WILLIAM ROWE - VIVIAN SCHELLINGEmlékezet és modernizmusPopuláris kultúra Latin-AmerikábanBevezetésNormális állapot, a késő huszadik századi kapitalizmusban, hogy a kulturális áruk folyamatosutánpótlása vesz körbe bennünket, amely egy töretlen látóhatárt látszik kínálni. Mindenjelentés felhasználható és átruházható: Mozarttól a bolíviai népzenéig, a Dallastól a brazilteleregényekig, a hamburgertől a tacoig. A különböző kulturális környezetből származótermékek világmértékű keveredésének tendenciája a századvég közeledésével gyorsul. Ez egyolyan folyamat, amelynek megvannak a maga pozitív és negatív oldalai. Egyik hatása ahomogenizálódás, ami által maga a tárgyak közti vagy az elkészítésükben közrejátszótapasztalatok közti vagy azok fogadásának módjai közötti különbségek elkopnak.A végletekig fokozva ez destruktív folyamat kulturális halált hordoz. Másrészről viszont akommunikációs csatornák óriási növekedése, amely keresztül szeli a kulturális határokat abomlasztó hatással bír a marginalizáció és a domináció régi formáira, de elképzelhető építőhatása a demokratizálódás új formáira és a kulturális sokféleségre.Az eredmény döntetlen. Elképzelhetők a kulturális erőszak és a hatalom kisajátításának újformái is, mint ahogy ez Latin-Amerikában folyik egy ideje. Például, az új média és azinformációs technológiák átvitele erre a területre, először is nem egyenlő: a termelésközpontja és az ellenőrzés máshol vannak. Másodszor, ez lehetővé teszi szociális és politikaiproblémák kezelését, mintha azok csupán technikaiak volnának, aminek eredményeképpértékek és azonosságok tűnhetnek el, mint vitatható kérdések.Ez a könyv a homogenizáció és annak gyengítő hatásai ellen íródott. Ugyanakkor azonbantörekszik felismerni a kulturális mobilitás és találékonyság új lehetőségeit, amelyeket atávközlés elburjánzása hívott elő a késő huszadik században.Latin-Amerikában a népszerű kultúrát könnyű azonosítani, de problematikus értelmezni.Könnyedén azonosítható a dolgok közvetlen valójában, mint: teleregények, salsa, karneválok,népzene, mágikus hiedelmek, és szóbeli elbeszélések (szájhagyomány?), - mindezek, valamilyenmértékben a popularis ideáját közvetítik, mint egy jól körülhatárolható szféra. Aprobléma abban a tényben rejlik, hogy ha ezeket a tárgyakat és tevékenységeket saját,szélesebb kontextusukba helyezzük, akkor ez a jól körülhatárolhatóság nehezen értelmezhetővéválik. Bár hasznos kiindulási pont úgy definiálni a populáris kultúrát, mint az alsóbbosztályok kultúráját, azokban az esetekben, ahol az utóbbi pusztán az uralkodó osztálykultúrájának a mása, a populáris kifejezés erejét veszti. Ha valamit populárisnak nevezünk, ezszembenállást feltételez: milyen osztállyal vagy csoporttal áll szemben, és milyen sajátosmódon áll szemben? Nem elég egyszerűen csak azt mondani, hogy a domináns az, amellyel apopuláris szemben áll Mert ez a kultúra történetével kapcsolatos feltevéseket hozna magával.Ezeket a felvetéseket ki kell silabizálni. Három fő értelmező elbeszéléshez tartoznak, amelyekmindegyike másként magyarázza a populáris kultúra történetét. Talán a legismertebb az anézet, amely a Romantikával merült fel, egy autentikus falusi kultúra az iparosítás és amodern kultúra ipar fenyegetése alatt- történelmi folyamatok, amelyek Latin Amerikábanegybevágtak. Ez a nézet azt feltételezi, hogy a paraszt kultúra tisztasága lealacsonyítatott és
elfelejtődött a kapitalista tömeg kommunikáció nyomására. Ami elveszett, a leggyakrabbanúgy írják le, mint a közösség tapasztalata. A második interpretáció, a huszadik századi válaszaz iparosításra, a fejlett kapitalista országok modernkultúráját teszi meg az elkerülhetetlencélnak, amely felé a latin amerikai társadalmak haladnak. E verzió szerint, populáris kultúracsak a tömeg kultúra változatának egy formáját veheti fel, ez lehet tragédia, vagy akármegoldás, a nézőponton múlik. A harmadik álláspont, amelynek története visszanyúlikMarxig és még korábbra, a populáris kultúrának egy felszabadító (emancipáló) és utópisztikusfeladatot tulajdonít, ami által az elnyomott osztályok tevékenységei magukba zárják azalternatív jövő társadalma elképzelésének menedékét. Mindhárom magyarázatnak, amelyektöbbnyire átfedésben vannak és keverednek egymással, megvannak saját alapvető tévedései.Az első nosztalgiával tekint a nyugalmas múltra, és sikertelen annak felismerésében, hogy ahagyományos és a modern világ már nincs többé elkülönítve egymástól és, hogy LatinAmerikában sokan élnek mindkettőben egyszerre. A második pedig híján van a népies osztályoktalálékonyságába és a hagyományos és nem-nyugati kultúrák képességébe - hogylétrehozzanak egy merőben más, saját modernitást - vetett bizalomnak. A harmadik hátrányapedig az, hogy hajlik arra, hogy a vizsgálót egy „ideális” helyre helyezze, ahonnan mindenmegítélhető, hozzájárul-e (vagy sem) egy elkövetkező pozitív jövőhöz, noha valójában adolgok nem ilyen tiszták. Arra is hajlik, hogy kikerülje a kérdést, vajon a népies taktikákhogyan tudnának hatalomnyerő stratégiává formálódni, és ez a hatalom hogyan lennefenntartható tekintélyelvűség nélkül.Bár ez a könyv a legközelebb a harmadik megközelítéshez áll, mégis megkísérli elkerülni aprogramszerű megközelítést, helyette inkább megpróbál fényt deríteni arra, ami éppen felbukkanaz értelmezések és tevékenységek konfliktusában a társadalmi csoportok között. Aztválasztottuk, egy leíró szinten, hogy inkább előtérbe helyezzük azokat a módozatokat,amelyekkel a népies kultúra régebbi formái változnak, mintsem hogy úgy jelenítsük megazokat, mintha dermedtek és időtlenek lennének. Interpretatív szinten, a szót ‘hagyomány’,úgy értelmezzük, mint egy olyan kifejezést, amelyet nem kellene csak a pre-modernkultúrákra korlátozni, és felismerjük, hogy a modern is tradícióvá válhat. A latin amerikaimodernizmus nem egy másolata az észak-amerikai vagy az európai tömegkultúrának, hanemolyan, jól körülhatárolható karakterrel rendelkezik, amely országról országra változik.Különbözőségének egyik fő tényezője - valószínűleg a legfőbb tényező - a populáris kultúraereje. Ez egy olyan modernizmus, amely nem szükségszerűen vonja maga után a pre-moderntradíciók és emlékezet kirekesztését, hanem azokból fakad, és ennek folyamatában átalakítjaazokat.Visszautasítjuk mind a manicheus, mind az apokaliptikus nézeteket a latin amerikaitömegkultúrával kapcsolatban: nem hisszük sem azt, hogy az elpusztít mindent, ami „tiszta”és „autentikus”, sem azt hogy a tömegtájékoztatás csupán manipulálja a passzív közönséget.Mindazonáltal úgy hisszük életbevágóan fontos tisztában lenni azzal a hatalmas mértékűrombolással, amely megelőzte, és amely kíséri az aktuális fejleményeket. A felejtési kényszerés a társadalmi amnézia ereje borzasztó erőteljessé válhat. A kérdés itt mind faji alapú mindpedig szimbolikus erőszak; a társadalmi csoportosulások megsemmisítésének és az erőszakfinom rejtett formája, amelyet akkor vesz fel, ha a nyílt erőszak nem lehetséges.Adalékként a három megközelítés álláspontjához, amelyeket körvonalaztunk, két fő tudományoskeret létezik, amelyeken keresztül a népies kultúra tudomány és vizsgálat tárgyávávált: az első a néprajz eszméjéhez társult; a második a tömegkultúráéhoz. Mindkettő társultsajátságos intellektuális hagyományokhoz és különböző politikai elkötelezettséghez. A kétmise-en-scene egyike sem kielégítő, mivel a népies kultúra túllépi mindkettőt, de mégis ezekmaradnak a tárgy megközelítésének legfontosabb kiindulópontjai.181
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4:
TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6:
hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8:
kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10:
Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12:
ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14:
használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16:
an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18:
A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20:
A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22:
JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24:
1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26:
A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28:
nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30:
A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32:
érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34:
közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36:
az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38:
Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40:
Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42:
Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44:
eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46:
századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48:
nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50:
iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52:
létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54:
állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56:
Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58:
A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60:
Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62:
Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64:
maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66:
Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68:
Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70:
KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72:
De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74:
- a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76:
utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78:
A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80:
A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82:
Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84:
Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86:
élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88:
8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90:
TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92:
„Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93 and 94:
területeken mindig lehetett talál
- Page 95 and 96:
öntözés, a teraszok létrehozás
- Page 97 and 98:
emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100:
létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102:
alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104:
Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106:
jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108:
talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110:
A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112:
támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114:
A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116:
viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118:
A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120:
ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122:
értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124:
természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126:
kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128:
gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130: Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132: A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134: szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136: Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138: irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140: készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142: dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144: mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146: amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148: ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150: A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152: abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154: Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156: 1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158: elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160: foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162: telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164: úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166: KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168: Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170: Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172: P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174: kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176: politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178: Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179: abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 183 and 184: amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186: meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188: példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190: vagy televízió. A térkép éjsza