Politikai antropológiai források - MEK

élnek, teljesen függetlenül, kivéve politikai kötelezettségeiket a kede uralkodók felé. Ezenkötelezettségeik teljesítésével (amelyeket hamarosan sorra veszünk) a falufőnökök és a vénekgyakorlatilag a kede kormány alattvalóivá válnak. A küldött területén élő kede családokazonban másfajta módon alárendeltjei területük irányítójának. Nekik is vannak kötelezettségeika kormánnyal szemben, amelyet ő képvisel. Ugyanakkor bizonyos mértékben osztoznakprivilegizált helyzetében az országban élő „bennszülöttekkel” szemben. Ezen kede családokfejei nupe módra bizonyos címeket vesznek föl, amelyek azt fejezik ki, hogy ők a közösség„vénei” közé tartoznak. Ezek azonban nem a szokásos falusi rangok, nem is tici nya Kuta („aKuta rangjai”), hanem személyes vagy „házi” rangok, amelyeket a kede küldött ráruházhat avárosában élő családfőkre.A küldöttek hivatalos kötelességei a kede adminisztráció fő tevékenységeivel függnek össze.Ők gyűjtik be a kede főnöknek járó adót, ők tartják fenn a rendet a kerületekben, és végül afőnök nevében cselekszenek minden olyan ügyben, amelyben a törzsnek közösen kell lépnie.Az első két feladat a modern adminisztráció alatt is csak viszonylag keveset változott. Azutolsó feladat viszont, amely valaha főleg a hadjáratokban való részvételből állt, máraredukálódott olyan aránylag jelentéktelen tevékenységekre, mint a kede főnök vagy a kerületibiztos ellenőrző körútjainak megszervezése.AdózásJelenleg progresszív jövedelemadó van érvényben, amelynek alapja a kedék között a birtokoltkenuk száma. Helyi szinten a hivatalos falufőnök gyűjti be az adót, majd a kerületi főbiztostovábbítja a bidai Bennszülött Kincstárba. A Kede Körzetben a falufőnök feladatát a küldötteklátják el (bizonyos kede „küldöttek” a gyarmati adminisztrációtól falufőnöki rangot kaptak), akerületi főbiztosét pedig a Kuta - minden más tekintetben a kede adórendszer ugyanolyan,mint az emirátus bármely más belső vidékén. A brit gyarmatosítás előtt azonban ez nem ígyvolt. A kintsozi falvak, mint minden más szárazföldi nupe falu, évenként meghatározottösszegű pénzadót fizettek falvanként, amelyet a Kuta és küldöttei gyűjtöttek be a nupe királyszámára. Maguk a kedék viszont kétféle adót fizettek: egyfelől ott volt a helyi adó, amelyetmindenki a falujában fizetett. Ez a modern értelemben vett jövedelemadó volt, minden hajóspénzbeli (vagyis kereskedésből és szállításból származó) jövedelmének egy bizonyosszázalékát fizette be. Másrészt létezett egy albarka (szó szerint: „áldás") nevű, csak névlegönkéntes hozzájárulás; ezt a hajósok fizették annak a küldöttnek, akinek a területén megálltakés kereskedelmi tranzakciókat bonyolítottak le. A hozzájárulás nagysága változott: Jebbában10 %, Muregiben 20 % vámot vetettek ki minden eladott vagy megvásárolt árura. Aki nemfizetett, elveszítette kereskedési jogát az adott területen. A küldött a befolyó tulajdonképpeniadó felét és az albarka egyötödét továbbította a Kutának. A Kuta viszont összes adójövedelmeegyötödét (amelybe magánkereskedelmének adója és a saját kenuiból szerzett profitja isbeletartozott) továbbította az Etsunak Bidába.TörvénykezésA modern rendszerben létezik egy hivatásos mohamedán bíró (alkali), aki Muregiben székel,és a kerület minden jogi ügyében ő az illetékes. A végrehajtásban a gyarmati rendőrség segíti.A fővárosban, Bidában találhatók a felsőbb bíróságok, amelyekhez a kedéknek, csakúgy mintaz emirátus többi körzetében élőknek, joga van fellebbezni. Az új rendszerben a főnöknek és aküldötteknek nincs bírói hatalma, és végrehajtó hatalmuk is korlátozott.78