vége felé Kartosuwirjo Bantenben, Nyugat-Jáva legnyugatibbrészén volt Hökökai gerilla-kiképzőfelügyelő, és ugyanekkor egy helyi katonai Hezbollahegységélén állt Malangbongban, Suffah Intézetének székhelyén. A Hezbollah-egységekmuzulmán harci csoportok voltak, amelyek a japán megszállók engedélyével alakultak. Fontosmegjegyezni, hogy Kartosuwirjo folyamatos utazása egész Nyugat-Jáván keresztül, nagymértékbenhozzájárult a vidéki kiaik hálózatának megszervezéséhez, amelyek később majd aDarul Iszlám-mozgalmat fogják támogatni. Sokan az ő Hezbollah-egységéből váltak követőivéés később a D.I.-szervezet kemény katonai magját alkották.1947. július 21-én indult az első policionális * akció, mely a hollandok átütő sikerét hozta.1947 novemberében Kartosuwirjo egy konferenciát tartott Cupu hegyén, Garut és Tasikmalajahatárán. A Masjumi által támogatva a konferencia úgy döntött, hogy létrehoz egy DewanPertahanan Ummat Islam-ot (a Muzulmán Közösség Védelmi Tanácsa) Garutban, hogy ahelyi Hezbollah és Sabili’llah csapategységeket koordinálja, valamint megalakít egy MadjelisUmmat Islam Indonesia-t (a muzulmán közösség tanácsa Indonéziában) Tasikmalajában, hogya mozgalmat vezesse.A holland sikerek 1948 január 19-én a Renville-i egyezményhez vezettek, és február 6-án ahollandok felállították a Pasundan-kormányt Nyugat-Jáván, összhangban az akkor uralkodógondolattal, hogy Indonéziából államok föderációját hozzák létre. A Renville-i egyezménybenazt is elhatározták, hogy visszavonják a Siliwangi-hadosztályt Nyugat-Jáváról, miáltal amuzulmán csapategységek, melyek hátramaradtak, szabad mozgást kaptak.Valójában a Darul Iszlám-mozgalom 1948-ban nemcsak - a Renville-i egyezménytől valóeltérés okán - Nyugat-Jáva katonai védelmére jött létre, hanem az ismét bevezetett gyarmatikormányzás kihívására is, melyet Nyugat-Jáván a Pasundan-állam szimbolizált az iszlámnevében.Az iszlám állam kikiáltása, Kartosuwirjo részéről 1949. augusztus 7-én egy jól átgondoltreakciónak tűnt a május 7-i Van Royen-Roem egyezményre, melyben formálisan elismerték aköztársasági kormányt Jogjakartában és az erre bekövetkező augusztus 1-i fegyverszünetiegyezményre a hollandok és a Köztársaság között. Mindenesetre ez a proklamáció még többtámogatást hozott Kartosuwirjo számára a helyi iszlám csoportok részéről. Amikor a valódifüggetlenségi egyezmény létrejött 1949. december 27-én, a Darul Iszlám a Nyugat-Jáva délirészén lévő hegyes vidék legnagyobb részét, Bantentől Preangerig a befolyása alatt tartotta.1948-ban a D.I.-mozgalom sok indonéz szemében legitimnek számított, mivel az abban azidőben még a gyarmati rezsim által Nyugat-Jáván létrehozott Pasundan, és nem a Köztársaságellen irányult. A hollandok második policionális akciója, 1948 december 19-én, olyannyugtalanságot ébresztett, hogy a vidéki kiaik és ulamák, akik addig távol tartották magukat,most csatlakoztak a D.I.-mozgalomhoz, vagy támogatták annak a hadmozdulatait, mivel a D.I.most a népi ellenállás valódi magját képezte (Horikoshi 1975:71). Amikor a Köztársaság1950-ben, a függetlenségi egyezmény után, a Hollandia által bevezetett szövetségi rendszertelvetette, pont akkor a D.I. gyorsan növekedett és a mozgalom az éppen megszületett Köztársaságrákdaganata lett. Számos kiai, köztük kiai Jusuf, az Indonéz Köztársasággal valószolidaritásból visszavonták támogatásukat a D.I.-tól. 1950 októbere és 1951 februárja közöttKartosuwirjo két titkos levelet küldött Sukarnonak, azzal a sürgető kéréssel, hogy kikiáltsa aziszlám államot (Horikoshi 1975:76). Mivel azonban a Köztársaság egy szekuláris állam* Így nevezik a holland hadsereg akcióit, melyeket az indonéz szabadságharcosok ellen indítottak 1947-ben és1948-ban (a ford.)62