KLÍMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat

68 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK
gyakorolhat. Néhány példát a következőkben
sorolunk fel (Soltész et al., 2006):
– Gyümölcsalak megváltozása, lapítottabb
(alma), vagy erősebben megnyúlt (körte)
gyümölcs.
– Csonthéjasoknál nagyobb kőmagarány,
kőmagok repedése.
– Duránci jelleg erősödése (magvaváló és
félig magvaváló csonthéjas gyümölcsöknél).
– Gyümölcshéj parásodása és repedése.
– Kövecsesség fokozódása (körte, birs).
– Kőmag körüli mézgásodás és húsbarnulás
(csonthéjasoknál).
A nagyfokú szárazság hatása szembetűnőbb,
mert a gyümölcsfejlődés időszakában,
vagy a szüret előtt és/vagy alatt fokozottabb
gyümölcshullás (alma, körte, csonthéjasok,
fekete ribiszke, málna stb.) következhet be.
A termésmennyiség csökkenése mellett a
gyümölcsminőség (méret, szín, tárolhatóság
stb.) is jelentősen romolhat. Az erős és tartós
szárazság veszélyeztetheti a gyümölcstermő
növények kondícióját, tápanyagellátását, virágképzését
és későbbi terméshozását is. Súlyos
esetben a kipusztulás is bekövetkezhet.
Külön ki kell emelni a megfelelő tápanyagellátás
szerepét az aszálytűrés növelésében
(Nagy et al., 2008).
A fentiek miatt Magyarországon az öntözés
teljes körű bevezetése szinte mindegyik
gyümölcsfajnál elkerülhetetlen. Az öntözővízben
korlátozott alföldi területek nagy
aránya miatt arra kell törekedni, hogy az
ültetvények biztonságos vízgazdálkodását
többféle módszer kombinálásával érjük el:
lehullott csapadék hasznosítása, talajnedvesség
megőrzése, talajtakarás, gyökerek vízfelvételét
elősegítő stimuláló anyagok, mykorrhiza-kapcsolatok,
víztakarékos öntözési
módok és technikák (Nemeskéri, 2008).
Az extrém napsugárzás káros hatásai
A mérsékelt égövi gyümölcsök közül elsősorban
az almánál lehet számítani az erős
napsugárzás nyomán keletkezett kárra, amely
a küllemi hátrányok mellett befolyásolhatja
a gyümölcsök további színeződését, antioxidáns-kapacitását,
ízét és tárolhatóságát
is (Racskó et al., 2008). A magyar nyelvben
napégésnek nevezett tünetet a szakirodalomban
2-3-féle sugárzásos kárként írják le.
A napégésnél a napsütötte oldalon, a fedőszínen
arany-bronz elszíneződés jelenik meg,
de a legtöbb esetben elmarad a bőrszövet erős
sérülése. A napseb akkor alakul ki, ha az árnyékban
fejlődő gyümölcsök hirtelen erős
napsugárzásnak lesznek kitéve. Ezt követően
világos vagy sárgásbarna foltok alakulnak ki,
s nagyon gyakran a gyümölcshéj alatti szövetek
is sérülnek. Ez a sors vár a júliusban lehullott
és fa alatt maradt termésekre is. A napseben
néha már a szüret előtt, de gyakrabban
a tárolás során barna, kemény, fényes felületű,
besüppedő foltok jelennek meg. Az amerikai
almatermesztők ezt késleltetett napsebnek
nevezik. A napsebek kialakulására Magyarországon
elsősorban olyan években kell számítani,
amikor júliusban a levegő hőmérséklete
magas (28-32 °C felett), páratartalma
alacsony, s az erős napsugárzás hatására az
ennek kitett oldalon a gyümölcsök felszínének
hőmérséklete megközelíti az 50 °C-ot.
Eddigi vizsgálataink alapján (2004–2010)
azt tapasztaltuk, hogy a napsebek keletkezése,
illetve a kár mértéke évjáratfüggő. Az érzékenyebb
almafajtáknál a kár mértéke és az
előfordulás gyakorisága is nagyobb. A fajták
egyötödénél eddig egyik évben sem figyeltünk
meg napégést. Ebbe a körbe elsősorban
a fedőszínnel bíró melegigényes fajták (pl.
Red Delicious, Braeburn, Pink Lady) tartoznak,
habár szabályt erősítő kivételek is vannak
(pl. Gala, Fuji). A károsodást a gyümölcs
héjának színe és szöveti szerkezete jobban
befolyásolja, mint a viaszosság. Kevésbé viaszos
héjú gyümölcsök (pl. Golden Delicious
és mutánsai) és az erősen viaszos héjú fajták
(pl. Jonagold, Granny Smith) között egyaránt
találunk napégésre érzékenyt.
A védekezés technológiai lehetőségei korlátozottak.
Miután a napégést a vízstressz is
befolyásolhatja, ki kell emelni a fák egyenletes
vízellátását, a párásító öntözés lehetőségét
is. Meggondolandó a túl korai hajtásválogatás,
amely növelheti a napsugárzásnak