KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

FÜHRER: A fák növekedése és a klíma 103 A FAI ALAPÉRTÉKEINEK MEGHATÁROZÁSA AZ ERDÉSZETI ÉRTÉKELÉSEKNÉL MÁR KORÁBBAN SZÁMÍTÁSBA VETT METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁSOK ADATAIBÓL Az éghajlat jellemzésére az időjárási elemek átlagait szokták alkalmazni, de fontos lehet a szélsőségek ismerete is. Az időjárási elemek egymással összefüggnek és átlagaik, nagy változékonyságuk ellenére, adott termőhelyre állandóak. Minden növény, de különösen a természetes társulások alkotói, így a fák is, elterjedésükben meghatározott éghajlathoz ragaszkodnak. Az értékelésnél azonban figyelembe kell venni, hogy a termőhelyi tényezők egymás hatását kiegészíthetik, és azt is, hogy az erdei fáknak e tekintetben nagy az alkalmazkodóképességük. Jelenleg az erdészeti klímaosztályozás Magyarországon a légnedvesség alapján történik, mivel a fák vízleadását, azaz transzspirációját a relatív légnedvesség szabályozza elsősorban. Az agrometeorológiai vizsgálatok alapján erre a júliusi 14 órai relatív páratartalom tűnt a legalkalmasabb mutatószámnak, hiszen értéke a nyári legmelegebb hónap hőmérsékletének és bizonyos mértékben a párolgáshoz szükséges vizet szolgáltató csapadéknak a függvénye. 62 meteorológiai mérőállomás adataiból levonható az a következtetés (Führer – Járó, 2000), hogy ha a júliusi 14 órai átlagos légnedvesség magasabb, mint 58%, akkor a természetes növénytársulás bükkös. Ha 53-58% közé esik, akkor gyertyános-tölgyes, ha 48-53%-os, akkor kocsánytalan tölgyes, illetve cseres, ha pedig 48%-nál kisebb, akkor a terület eredetileg fátlan, azaz ott csak erdőssztyepp klímáról beszélhetünk. Július mellett még az augusztusi hónap 14 órai átlagos légnedvessége is igen gyakran alacsony, néha alacsonyabb, mint júliusban, ezért a mai ismeretek szerint az ún. kritikus hónapok légnedvességátlaga jobban jellemezné a klímaosztályok időjárási viszonyait. A ma rendelkezésre álló, nagyobb számú megbízható meteorológia adat lehetővé teszi, hogy az egyes klímatípusokat más paraméterekkel is jellemezzük. A zonális erdőtakaró mezoklíma szintű modellezését végezte el Mátyás és Czimber (2000), amikor is a zonális erdőtársulások tényleges előfordulását, az erdőállomány-adattárban nyilvántartott zonális előfordulású faállománytípusokat és erdészeti klímaosztályokat a meteorológiai mérések interpolációja segítségével a csapadék éves átlagával, a júliusi középhőmérséklettel és a nyári vízhiány nagyságával jellemezték. Mindhárom csoportban különböző átlagadatokat kaptak. Ennek egyik oka éppen az lehet, hogy az értékelt halmazok klíma szempontjából nem, vagy csak részben tekinthetők azonosnak. A FAI mutatószám olyan időszakaszok hőmérséklet- és csapadékviszonyait veszi figyelembe, melyek a fák szervesanyag-képzését közvetlenül befolyásolják. Ennek megfelelően értékeltük azon meteorológiai állomások adatait a növekedés szempontjából fontos periódusonként, amelyeket az erdőgazdasági tájak jellemzésénél már eddig is számításba vettünk. A 94 országot lefedő meteorológiai állomásból a Járó-féle értékelés alapján 11 esik a bükkös klímába, 16 a gyertyános-tölgyesbe, 43 a kocsánytalan tölgyes, illetve cseres, 24 pedig az erdőssztyepp klímába. A mérőhelyek adataiból képzett 50 (1901–1950) éves átlagok (1. táblázat) alapján megállapítható: – A bükkös klímában, ahol a klímajelző fafaj a bükk, az éves átlagos csapadékösszeg eléri a 750 mm-t. A téli, tárolási időszakaszban az átlagos csapadékösszeg csaknem 300 mm, a fő növekedési ciklusban 260 mm, míg a kritikus hónapokban 170 mm. Az évi átlaghőmérséklet 8,5 és 9,0 °C között mozog, az ún. kritikus hónapok átlaghőmérséklete pedig 18,5 °C. – A gyertyános-tölgyes klímában, ahol a klímajelző fafaj a gyertyán, az évi átlagos csapadékösszeg több mint 660 mm, a tárolási időszakaszban csaknem 270 mm, a fő növekedési és a kritikus hónapokban pedig eléri a 225, illetve 140 mm-t. Ezek az értékek mintegy 10-15%-kal kisebbek, mint a bükkös
104 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK A meteorológiai állomásokon mért csapadék- és hőmérsékletadatok sokévi átlagai Az erdészeti klímakategóriák meteorológiai jellemzői bükkös klíma (FAI: –4,750) gyertyánostölgyes klíma (FAI: 4,751– 6,000) Klímaosztályok kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klíma (FAI: 6,001–7,250) 1. táblázat erdőssztyepp klíma (FAI: 7,251–) csapadék (mm) évi átlag átlag 752 663 598 546 szórás 31,0 55,4 43,4 29,0 XI–IV. átlag 297 267 248 233 szórás 25,9 36,5 26,1 18,7 V–VII. átlag 259 218 192 174 szórás 12,5 15,0 11,3 6,6 V–X. átlag 455 395 350 313 szórás 22,0 25,5 22,7 13,0 VII– VIII. átlag 167 139 118 101 szórás 8,6 12,8 8,9 5,4 hőmérséklet (°C) évi átlag átlag 8,8 9,4 9,9 10,4 szórás 0,87 0,73 0,61 0,29 XI–IV. átlag 2,3 2,7 3,0 3,4 szórás 0,95 0,85 0,66 0,35 V–VII. átlag 16,6 17,5 18,2 19,0 szórás 0,84 0,80 0,66 0,33 V–X. átlag 15,2 16,2 16,8 17,5 szórás 0,82 0,71 0,62 0,34 VII– VIII. átlag 18,5 19,6 20,3 21,1 szórás 0,79 0,74 0,67 0,39 FAI átlag 4,36 5,51 6,56 7,65 szórás 0,30 0,41 0,38 0,31 klímában. Az éves átlaghőmérséklet 9,4 °C, a kritikus hónapokban pedig magasabb, mint 19,5 °C. – A kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klímában, ahol a talaj kémhatásától függően vagy a kocsánytalan tölgy (savanyú termőhely), vagy pedig a cser (bázikus termőhely) a klímajelző fafaj, az évi átlagos csapadék már csak 600 mm körüli, a tárolási időszakaszban alig éri el a 250 mm-t, a fő növekedési és a kritikus hónapokban pedig 190, illetve 120 mm átlagadatokat kapunk. Ezek az értékek mintegy 10%-kal alacsonyabbak, mint a gyertyános-tölgyes klímában. Az évi átlagos hőmérséklet már eléri a 10 °C-ot, a kritikus hónapokban pedig több mint 20 °C. – Az erdőssztyepp klímát fafajjal jellemezni nem lehet, hiszen eredendően fátlan terület. Itt a legalacsonyabb az évi átlagos csapadékösszeg, nagysága 550 mm alatti. A tárolási időszakaszban értéke 230 mm, a fő növekedési ciklusban is csak 175 mm, a kritikus hónapokban pedig már csak 100 mm. E klíma a legmelegebb, az évi átlaghőmérséklet csaknem 10,5 °C, a kritikus hónapok átlaghőmérséklete pedig több mint 21,0 °C. – Az egyes klímaosztályok átlagadatai 90%-os megbízhatósági szint mellett szignifikánsan eltérnek egymástól. A mért és számított adatokból képezhető az erdészeti aszályossági index, a FAI. Ennek átlagos értéke a bükkös klímában megközelítőleg 4,4, a legalacsonyabb érté-
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56: 54 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 103: 102 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 155 and 156:
154 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat