hálózattal vezettek el. A korai öntözőrendszerek kicsik és kezdetlegesek voltak, mivel csaknéhány szomszédos földművelő falu munkájára számíthattak; de ahogy nőtt a föld termőképessége,és kezdett fejlődni az emberi populáció, úgy nőtt az öntözési rendszerek mérete éskomplexitása is. Létrejött a specialisták egy csoportja, mely ezen rendszerek építését tervezteés szervezte, és később ellenőrizte a víz áramlását is. Ez a csoport, mely szinte a szó szorosértelmében kezében tartotta a csoport életét, adminisztratív elitté szerveződött, melydespotikus, centralizált államokat irányított.Ez a modell meglepően jól bevált. Úgy tűnik, az öntözés fontos volt az összes elsődlegesállamban. Sokáig úgy hitték, hogy a mexikói Yucatán-félsziget alföldjein élő maják kivételtképeznek ezalól, de napjainkban készült légi felvételek kimutatták, hogy ez a civilizáció is rávolt szorulva öntözési rendszerek kidolgozására. Azonban az öntözéses modellt nem szabadtúl mereven, ok-okozati összefüggésként értelmezni: egyes területeken hosszú ideig álltakfenn öntözési rendszerek, még mielőtt az állam létrejött volna, míg más helyütt (pl. Mezopotámiában)csak akkor épültek ki a nagyszabású vízellenőrzési rendszerek, mikor az állam márlegalábbis kezdeti stádiumában volt. Ellenben az amerikai Délnyugaton és más területekenévszázadokig léteztek hatalmas öntözőrendszerek anélkül, hogy a politikai centralizációlétrejött volna. Végezetül, a teória csak alig alkalmazható a másodlagosan kifejlődöttállamokra, amelyek közül többnek csak igen kezdetleges öntözési rendszere volt.Ezek az ellenvetések azonban nem érintik a lényeget. Marvin Harris (1977) jegyezte meg,hogy Wittfogel teóriája nem igazából magának az állam fejlődésének az eredetét, haneminkább bizonyos vezetési szisztéma fejlődését magyarázza meg. Ha a despotikus hatalomcentralizációját követelménynek tekintjük a vízellátás irányításával kapcsolatban, azzal mégnem tagadjuk a népsűrűség, a kereskedelem, a háborúskodás, a környezeti körülhatároltság ésmás tényezők fontosságát, melyek kulcsszerepet játszottak a társadalom növekvőintegrációjában.A népesség nyomásaI.e. 23000-től i.sz. 2000-ig a világ népessége kb. 3.5 millióról 6.5 billióra, a népsűrűség pedig0.1 fő/négyzetmérföldről 124 fő/négyzetmérföldre nő (Campbell 1979: 462-463). Az afelismerés, hogy megfelelés van a populáció növekedése és az állam felemelkedése között,gyakorlatilag megjelent valamennyi evolucionista kulturális antropológusnál. Robert Carniero(1967) negyvenhat társadalomban vizsgálta a népsűrűség és a társadalmi komplexitás közöttikapcsolatot, és szignifikáns statisztikai megfelelést talált a két változó között. Bár létezikösszefüggés, még ha gyenge is, az aritmetikus sűrűséggel kapcsolatban (vagyis emberekátlagos száma/négyzetmérföld egy bizonyos területen), mi mégis úgy érezzük, hogy akapcsolat sokkal erősebb, ha csak a gazdasági sűrűséget vesszük számításba. A gazdaságisűrűség az a kapcsolat, ami a népesség és a termelési javak között áll fenn. Például Egyiptombanaz emberek többsége a Nílus két oldalán levő keskeny művelhető földcsíkrakoncentrálódott.A 19. századi Thomas Malthus közgazdász szerint a népességet visszavetik betegségek,éhínség, és háborúságok, mivel azzal fenyegetnek, hogy az emberek kinövik élelmiszertartalékaikat.Azonban, ha csak ez lett volna az egyetlen működésben levő elv, a népességnövekedése sokkal alacsonyabb szinten stabilizálódott volna, mint manapság. Valószínű, hogya népesség nyomása az élelmiszerellátásra a malthusianusi gondolatokkal éppen ellentéteshelyen keresendő; magát az élelmiszerellátást lehet növelni a termelékenység növelésével -gyakran új technológia fejlődését idézve elő -, vagy tovább finomítva a már meglevőt. Az94
öntözés, a teraszok létrehozása, a trágyázás, az állati erő használata, többféle gabona termesztése,és előzőleg nem hasznosított földek művelés alá vonása jelentősen növelheti az adottterület eltartóképességét. Az ezt eredményező népsűrűség-növekedés a társadalmi és politikaiszervezetek komplexebb formáit követeli meg. A népesség és a társadalmi forradalom közöttikapcsolatot leginkább Ester Boserup dolgozta ki (1965). A teorián kicsit változtatva MichaelHarner (1970) azt a nézetet képviseli, hogy a népesség nyomása nemcsak hogy közvetlenülfelelős az élelmiszertermelés intenzifikációjának bizonyos formáiért, hanem egyúttal ajavakhoz való egyenlőtlen hozzájutáshoz, és ezt követően a növekvő társadalmi rétegződéshezis vezet.Marvin Harris, ezeket a gondolatokat is beépítette „Kannibálok és királyok” című művébe -egy komplikált techno-környezeti-determinista érvrendszerbe -, amely úgy tekinti a társadalmiszervezetet és az ideológiát, mint a társadalomnak a saját fizikai környezetéhez történőtechnológiai adaptáció eredményét. Harris ott kezdi, hogy megemlíti a legfőbb ellenvetéseketa népesség-nyomás teóriával szemben, vagyis hogy a populáció általában hajlamos arra, hogykényelmesen stabilizálódjék a föld eltartóképessége alatt. Azonban minden társadalomnakvannak olyan kulturális javai, amelyek kiegészítik a malthusianus népesség-vizsgálatokat. Azsákmányoló csoportok relatív népesség-egyensúlyt tartottak fenn tízezer éveken keresztül, ésaz a néhány társadalom, amely ezek közül a mai napig fennmaradt, attól függ, hogyanegyensúlyoz a népesség és az élelmiszerellátás között. Minden preindusztriális társadalombanvannak olyan eszközök, amelyek segítik elérni azt, hogy a népesség egyensúlyba kerüljön azélelmiszerellátással: pl. a lánygyermekek megölése a születésük után, a tabu, mely szerint aszülés után 2-3 évig nem szabad asszonnyal hálni, és a hosszú ideig tartó szoptatás, amelymegakadályozza az ovulációt. Csak a modern időkben vált lehetségessé a populációkontrollálatlan növekedése. Ha a populáció egyensúlya a norma a legtöbb premoderntársadalomban, fel kell tennünk a kérdést, hogy akkor miért nőhetett a populáció addig apontig, ahol kénytelen volt létrehozni a társadalmi szervezet komplexebb formáit.Harris erre azt a magyarázatot adja, hogy a pleisztocén korban, ami kb. i.e. 10-15000 évigtartott, a vadászó hordák számíthattak a bőséges állatállományra, és a populáció olyan szintenstabilizálódott, amit ezek a források lehetővé tettek. A pleisztocén végén a nagyvad-fajokszázai haltak ki - melynek okát még nem egészen értjük -, s ez azt eredményezte, hogy anépességnek növekvő mértékben kellett élnie az alternatív élelemszerzés módozataival.Mindig is léteztek olyan vad növények, amelyek könnyen háziasíthatók voltak, de az embereknem éltek ezzel a lehetőséggel, mivel nem térült volna meg a befektetett munka; amíg nemjelentkezett a népesség nyomása, sokkal célszerűbb volt ragaszkodni a vadászó-zsákmányolóéletformához, mivel kevesebb kalória-felhasználást igényelt. Most a növények háziasításamegnövelte a föld eltartóképességét, és így növekedhetett a populáció. A népesség hajlott astabilizálódásra, de idővel - talán évszázadok alatt - fokozatos és elkerülhetetlen termelékenységcsökkenéskövetkezett be: a termőföld elvesztette termőképességet, és túlvadászták a vadállományt,mivel egyre növekvő mértékben voltak kénytelenek az állati proteinhez folyamodni.Más szóval, nyomás keletkezett nemcsak a - valószínűleg elég lassú - népességnövekedés,hanem a föld termékenységének természetes visszaesése miatt is.A törzsi társadalmakban a népességet gyakran egy férfi vezetőkből álló csoport irányítja,amely az állandó háborúskodás miatt fejlődik ki. A férfiak erőszakosságának oly nagy ajutalma, hogy ez teljesen háttérbe szorítja a nők értékét, úgyhogy a lány-csecsemők megölése -mely természetesen az egyik leghatásosabb módszer a népszaporulat ellenőrzésében - gyakorlatilagnormatív jellegű lett (néhány társadalomban intézményesült az a szokás, hogy megöltékaz elsőszülöttet, ha az lány volt). A mezőgazdaságból élő embernek már más lehetősége isvan: ahelyett, hogy csökkentenék a népességet, növelhetik a munkájukat, amennyiben95
- Page 1 and 2:
OKTATÁSI SEGÉDANYAGELTE BTK KULTU
- Page 3 and 4:
TARTALOMELŐSZÓ A „POLITIKAI ANT
- Page 5 and 6:
hatalmi döntésekben és a politik
- Page 7 and 8:
kiontott vér és emberélet az ere
- Page 9 and 10:
Mark MünzelGenocídium, etnocídiu
- Page 11 and 12:
ellen mentek. A harcosok erősen k
- Page 13 and 14:
használtak, a Fehérektől követk
- Page 15 and 16:
an, és hogy az indiánok szószól
- Page 17 and 18:
A kiutat a francia etnológus Rober
- Page 19 and 20:
A politikával való kapcsolat rés
- Page 21 and 22:
JAULIN, ROBERT Gens du soi, gens de
- Page 23 and 24:
1. ábra: a yaghanok élettere Dél
- Page 25 and 26:
A yagnanok gyakorlatilag kenuikban
- Page 27 and 28:
nok között éltek, tagadják a ka
- Page 29 and 30:
A yaghanok számos szellemben és i
- Page 31 and 32:
érkezett meg a Tűzföldre és pá
- Page 33 and 34:
közösségé. Azért cselekedtünk
- Page 35 and 36:
az áldozat rokonai harci jeleket f
- Page 37 and 38:
Otto Zerries:A trópusi őserdők n
- Page 39 and 40:
Az Orinoco felső folyásánál él
- Page 41 and 42:
Szerkesztői jegyzet:A tanulmányt
- Page 43 and 44: eleje óta jórészt semmi sem tör
- Page 45 and 46: századforduló környékén elsők
- Page 47 and 48: nem szűnt meg teljesen a velem sze
- Page 49 and 50: iszlámmal (Boland 1971: 35, 36).
- Page 51 and 52: létre, ami a mezőgazdaságnak, a
- Page 53 and 54: állam ősidőktől fogva úgy isme
- Page 55 and 56: Az általános köz- és magánisko
- Page 57 and 58: A szabályzat alapján a Sarekat Is
- Page 59 and 60: Egy harmadik ok, amiért a B osztag
- Page 61 and 62: Muzulmánok Szövetségébe. Radik
- Page 63 and 64: maradt, nem maradt más a D.I. szá
- Page 65 and 66: Ezért nagy, ha nem fatális téved
- Page 67 and 68: Horikoshi, H. 1975. The Dar ul-Isla
- Page 69 and 70: KORAI ÁLLAM ÉS/VAGY ETNIKUM69
- Page 71 and 72: De a kedék országa maga is egy na
- Page 73 and 74: - a kede főváros, Muregi. Házai
- Page 75 and 76: utolsóval kapcsolatban pedig látt
- Page 77 and 78: A gyarmatok közigazgatásaA követ
- Page 79 and 80: A brit idők előtti Nupéban a tö
- Page 81 and 82: Autonómiájuk utolsó maradványa
- Page 83 and 84: Idahba, abba az országba, amelynek
- Page 85 and 86: élet már nem egy kis csoport ural
- Page 87 and 88: 8). Mivel jól ismerik a folyót, s
- Page 89 and 90: TED C. LEWELLENAz állam evolúció
- Page 91 and 92: „Belső konfliktus”-teóriaAz a
- Page 93: területeken mindig lehetett talál
- Page 97 and 98: emberi társadalomban. „Mindenhol
- Page 99 and 100: létrehozni a politikai hierarchia
- Page 101 and 102: alább két alapvető réteget vagy
- Page 103 and 104: Service, Elman R. 1975. Origins of
- Page 105 and 106: jelenség létfeltételeit, valamin
- Page 107 and 108: talan cselekvések sorozata, melyet
- Page 109 and 110: A tartam és a hatalom viszonyának
- Page 111 and 112: támogatni, s hozzáteszi: „csaki
- Page 113 and 114: A család merevségével, archaizmu
- Page 115 and 116: viselkedik, aki még mestere hangj
- Page 117 and 118: A választás kérdése: a legitimi
- Page 119 and 120: ebben a perspektívában nyeri el t
- Page 121 and 122: értelemben, hogy az érdekcsoporto
- Page 123 and 124: természetesen azzal járt, hogy mi
- Page 125 and 126: kínálniuk, amelyek hatással vann
- Page 127 and 128: gusok olvasnák egymás műveit, az
- Page 129 and 130: Abner CohenPolitikai antropológia:
- Page 131 and 132: A monográfiák áttekintése megmu
- Page 133 and 134: szokásai, az ősökhöz kapcsolód
- Page 135 and 136: Azon a misztifikáción keresztül
- Page 137 and 138: irányítanak. A szimbólumok nem a
- Page 139 and 140: készleteket, laza szövetségeket
- Page 141 and 142: dinamikája által (lásd Evans-Pri
- Page 143 and 144: mányozása után láthatjuk, hogy
- Page 145 and 146:
amelyek vizsgálatunk fő tárgyát
- Page 147 and 148:
ETNICITÁS, ETNO-KONFLIKTUSOK147
- Page 149 and 150:
A két világháború közötti Kel
- Page 151 and 152:
abháziai nem grúz lakosokra. 1993
- Page 153 and 154:
Konfliktusok az autonómiahierarchi
- Page 155 and 156:
1994-ben éppen egy kaukázusi konf
- Page 157 and 158:
elejének ausztromarxista kulturál
- Page 159 and 160:
foghatóvá válására. Az asszony
- Page 161 and 162:
telenségét” vádolják. A vágy
- Page 163 and 164:
úcsú a sportoktól és a marhaál
- Page 165 and 166:
KonklúzióMielőtt megpróbálnán
- Page 167 and 168:
Rodney Needham„Incesztus”: a ro
- Page 169 and 170:
Mindehhez még hozzájön, hogy van
- Page 171 and 172:
P. KloosA nem-nyugati társadalmak
- Page 173 and 174:
kell felfogni: egy diszciplínahalm
- Page 175 and 176:
politikatudományt, oktatási rends
- Page 177 and 178:
Szóba került azonban mindkét leh
- Page 179 and 180:
abból, hogy Hollandia érdekelt vo
- Page 181 and 182:
elfelejtődött a kapitalista töme
- Page 183 and 184:
amely magában foglalta a paraszti
- Page 185 and 186:
meg, a tömeg média úgy tűnhet e
- Page 187 and 188:
példák) a populáris emlékezet e
- Page 189 and 190:
vagy televízió. A térkép éjsza