KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
SOLTÉSZ – SZABÓ – NYÉKI: A gyümölcstermelés biztonsága 67<br />
– Megnő a virágokat károsító páraigényes<br />
növényi kórokozók fertőzése.<br />
– Jelentősen megnehezíti a fenológiai stádiumhoz<br />
tartozó növényvédelmi technológiai<br />
beavatkozások elvégzését.<br />
Az időbeli extremitásnak másik kiemelt<br />
esete az érésben lévő gyümölcsök repedését<br />
okozó váratlanul érkező csapadék, ami elsősorban<br />
a cseresznyénél okoz jelentős kárt az<br />
évek igen nagy részében. A repedt gyümölcsök<br />
friss fogyasztásra alkalmatlanok, de ipari<br />
célra is csak korlátozottan felelnek meg. A repedést<br />
követő gyümölcsrothadás miatt pedig<br />
még akkor is csökken ennek az esélye, ha lenne<br />
ipari igény az ilyen tételekre. A szüretig fel<br />
nem repedt, de arra hajlamos gyümölcsöket<br />
nem célszerű vizes közegben szállítani, illetve<br />
ipari feldolgozás előtt hosszú ideig vízben tartani.<br />
A repedt gyümölcsök kiválogatása szüret<br />
közben időt és pluszköltséget igényel, ennek<br />
megtérülése annál inkább kétséges, minél nagyobb<br />
a repedt gyümölcsök aránya.<br />
A gyümölcsrepedés nagymértékben csökkenthető<br />
az ültetvény kritikus időszakban<br />
történő lefedésével. A kiépített fóliatakarás<br />
azonban nagyon költséges eljárás, különösen<br />
akkor, ha önállóan alkalmazzuk, más védelmi<br />
rendszerekkel való kombinálás nélkül.<br />
Ezért több más módszer gyakorlati használhatóságát<br />
is meg kell vizsgálni. Ezek közül a<br />
következők a legfontosabbak (Soltész et al.,<br />
2006):<br />
– Folyamatos vízellátással megakadályozni,<br />
hogy a hirtelen jött eső kárt okozzon<br />
(vagyis öntözés az esőkár ellen).<br />
– Az öntözővíz kijuttatása a koronaszint<br />
alatt elhelyezett szórófejek segítségével.<br />
– Levegőkeverés a vizes gyümölcsök<br />
mielőbbi felszárítására (helikopter, fagyvédelemre<br />
kiépített szélgép működtetése, légporlasztásos<br />
permetezőgép járatása a sorok<br />
között stb.).<br />
– Gyümölcsök felületi feszültségének<br />
csökkentése valamilyen nedvesítőszer használatával.<br />
– Felülről történő permetezés feszültségcsökkentést<br />
elősegítő kalcium-sókkal eső<br />
előtt vagy az esővel egy időben.<br />
– Bioregulátorok (GA, NES) kijuttatása<br />
önállóan vagy valamilyen kalcium-sóval<br />
kombinálva.<br />
A fenti készenléti technológiai megoldások<br />
figyelembe vehetők akkor is, ha más repedésre<br />
hajlamos gyümölcsfajoknál (pl. meggy,<br />
alma) lehet nagymértékű kárra számítani.<br />
A vegetációs időszakban jelentkező káros<br />
hőmérséklet-emelkedés elleni védekezés<br />
lehetőségei<br />
Aszályos időszak a vegetáció elején is<br />
bekövetkezhet. A gyümölcsfajok virágzása<br />
idején 2009-ben olyan tartós forróság volt,<br />
amelyre az elmúlt ötven évben nem volt példa.<br />
A virágok kinyílása és a virágzásmenet<br />
is robbanásszerűen zajlott le. A virágnyílás<br />
rendellenesen felgyorsult, a nyarat is meghazudtoló<br />
forróságban sem a genetikai tényezőknek,<br />
sem az ültetvényjellemzőknek nem<br />
volt semmilyen szerepe. A különböző ökológiai<br />
adottságú termőhelyeken a gyümölcsfajoknál<br />
nem volt egy hétnél nagyobb eltérés<br />
a virágzás idejében, holott ez más években<br />
egy adott gyümölcsfaj fajtái között is nagyon<br />
gyakori. A virágok nektártermelése<br />
igen gyenge volt, ezért nem voltak vonzóak a<br />
nektárgyűjtő méhek számára, azok kis számban<br />
repültek a virágzó gyümölcsfákra. A berepülő<br />
méhek is csak rövid ideig tartózkodtak<br />
az ültetvényben, s többnyire gyűjtés nélkül<br />
távoztak. A gyenge rovarmegporzás miatt a<br />
terméskötődés mértéke jelentősen csökkent,<br />
különösen az idegenmegporzást igénylő fajtáknál.<br />
Virágzáskori forróságban nagyobb<br />
termésbiztonságot nyújtottak az öntermékeny<br />
fajok (őszibarack, naspolya), illetve az<br />
öntermékeny fajták (cseresznye, meggy, kajszi<br />
és szilva esetében). Ez egyúttal ki is jelöli<br />
az egyik legfontosabb biztonságnövelő<br />
tényezőt a virágzás alatti forróság elviselésében.<br />
A túlzott felmelegedés a virágzást követő<br />
időszakban nagyobb gyakorisággal várható.<br />
Kisfokú nyári szárazság hatása nem mindig<br />
látványos, de a termésbiztonságra és különösen<br />
a gyümölcsminőségre így is befolyást
Change language