A fél-folyami csoportok gazdasága röviden leírható. Ezek elsősorban farmerek, akik afolyóvölgy termékeny mocsaras területeit művelik. Emellett kis mértékben halászattal isfoglalkoznak, kicsi kivájt kenuikkal a Niger és a Kaduna holtágaiban és mellékfolyóibanhalásznak - de sosem magában a főfolyóban, ahol csak a kedéknek van joguk halászni.A kedék viszont híres halászok és hajósok. Nevüket ismerik végig a Niger mentén, messze anupék földjének határain túl (8); és a maguk vidékén szinte monopolizálták a folyamiközlekedést (9). Kenuikkal évszázadok óta folytatnak kereskedelmet a Niger folyó mentén;áruiknak csak kis része értékesítődött belföldi kereskedelemben, nagy részét a nupe vidékenkívülre vitték vagy onnan hozták. Dél felé szállítanak ruhákat (nupe és hausza készítésűeket),hausza lovakat, Csád-tavi lúgot, nupe gyékényeket és szalmakalapokat, halat és rizst a Nigerpartjáról; észak felé pedig kóladiót a dél-nigériai piacokról, európai sót és pálmaolajat.Ebben a folyami kereskedelemben a kede hajósok kétféleképpen vesznek részt: vagy bérbeadják kenujukat és annak legénységét (amely saját magukból és családtagjaikból áll) egykereskedőnek egy adott útra, vagy saját maguk foglalkoznak a kereskedéssel is, saját árujukatsaját hajójukon szállítva. Az első típus egyik változata az, amikor bizonyos helyeken a kedékembereket, árukat és állatokat szállítanak át a folyón csekély fizetség ellenében (10).A kede hajósok munkája jövedelmező ugyan, de kimerítő, nehéz és nemritkán veszélyes.Készen kell állniuk hosszú utazásokra, amelyek néha még ma is ismeretlen vidékekrevezetnek (11). Utazásaik során hosszú ideig, gyakran hónapokig távol vannak otthonuktól,nemcsak távoli úticéljaik miatt, hanem mert útközben sokszor és hosszú időre megállnak: megkell várniuk, míg a folyó újra hajózható lesz, míg meg nem töltik kenujukat áruval, vagy mígtalálnak egy újabb „utast” (ahogy ők nevezik), akivel jövedelmező lehet a visszaút.Itt ragadható meg, milyen jelentősen befolyásolja ez a termelési forma a kede letelepedésszerkezetét. A hosszú hajóutak miatt szükség van állandó pihenőhelyekre, ahol a kenusokélelmet és szállást találhatnak, valamint lehetőséget kenujuk kijavításához. Különösen folyamiútjaik „végállomásai” válnak egy idő után időszakos kede „gyarmatokká”. A pihenőhelyekettermészetesen gazdasági megfontolások alapján választják ki. Végül pedig szükség van egypolitikai védelmi rendszerre, amely biztosítja (vagy legalábbis a gyarmati idők előttbiztosította) a távoli utazások biztonságát, a pihenőhelyeket értékes raktáraikkal, és azidőszakos vagy állandó kereskedelmi állomásokat (12), amelyek aztán szükségszerűen kedegyarmatokká válnak - így kapjuk meg a kede településrendszer képletét.IV. TelepülésekSzerencsére birtokunkban vannak olyan adatok, amelyek segítségével részletesen nyomonkövethetjük a kede népesség és a települések mozgásait. Adataink csak részben származnakszájhagyományból. A kede települések története benyúlik a nigériai felfedezőutak és a britgyarmatosítás jól dokumentált történetébe, utolsó fázisai pedig szemünk előtt történnek. De atörténeti dokumentumok mellett másfajta bizonyítékaink is vannak, amelyek indirekt módonsegítenek megérteni a kedék népességmozgásait: mint láthatjuk majd, ez a mai kedetelepülések fekvésében és szerveződésében rejlik.A kedék hagyománya szerint eredeti hazájuk a Niger és a Kaduna összefolyásának vidékénfeküdt, Muregi környékén, amely később politikai központjuk lett. Innen terjesztették kitelepüléseiket és uralmukat fokozatosan a folyókon túlra északi és déli irányban, mígbenépesítették az egész Niger-völgyet Eggantól Jebbáig. Mikor az első európai utazókfelbukkantak nupe földön, a kedék már szilárdan megvetették lábukat a Niger völgyében. Ama fennálló tíz jelentősebb kede falu között már csak egy független, tisztán kede település van72
- a kede főváros, Muregi. Házai napon szárított agyagtéglából épültek, minden egységet nupemódra fal vesz körül; van benne egy nagy mecset és egy impozáns főnöki ház. Mint máremlítettem, a város lakói kizárólag kedék, az „uralkodó népesség” tagjai: ‘u de talakazi a’,ahogy ők mondják („itt nem laknak szegények”, vagyis az elnyomott népcsoportok tagjai). Atöbbi kede település kivétel nélkül mind egy-egy „őslakos” falu területén vagy mellette épült.A legtöbb esetben a kede település közvetlenül a folyóparton fekszik, az „őslakos” falu pedigközvetlenül mögötte; néha az „őslakos” falu a folyó egyik partját foglalja el, a kede településpedig a túlpartot vagy egy szemközti szigetet. Így egyfajta ikerfalu alakul ki, amely félig„bennszülött”, félig kede. A kede hagyományban élő, törzsi őshazából és emigránstelepülésekből álló rendszer megfigyelhető a mai kede településformában, amelyet egy tisztánkede város és számos folyóparti ikerfalu alkot.A kede településrendszer közvetlen múltja is fokozatos terjeszkedést mutat. Tudjuk, hogy amúlt század vége felé telepedtek le először kedék a Kaduna folyó mentén. Később a KirályiNiger Társaság arra ösztönözte a kedéket, hogy még tovább terjeszkedjenek a Niger és aKaduna mentén. Könnyen nyomon követhetjük ezeket az újabb településeket, amelyekeurópai kereskedelmi állomások vagy egyéb, kereskedelmi jelentőséget nyert helyek közelébenalakultak ki. Alig harminc éve alapították az utolsó kede kolóniát a Jebba-szigeten.A falvak külseje nagymértékben különbözik egymástól: egyesekben állandó házak állnak,másokban viszont vékony, fűfalú kunyhók, amelyek inkább ideiglenes, mint állandó letelepedésreutalnak. A kede lakóhelyek tükrözik letelepedésük rugalmas jellegét. Ugyanakkor az,mennyire állandó jellegűek az épületek, mutatja a település korát, valamint (jelenlegi vagymúltbeli) fontosságát mint gazdasági vagy politikai központ. A rabai kede település tipikuspéldája az állandó jellegű településnek; 1840 körül alapították, amikor Raba volt a NupeEmirátus fővárosa. Első lakói Muregiből származtak: öt férfi a családjukkal, akik egy „ház”-hoz tartoztak; ma a rabai kede kolónia (ahol a Niger Társaságnak is található raktára) öt„ház”-at számlál.A másik, rosszabbul megépített típusra példa Katcha, amely úgy fest, mintha lakóinak nemlett volna ideje építkezni, vagy még nem döntöttek volna véglegesen a letelepedés felől. Ajelenlegi kede település 1905-10 között alakult ki, mikor egy Egganban, a főfolyónál lakókede csoport elhagyta addigi lakhelyét és Katchába költözött, a helyben rejlő lehetőségekmiatt. Katcha a Niger egyik mellékfolyója mellett fekszik, és jelentőségét a Nigeren beindultgőzhajózásnak köszönhette, valamint annak, hogy a Baro és Mina közötti első nigériaivasútvonal is átszeli. Kede lakói eredetileg öt vagy hat „ház”-hoz tartoztak, ez a szám máratizenhétre nőtt.A kede településekről szóló beszámolónk nem lenne teljes, ha nem említenénk meg azidőszakos folyóparti táborokat, amelyeket a kedék egy hajózási időszakra vagy csak néhányhétre állítanak fel nagyobb falvakban, ahol folyami útjaik során meg szoktak pihenni. A főkereskedelmi időszakban százával sorakoznak ezek a könnyű kunyhók Jebbában, Patigiben,Wuyában vagy Katchában: fűkunyhók, gyékényből font sátorszerűségek, vagy legegyszerűbbformájukban a partra húzott kenukat fedő sövény- vagy gyékényfonatú ponyvák. A kedeterjeszkedés még nem ért véget. A növekvő jelentőségű helyek továbbra is vonzzák atelepeseket; a kereskedelmi központokban felállított időszakos szállások bármikor állandótelepüléssé alakulhatnak, amint az az idők folyamán már többször megtörtént.Bebizonyosodott tehát, hogy a kede terjeszkedést valóban a gazdasági élet szabályozza. Úgy isfelfoghatjuk, hogy progresszívan alkalmazkodik ország termelési rendszerének kívánalmaihoz.Mint láthattuk, a kedék nem lakatlan vidékekre települtek, hanem olyan helyekre, ahol amár ottlévő lakosság elért egy bizonyos társadalmi és gazdasági szintet. Az új települések73
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4:
TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6:
hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8:
kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10:
Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12:
ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14:
használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16:
an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18:
A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20:
A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22: JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24: 1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26: A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28: nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30: A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32: érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34: közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36: az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38: Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40: Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42: Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64: maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71: De a kedék országa maga is egy na
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90: TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92: „Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94: területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96: öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98: emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100: létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102: alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104: Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106: jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108: talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110: A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112: támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114: A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116: viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118: A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120: ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122: értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130:
Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132:
A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134:
szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136:
Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138:
irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140:
készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142:
dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144:
mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza