Politikai antropológiai források - MEK

helyének megválasztásakor a kedéket teljes egészében kereskedelmi szempontok vezérelték.Ezenkívül nem elégedtek meg a vendéglátóik jóindulatától függő bevándorlók szerepével,hanem a terület fölötti politikai uralmat is maguknak követelték. Így tehát nem annyiraszigorú értelemben vett „telepesek”, akik szűz területeket népesítenek be, inkább „gyarmatosítók”a szó politikai értelmében, amennyiben egyszerre tekinthetők telepeseknek, bevándorlóknakés egy uralkodó csoport képviselőinek.Még egy utolsó kérdést kell itt tisztáznunk: pontosan mi a kapcsolat a törzs rugalmas földrajziterjeszkedése és politikai uralmának merev kiterjesztése között. A kedék modern történelmébőltudjuk, hogy a kede letelepedés kezdetei (az időszakos tábor) és a politikai gyarmatosításközött időbeli eltolódás van. A kedék általában minden kolónia alapítását valamelyikfőnöküknek tulajdonítják. A kede főnök szerepe ilyenkor egyaránt vonatkozik a kezdetiterjeszkedésre és a politikai uralom alá hajtásra. Néha ő küldte ki a telepeseket egy, kedetevékenységekre alkalmas helyre (ilyen például Raba), vagy máshonnét irányította át atelepeseket egy ígéretesebb új településre (mint Katcha esetében). De csak miután kialakultegy több családot számláló állandó település, akkor küldte el hivatalos képviselőjét, és ezzelaz aktussal birtokba vette az új kolóniát.Ezenkívül az is kiderül, hogy a kede terjeszkedés nem lépésről lépésre, folyamatosan mentvégbe, hanem inkább ugrásokban, ezért néha az egyes kolóniák, illetve anyaország és újtelepek között lehetnek „nem gyarmatosított” területek. Ilyenek találhatók a Kaduna folyómentén Gbara és Wuya vagy Gbara és Muregi között: őslakos falvakkal borított terület, amely(a kede anyaország kintsozi falvaitól eltérően) nem került kede politikai fennhatóság alá.Feltételezhetjük, hogy a kede közösség korai terjeszkedése hasonló mintákat követett. Ha ezígy történt, a kede „anyaország” politikai egysége azt bizonyítja, hogy később az új telepeketaz anyaországtól elválasztó területeket is politikai ellenőrzés alá vonták.Ma persze a tartományok és kerületek merev határai lehetetlenné teszik ennek a terjeszkedésimódszernek a folytatását. Ezenkívül az ország új gazdasági fejlődése kede bevándorlókatcsábított olyan vidékekre, amelyek messze kívül esnek politikai egységük hatáskörzetén:például a Niger és a Benue összefolyásánál található kereskedelmi csomópontba, Lokojába,nagy és virágzó kede kolónia települt, ahol a kede letelepedés minden „szakasza” megtalálható,állandó és félig állandó épületek, valamint a folyóparton egy nagy tábor az északrólérkező kede hajósoknak. De úgy tűnik, hogy a kede terjeszkedés során már a gyarmatosításelőtti időkben is „fehér foltok” maradtak a települések hálózatában. Így például Eggant, aNiger jobbpartján fekvő jelentős nupe várost északról és délről is (feltehetően régi) kedetelepülések veszik körül, mégis megmaradt erős, független politikai egységnek, és közvetlenüla nupe király alá tartozott. A kede terjeszkedésre tehát jellemzőek a „fehér foltok” és a(legalábbis időszakosan) elszigetelt kolóniák, és éppen ezért beszélhetünk „gyarmatokról” és„gyarmatosításról”.V. Politikai szerveződésA kede politikai rendszer minden fontos szempontból megfelel az állam fogalmának. Kisméretekben ugyan, de teljesíti az államiság kritériumait: uralma területi és nem törzsi (vagynemcsak törzsi) alapon szerveződik; az adminisztráció központosított; a kormányzást egy adhoc módon megválasztott vagy kinevezett testület monopolizálja, amelyet a népesség többirészétől bizonyos társadalmi és gazdasági előjogok különböztetnek meg (13). Ezen vonásokközül az elsővel már foglalkoztunk; ami a másodikat illeti, megtudtuk, hogy Muregi, ahonnéta hagyomány szerint a törzs származik, ugyanakkor az ország politikai központja is; az74