KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
30 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
Az ismerethiány csökkentése<br />
Az előző elemzések egyik fontos általános<br />
következtetése, hogy jelentős az ismerethiány,<br />
és ha vannak is bizonyos eredmények,<br />
ezek megbízhatósága sok esetben alacsony.<br />
A bizonytalanságok sorát az éghajlatváltozás<br />
különböző forgatókönyveihez tartozó hőmérséklet-<br />
és csapadék-szimulációk nyitják,<br />
különösen a szélsőséges időjárási események<br />
tekintetében. Magyarországon elsősorban a<br />
nemzetközi együttműködésben kidolgozott<br />
regionális éghajlati modellek hazai pontosítása<br />
(az ún. leskálázási módszerek továbbfejlesztése)<br />
a feladat.<br />
Ahhoz, hogy a hidrológiai folyamatok<br />
előrejelzésében és a következményként jelentkező<br />
vízgazdálkodási problémák azonosításában<br />
előbbre lépjenek, mindenképpen<br />
szükséges a hidrológiai modellek ilyen<br />
irányú fejlesztése. A modellek, és ezzel az<br />
elemzések megbízhatósága sokat javítható<br />
az elmúlt 20–25 évben tapasztalt jelenségek<br />
megértésével, és azzal, hogy ezeket a tapasztalatokat<br />
hatékonyan hasznosítják a modellek<br />
kalibrációja és validációja során. Olyan modellrendszer<br />
szükséges, amellyel a vízháztartási<br />
jellemzőkben (párolgás, lefolyás, beszivárgás)<br />
várható változások a fokozatosan<br />
pontosabbá váló éghajlati forgatókönyvekhez<br />
tartozó meteorológiai jellemzők idősorainak<br />
felhasználásával könnyen újraszámíthatók,<br />
és mint alapadatok – a meteorológiai adatokkal<br />
együtt – hozzáférhetők a vízgazdálkodási<br />
elemzésekhez. Az eredményeknek tükrözniük<br />
kell a bizonytalanságot. Jelentős módszertani<br />
fejlesztés szükséges, de ennek részletességében<br />
szem előtt kell tartani a kiinduló<br />
meteorológiai információk pontosságát.<br />
A vízgazdálkodási következmények hatékony<br />
értékelése szempontjából alapvető, hogy<br />
a változásokra érzékeny indikátorokat állapítsanak<br />
meg. Ezeket az indikátorokat kell<br />
meghatározni az összehangolt meteorológiai,<br />
hidrológiai (vízminőségi) és vízgazdálkodási<br />
monitoringgal, és a térségi vizsgálatok<br />
során is. Ez utóbbiak egyre inkább átveszik<br />
az ágazati vizsgálatok szerepét, biztosítva a<br />
különböző szempontok/érdekek összehangolását.<br />
Az éghajlatváltozással kapcsolatos<br />
hatáselemzéseket is ezekbe a vizsgálatokba<br />
szükséges beépíteni, amelyek egyik fő célja a<br />
visszafordíthatatlan folyamatok megelőzése.<br />
Tekintve a bizonytalanságokat, sokszor inkább<br />
csak érzékenységvizsgálatokról, mint<br />
konkrét, számszerű eredményekről lehet szó.<br />
A gazdasági-társadalmi elemzések célja,<br />
hogy feltárják a lehetséges intézkedések költségeit<br />
és ehhez kapcsolódva a beavatkozások<br />
(a megelőzés) hasznát, vagy éppen fordítva,<br />
a nem cselekvéssel kapcsolatos növekvő kockázatokat<br />
és esetleges károkat.<br />
Az elmúlt években számos K+F programjavaslat<br />
készült a fenti feladatok végrehajtására,<br />
ugyanakkor nagyon kevés projekt<br />
valósult meg, és így csekély az eredmények<br />
listája. Ennek tulajdonítható, hogy a klímaváltozás<br />
hatásairól továbbra is elsősorban<br />
csak kvalitatív jellegű leírásokra vállalkozhatunk,<br />
és a bevezetőben – és általában –<br />
megjelenő következtetések alig pontosodtak,<br />
konkretizálódtak.<br />
A globális jellegből adódóan, a klímaváltozás<br />
hatásainak értékelésében kiemelt szerepe<br />
van a nemzetközi együttműködésnek.<br />
Ez magában foglalja a határokkal osztott<br />
vízgyűjtőkre vonatkozó közös monitorozást,<br />
modellezést és vízgazdálkodási elemzéseket,<br />
a tapasztalatok és új technológiák átvételét,<br />
és nem utolsósorban az intézkedések összehangolt<br />
tervezését.<br />
Felkészülés a hosszú távon jelentkező<br />
erős hatásokra<br />
A klímaváltozás hosszú távon megjelenő<br />
vízgazdálkodási hatásai a hőmérséklet és a<br />
csapadék trendszerű, fokozatos változásából<br />
adódnak, ami főként az öntözési és halastavi<br />
vízigényeket és a vízkészleteket érinti, illetve<br />
egyre gyakrabban előforduló, egyre tartósabb<br />
száraz időszakok következhetnek. Ezeknek a<br />
hatásoknak a mértéke egyelőre nem ismert,<br />
és így nem is célszerű az éghajlatváltozásra<br />
hivatkozva a készletek módosítását célzó<br />
azonnali döntéseket hozni. Az előző pontban
Change language