KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
MÓRING – LAKATOS – NAGY – NÉMETH: A 2010. május–júniusi rendkívüli időjárás 9<br />
15. ábra<br />
A legnagyobb háromhetes összegek nagyság szerint rendezve<br />
2010. május 1-től június 4-ig a legcsapadékosabb régiókban<br />
Az OMSZ mérőhálózatában rögzített legnagyobb<br />
csapadékösszegek május 30. és június<br />
4. között az alábbiak szerint alakultak:<br />
május 30. Révleányvár 59 mm<br />
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)<br />
május 31. Balatonújlak 62,3 mm<br />
(Somogy megye)<br />
június 1. Pécsvárad 107,9 mm<br />
(Baranya megye)<br />
június 2. Farkasgyepű 39,2 mm<br />
(Veszprém megye)<br />
június 3. Boldogkőváralja 50,5 mm<br />
(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)<br />
június 4. Tápiószele 23,4 mm (Pest megye)<br />
Országos átlagban az időszakban 64,5 mm<br />
csapadék hullott, ami meghaladja az átlagos<br />
május havi összeget. Önmagában nem tekinthető<br />
kiugrónak ez az érték, a helyzet rendkívüliségét<br />
az adja, hogy a megelőző időszakban,<br />
egészen május elejétől, de főként május<br />
15–16. között nagy mennyiségű csapadék<br />
hullott (14. ábra).<br />
A június 4-ét megelőző három hétben több<br />
állomáson rendkívüli mennyiségű csapadékot<br />
regisztráltak. Megvizsgáltuk, hogy ezek<br />
a csapadékhozamok 1951 óta a május elejétől<br />
június 4-ig tartó összes <strong>21</strong> napos időszak<br />
tekintetében mennyire számítanak rendkívülinek.<br />
A múlt század közepétől tekintve<br />
a legnagyobb értékek egyértelműen az idei<br />
május–június eleji csapadékos időszakban<br />
léptek fel. A 15. ábrán kiemeltük azokat a<br />
mérőhelyeket, ahol tartósan, a háromhetes<br />
időszakok tekintetében a legnagyobb csapadékhozammal<br />
kellett szembenézni 2010. május<br />
1-től június 4-ig bezárólag.<br />
Az 1. táblázatban közöljük azokat az éveket<br />
és településeket, amikor a 2010-es, május–június<br />
elejei időszakhoz hasonlóan igen<br />
magas összegeket regisztráltak három hét<br />
távlatában. Látható, hogy az elmúlt 60 év<br />
során 200 mm-t meghaladó összeget csak<br />
elvétve mértek, ellentétben a mögöttünk<br />
hagyott esős időszakkal, amikor 250 mm-t<br />
meghaladó mennyiségek szerte az országban<br />
több helyen előfordultak.<br />
Akárcsak elődje, az Angéla is említésre<br />
méltó szélviszonyokat eredményezett hazánkban.<br />
A ciklonhoz kapcsolódóan jelentős szélsebességeket<br />
regisztráltunk. A 16. ábrán a<br />
ciklon átvonulásának legszelesebb napján,<br />
2010. június 1-jén jellemző napi maximális<br />
szélsebesség területi eloszlását mutatjuk be.<br />
Látható, hogy elsősorban a Dunántúl volt<br />
érintett, az értékek többnyire 20 m/s fölött<br />
voltak. A legszelesebb csakúgy, mint a Zsófia<br />
ciklon esetében, ekkor is a Bakony térsé-