KLÍMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat

46 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK
Látható, hogy a vizsgált időszakban március
kivételével minden hónapban a sokévi
átlagnál több csapadék hullott. Különösen
kiugró a május havi 110 mm-es többletcsapadék.
Ezzel kapcsolatban Móring Andrea,
az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati
szakértője egyik országos lapunknak
úgy nyilatkozott, hogy „az elmúlt 110
év legesősebb májusán vagyunk túl, az éves
csapadékátlag kb. egyharmadának megfelelő
mennyiségű eső esett az elmúlt hetekben”
(MTI/METROPOL, 2010). A májusi időjárás
rendkívüliségét tovább növelte, hogy június
legelső napjaiban is folytatódott az intenzív
csapadéktevékenység: e hónap első három
napján országos átlagban mintegy 20-30 mm
csapadék hullott.
A nagy mennyiségű megelőző csapadék
nemcsak a felső talajrétegek telítődését
idézte elő, de bizonyos időeltolódással a talajvízszint
jelentős emelkedéséhez is hozzájárult.
A talajvízszint a 2007–2009 közötti
viszonylag száraz és meleg években általában
a sokévi átlagos szint alatt helyezkedett
el az Alföldön, ez belvízképződési szempontból
kedvező körülménynek tekinthető,
de 2010-ben megváltozott a helyzet, és általános
talajvízszint-emelkedés következett
be (VITUKI – ATIKÖVIZIG, 2009/2010). Ezt
illusztrálják pl. a hódmezővásárhelyi talajvízkút
észlelési adataiból meghatározott havi
közepes talajvízszintek (2. táblázat). Ebben a
térségben 2009 novemberétől 2010 júniusáig
kb. 2 métert emelkedett a talajvíz szintje, s
júniusban már közel 1 méterrel a sokévi átlagos
szint fölött volt. A szokatlanul magas
nyári talajvízszint nagyban hozzájárult ahhoz,
hogy a belvízi elöntések tartósan fennmaradjanak,
s ez a körülmény nehezítette,
helyenként lehetetlenné tette a víztelenítési
és agrotechnikai munkálatokat.
A nyári belvízhelyzet súlyosságát tükrözi
Tóth Istvánnak, a Mezőgazdasági Szövetkezők
és Termelők Országos Szövetsége
(MOSZ) titkárának a június végi választmányi
ülésről szóló beszámolója, mely szerint
„a gazdálkodókat ért veszteségek hatalmasak,
közel 200 ezer hektárt borít a víz, 150
2. táblázat
A havi közepes talajvízszint sokévi átlagai,
2009/2010. évi értékei és az eltérések a
hódmezővásárhelyi 002318 sz. észlelőkútban
novembertől júniusig
Hónap
Havi közepes
talajvízszint a terep alatt
sokévi átlag 2009/2010
Eltérés
cm cm
November 307 364 -57
December 297 364 -67
Január 289 303 -14
Február 272 288 -16
Március 256 235 +21
Április 243 227 +16
Május 238 218 +20
Június 245 149 +96
Forrás: ATIKÖVIZIG
ezer hektáron pedig túlnedvesedett a talaj.
Idén megközelítőleg 90 ezer hektáron már
nem lehet vetni, a beérett árpát pedig sok helyütt
nem lehet betakarítani, mert elakadnak
a sárban a munkagépek. Az ár- és belvízkárok,
a jégverés és a viharkárok eddig az agrárterületek
mintegy 20 százalékát károsították
meg.” (Dénes, 2010)
A csapadék mennyisége és időbeli eloszlása
mellett a belvízképződést a hőmérséklet
alakulása és ezen keresztül a párolgási viszonyok
befolyásolják lényegesen. E tekintetben
a tárgyalt 2009/2010-es időszak nem volt különleges,
a havi középhőmérsékletek a sokévi
átlagtól lényegesen nem tértek el. Január
és február első fele az átlagosnál hidegebb
volt, de belvízképződési szempontból hátrányos
mély talajfagy nem alakult ki, viszont a
február második felében bekövetkezett erőteljes
fölmelegedés a hó olvadását siettette
( VITUKI – ATIKÖVIZIG, 2009/2010).
Az idei belvíz egyik különlegessége abban
van, hogy a szokásos nagyobb nyári esőzések
most nem júniusban vagy júliusban,
hanem – igen nagy intenzitással – már május
közepétől kezdve sorozatosan következtek,
tehát olyan időszakban, amikor a talajból és a
növényzeten keresztül még nem tudott annyi
víz elpárologni, mint később, a nyár derekán.