KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

SOMLYÓDY – NOVÁKY – SIMONFFY: Éghajlatváltozás, szélsőségek és vízgazdálkodás <strong>21</strong> den évben egyezett meg, eltérés esetén a nagyobb értéket fogadtuk el, feltételezve, hogy a kisebbik érték oka főként a hiányos adatok miatti alulbecslés (az utóbbi néhány év kivételével, az elöntések felmérése helyszíni szemlével, a felvételt végző csatornaőrök tapasztalatától és gondosságától függő pontossággal, azaz szubjektivitástól nem mentesen történt, és a nyilvántartás sem volt hiányoktól mentes). Országos szinten a tél végi, tavasz eleji, nagy területeket érintő belvízelöntések számítanak kiemelkedőnek, tehát nem szerepelnek azok az évek, amikor csak egy-egy régiót érintő jelentős belvizek fordultak elő, amelyek között voltak nyári nagy esők miatt kialakult belvizek is. A vizsgált 75 évben három országosan is jelentős belvizes időszak rajzolódik ki: 1940–42, az 1963–1971, valamint az ezredforduló idején 1999 és 2000. Szembetűnő, hogy gyakran egymást követő évekről van szó, ami jelzi, hogy a belvizek kialakulásában komoly szerepe van az előzményeknek: egy jelentős belvíz utáni évben már kevésbé szélsőséges meteorológiai viszonyok is okozhatnak az előző évihez hasonló vízborítást. Figyelemre méltó, hogy az 1960-as évek árvizei kivételével az említett kiemelkedően belvizes évek jelentős tiszai árvizekhez kapcsolódnak. Ennek magyarázata, hogy árvizek idején a belvízvédelmi csatornákból nem lehet átemelni a vizet a befogadó folyókba, emiatt a csatornák sem képesek a területről érkező vizeket befogadni, a víz így a területen tározódik. Érdekes felvetődő kérdés, hogy az 1979–81 között ismétlődően kialakuló jelentős tiszai árvizekhez, a többi árvizes időszakhoz hasonlóan, miért nem tartozott kiemelkedő belvízi elöntés is. Az 1935-től kezdődő teljes időszakban az országos jelentőségű, kiemelkedő belvizek gyakoriságában lényegi változás nem mutatható ki. Az egyik kézenfekvő indok, hogy ezek az események főként jelentős Tisza-völgyi árvizekhez kapcsolódnak, amelyekről az előző fejezet alapján láttuk, hogy gyakoriságuk nem csökkent. Ha azonban figyelembe vesszük az ábrán nem jelzett – extrémnek nem tekinthető – közepes jelentőségű belvizeket is (az elöntött terület nagyobb, mint 100 ezer ha, de kisebb, mint 250 ezer ha), akkor inkább csökkenés figyelhető meg: míg (i) 1982-ig ezek rendszeresen „beékelődtek” a kiemelkedő belvizes évek közé, addig (ii) az 1982–1998 közötti 17 évben csak kétszer volt közepes belvizes év, (iii) 1987–1998 között egy sem és (iv) 1992-ben, a belvizek történetében először, egyáltalán nem fordult elő belvízi elöntés az országban. Az elöntések ezen időszakban tapasztalt ritkulása annak ellenére következhetett be, hogy a talajok tömörödése növelte a belvizek kialakulásának kockázatát. A csökkenés jórészt az éghajlat 1980 utáni alakulásának tulajdonítható, amikor is a téli hőmérséklet emelkedett és a téli csapadék csökkent, ami együttesen jelentősen mérsékelte a belvizek kialakulása szempontjából alapvető fontosságú hófelhalmozódást és talajfagyot. Ebbe a tendenciába az 1999. és 2000. évi jelentős belvízi elöntések nem illenek bele, jóllehet a nevezett két évben is országosan folytatódott a téli hőmérséklet és csapadék korábbi éveket jellemző fő tendenciája. Ami mégis magyarázatot adhat a két év eltérő viselkedésére, az az a tény, hogy a belvizekkel erősen érintett térségekben a meteorológiai helyzet az országostól eltérően alakult, és ezen túlmenően az évszaknál rövidebb idejű események alakultak rendkívülien. Valóban, (i) az 1999. évi belvizeket megelőzően az őszi csapadék jóval az átlag felett volt, a talaj erősen telítődött, (ii) egyes térségekben, így az Alföld északkeleti részén az országostól eltérően igen jelentős, helyenként 70-80 cm-t is meghaladó hó képződött, (iii) az olvadás rendkívül gyors volt, (iv) 1998. novemberben és 1999. márciusban a Tisza-völgyben jelentős árhullám vonult le. 2000-ben az ismét kiemelkedő belvízborítás oka egyrészt az 1999. évi előzmény, másrészt az újabb jelentős Tisza-völgyi árvíz volt. A belvízi elöntés mértéke nem tisztán természeti-hidrológiai jellemző, hiszen mindenkori nagysága függ a belvízelvezető rendszer állapotától és üzemeltetésétől is. Ennek azonban inkább lokális-regionális jelentősé-
22 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK ge van, az országosan kiemelkedő belvizek kialakulását kevéssé befolyásolja. Az árvizekhez hasonlóan, a belvízi károk mértékének változásáról sem áll rendelkezésre következtetésekre alkalmas feldolgozás 3 , azonban ebben az esetben is igaz, hogy a károk jelentős mértékben függenek a területhasználattól. Itt kell megemlíteni, hogy a belvizeknek két fő csoportját különböztetjük meg: a mezőgazdasági területeket és a lakott területeket veszélyeztető belvizeket. Ez utóbbiak esetén, noha az elöntött terület országos vagy regionális viszonylatban nem számottevő, az 1 ha-ra vonatkoztatott károk számottevően nagyobbak, mint a szántókon vagy legelőkön, és így a keletkezett károk jelentős hányada a települési belvizekhez kapcsolódik. Aszályok Az aszályt a hazai gyakorlatban (újabban a Kárpát-medence több térségében is) elterjedten használt Pálfai-indexszel 4 jellemezzük. Az 1. ábrán a 8-nál nagyobb értékkel, azaz a rendkívül súlyos aszállyal jellemezhető éveket tüntettük fel (Pálfai, 2007). A vizsgált 110 évben 15 olyan év fordult elő, amikor az index országos értéke ezt a küszöbértéket meghaladta. Az 1. ábra egyértelműen igazolja, hogy hazánkban az aszályok az ezredforduló idején gyakoribbá váltak, megnőtt a közepes 3 A 200 ezer ha-t meghaladó belvízi elöntések becsült kára 10–20 Mrd Ft között lehet. A védekezés átlagosan évente mintegy 1,5 Mrd Ft-ba kerül, míg a fenntartás 4–5 Mrd Ft-ot igényelne (szemben a tényleges 0,5–2 Mrd Ft-tal). 4 Pálfai-index: Csapadék- és hőmérséklet-jellemzők alapján osztályozza a hidrometeorológiai aszály mértékét. Alapértéke az április–augusztusi középhőmérséklet és az október–augusztus havi súlyozott csapadékösszeg hányadosa. Korrekció a hőségnapok száma, a csapadékszegény időszakok hossza és talajvízállás függvényében. Az országos jellemző a hosszú idejű észlelésekkel rendelkező meteorológiai állomásokra kiszámított értékek átlagaként értelmezhető. vagy annál súlyosabb aszályos évek száma. A feltüntetett 15 esemény közül 7 az utóbbi 20 évben fordult elő, és az indexek is szignifikánsabban magasabbak voltak, mint korábban. Látható, hogy országos szinten általában nem találkoznak a belvizes és az aszályos évek (kivétel a 2000-es esztendő), ezek inkább egyes alföldi régiókban fordulnak elő. A Pálfai-index a változó csapadék- és hőmérsékleti viszonyokat közvetlenül tükrözi (azokból számítható), tehát az éghajlati jellemzőkben bekövetkezett változások hatása közvetlenül igazolható. A nyári hónapok magasabb hőmérséklete és kisebb csapadéka jelenik meg a szélsőséges indexszel rendelkező évek gyakoriságának növekedésében. Az utóbbi évtizedekben Európában is több alkalommal fordult elő jelentős aszály, így 1976, 1989, 1991. években, újabban 2003-ban. Spanyolországban 2005-ben az utóbbi 60 év legnagyobb aszályát élték át (IPPC, 2007). Az aszály esetében is fontos, hogy hogyan alakul az okozott kár mértéke. Magyarországon egy-egy közepesen aszályos évben a mezőgazdasági kár 15–20 Mrd Ft között változik, de a 2003-as extrém aszálykárt mintegy 100 Mrd Ft-ra becsülték. A számok jelzik, hogy mi a következménye annak, ha az extrém események gyakorisága növekszik. A meteorológiai aszálytól eltérően a kisvízi vízhozamokkal jellemezhető ún. hidrológiai aszály gyakorisága (és erőssége) a hazai vízfolyások jelentős részén nem igazolható, mert ezt egyrészt befolyásolja a felszín alatti vizek állapota is, másrészt a vízfolyások kisvizei közel sem természetes állapotúak, a különféle vízkészlet-gazdálkodási beavatkozások (tározás, átvezetés, felszín alatti vizek bevezetése) a vízhozamokat éppen a kisvízi időszakban növelik meg számottevően (Konecsny, 2010). Ugyanakkor a nem vízgazdálkodási célú tározók (például horgászati és halászati hasznosítású tározók) által kisvízi időszakban visszatartott természetes lefolyás a tározók alatti vízfolyásszakaszokon súlyosbíthatja is a szárazodásból adódó kisvízi hozamcsökkenést. Az antropogén beavatkozások kisvizekre gyakorolt hatásait illetően
Page 1 and 2: "KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4: TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6: 4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 11 and 12: 10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 21: 20 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74:
IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 75 and 76:
74 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102:
100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat