(Horikoshi 1975:66). A háború vége felé Kartosuwirjo Bantenben, Nyugat-Jáva legnyugatibbrészén volt Hökökai gerilla-kiképzőfelügyelő, és ugyanekkor egy helyi katonai Hezbollahegységélén állt Malangbongban, Suffah Intézetének székhelyén. A Hezbollah-egységekmuzulmán harci csoportok voltak, amelyek a japán megszállók engedélyével alakultak. Fontosmegjegyezni, hogy Kartosuwirjo folyamatos utazása egész Nyugat-Jáván keresztül, nagymértékbenhozzájárult a vidéki kiaik hálózatának megszervezéséhez, amelyek később majd aDarul Iszlám-mozgalmat fogják támogatni. Sokan az ő Hezbollah-egységéből váltak követőivéés később a D.I.-szervezet kemény katonai magját alkották.1947. július 21-én indult az első policionális * akció, mely a hollandok átütő sikerét hozta.1947 novemberében Kartosuwirjo egy konferenciát tartott Cupu hegyén, Garut és Tasikmalajahatárán. A Masjumi által támogatva a konferencia úgy döntött, hogy létrehoz egy DewanPertahanan Ummat Islam-ot (a Muzulmán Közösség Védelmi Tanácsa) Garutban, hogy ahelyi Hezbollah és Sabili’llah csapategységeket koordinálja, valamint megalakít egy MadjelisUmmat Islam Indonesia-t (a muzulmán közösség tanácsa Indonéziában) Tasikmalajában, hogya mozgalmat vezesse.A holland sikerek 1948 január 19-én a Renville-i egyezményhez vezettek, és február 6-án ahollandok felállították a Pasundan-kormányt Nyugat-Jáván, összhangban az akkor uralkodógondolattal, hogy Indonéziából államok föderációját hozzák létre. A Renville-i egyezménybenazt is elhatározták, hogy visszavonják a Siliwangi-hadosztályt Nyugat-Jáváról, miáltal amuzulmán csapategységek, melyek hátramaradtak, szabad mozgást kaptak.Valójában a Darul Iszlám-mozgalom 1948-ban nemcsak - a Renville-i egyezménytől valóeltérés okán - Nyugat-Jáva katonai védelmére jött létre, hanem az ismét bevezetett gyarmatikormányzás kihívására is, melyet Nyugat-Jáván a Pasundan-állam szimbolizált az iszlámnevében.Az iszlám állam kikiáltása, Kartosuwirjo részéről 1949. augusztus 7-én egy jól átgondoltreakciónak tűnt a május 7-i Van Royen-Roem egyezményre, melyben formálisan elismerték aköztársasági kormányt Jogjakartában és az erre bekövetkező augusztus 1-i fegyverszünetiegyezményre a hollandok és a Köztársaság között. Mindenesetre ez a proklamáció még többtámogatást hozott Kartosuwirjo számára a helyi iszlám csoportok részéről. Amikor a valódifüggetlenségi egyezmény létrejött 1949. december 27-én, a Darul Iszlám a Nyugat-Jáva délirészén lévő hegyes vidék legnagyobb részét, Bantentől Preangerig a befolyása alatt tartotta.1948-ban a D.I.-mozgalom sok indonéz szemében legitimnek számított, mivel az abban azidőben még a gyarmati rezsim által Nyugat-Jáván létrehozott Pasundan, és nem a Köztársaságellen irányult. A hollandok második policionális akciója, 1948 december 19-én, olyannyugtalanságot ébresztett, hogy a vidéki kiaik és ulamák, akik addig távol tartották magukat,most csatlakoztak a D.I.-mozgalomhoz, vagy támogatták annak a hadmozdulatait, mivel a D.I.most a népi ellenállás valódi magját képezte (Horikoshi 1975:71). Amikor a Köztársaság1950-ben, a függetlenségi egyezmény után, a Hollandia által bevezetett szövetségi rendszertelvetette, pont akkor a D.I. gyorsan növekedett és a mozgalom az éppen megszületett Köztársaságrákdaganata lett. Számos kiai, köztük kiai Jusuf, az Indonéz Köztársasággal valószolidaritásból visszavonták támogatásukat a D.I.-tól. 1950 októbere és 1951 februárja közöttKartosuwirjo két titkos levelet küldött Sukarnonak, azzal a sürgető kéréssel, hogy kikiáltsa aziszlám államot (Horikoshi 1975:76). Mivel azonban a Köztársaság egy szekuláris állam* Így nevezik a holland hadsereg akcióit, melyeket az indonéz szabadságharcosok ellen indítottak 1947-ben és1948-ban (a ford.)62
maradt, nem maradt más a D.I. számára, mint hogy területeit kivonja a köztársasági kontrollalól, mint tette azt Kahar Muzakkar Dél-Sulawesiben és Daud Beureu’ Atjehben.Majdnem mindenki, akit Horikoshi 1973-ban meginterjúvolt, egyetértett azzal, hogy a DarulIszlám céljai igazságosak voltak, de az eszközök ellenkeztek a vallási tanokkal. Kartosuwirjoegy fontos tekintetben hibázott, miáltal a legtöbb faluközösséget maga ellen fordította.Engedett seregének - vagy már nem tudta többé kezében tartani a fejleményeket -, így ahelyzet nagymértékű mészárlássá alakult át: sok falut több alkalommal kifosztottak ésfelégettek, ezreket gyilkoltak meg és még többen menekültek a városokba. Az interjúalanyokazonban azt is elismerték, hogy Kartosuwirjo karizmája és agresszív karaktere nélkül,valamint azon képessége nélkül, hogy hűséges támogatókat szerezzen, a D.I. soha nem tudtavolna magát életben tartani.Mik voltak a Darul Iszlám létrejöttének okai 1948-ban? Abban a véletlen tényben keresendő-eaz ok, hogy egybeesett a köztársasági csapatok jelen nem léte és a felfegyverzett iszlámHezbollah és Sabili’llah egységek jelenléte ugyanazon a területen Preangerben, ahogy azt VanDijk javasolja (Van Dijk 1981:18-20)? Vagy inkább rejlik az ok abban a véletlen egybeesésben,hogy Preangerben már az előző század vége óta nagymértékű földkoncentráció alakultki, egy folyamat, mely az 1950-ben és 1951-ben bevezetett új bevételi adók által meggyorsult(Van Dijk 1981:372)? Történetileg a földbirtokos kiaik és középparasztok nyugtalansága éskritikája nem annyira a földkoncentráció ellen irányult, mint inkább az állam nevében, a helyihivatalnokapparátus, a szekulárisabb prijajik által bevezetett adók ellen, akik csak névlegesenvallották az iszlámot és a valóságban egyre inkább a luxus nyugati életmódhoz alkalmazkodtak.A földkoncentráció révén a már kisajátított földű parasztok mellett, a kevésbé módoskiaik és középparasztok egy része is feltehetőleg el fogja veszteni a földjét, mivel az újbevételi adót többé nem tudják majd megtermelni. Nagyon valószínű, hogy ezek a csoportokkerültek ellenállásba és legalábbis részben csatlakoztak a D.I.-hez.El lehet tűnődni azon, hogy a D.I.-mozgalom mélyebb okaiként nem az agrárstruktúra és aIszlám kapják többé a hangsúlyt, hanem a köztársasági hadsereg újraszervezése és a fiatalIndonéz állam formálásának folyamata.Ami az agrárstruktúra kérdését illeti, Van Dijk disszertációjának bevezetőjében kijelenti, hogykiindulópontja Wolf megjegyzése, mely szerint a föld státusz-attribúciójának megváltozása arokonsági csoport-tulajdonból magán-(eladható) tulajdonná, alapvető tényező a parasztlázadáshoz(Van Dijk 1981:8). Mégis csak az utolsó fejezetben tér vissza részletesen erre amagánosítási folyamatra. A földtulajdon koncentrációja és a Darul Iszlám megjelenése közöttikapcsolat tekintetében ismerteti Kahin elméletét, aki arra a konklúzióra jut, hogy a széleskörűnyugtalanságot - mely azáltal jött létre, hogy sok paraszt kölcsönök miatt a helyiföldesurak/pénzkölcsönzők javára elvesztette a földjét - a Darul Iszlám vezetők hasznosítottákés abból nagy mértékben ‘politikai tőkét’ kovácsoltak. Van Dijk megemlíti továbbá, hogyabban az időben létrejött egy csoport újdonsült földnélküli Preangerben, mégsem tárgyaljamélyebben ezt a kérdést (Van Dijk 1981:371-371; Kahin 1970:327, 328).Mégis a D.I. követők nyilván nem kizárólag földművesek voltak. Wertheim, ‘The forgottenones’ * c. cikkében leírja egy, a D.I.-vel kapcsolatos 1957-es személyes tapasztalatát, melyszerint Cibodas faluban a szegény földmunkások házait kifosztották és megrongálták, míg agazdag hadji házát megkímélték! (Wertheim 1984:50, 51). Horikoshi szintén rámutat, hogy ahelybeliek véleményével szemben, akik Kartosuwirjo követőit, mint hülyéket, kommunistákatés jávaiakat ábrázolják, a D.I. egészen másmilyen összeállítású volt. Sokan az úgynevezett* ‘Az elfelejtettek’ (a ford.)63
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4:
TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6:
hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8:
kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10:
Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12: ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14: használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16: an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18: A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20: A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22: JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24: 1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26: A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28: nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30: A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32: érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34: közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36: az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38: Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40: Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42: Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72: De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90: TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92: „Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94: területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96: öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98: emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100: létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102: alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104: Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106: jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108: talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110: A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112: támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114:
A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116:
viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118:
A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120:
ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122:
értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130:
Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132:
A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134:
szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136:
Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138:
irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140:
készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142:
dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144:
mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza