KLÍMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat

106 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK
ket Kékestetőn (FAI: 3,30), Magyarország
legmagasabb pontján (1000 m tszfm.) lévő
meteorológiai állomáson kapjuk. A gyertyános-tölgyes
klímába tartozó állomások
átlagában a FAI-érték 5,5. A kocsánytalan
tölgyes, illetve cseres klímában az átlagos
FAI-érték már csaknem eléri 6,6-es értéket.
Az erdőssztyepp klíma állomásainál az átlagos
FAI-érték több mint 7,6. A legmagasabb
érték (FAI: 8,3) Csongrádon, a Nagyalföld
legmelegebb és legmélyebb fekvésű térségében
adódott.
Az egyes klímaosztályok átlagos adataiból
képzett módosított Walter-diagrammok
(3. ábra) is mutatják, hogy amíg a bükkös
és gyertyános-tölgyes klíma csapadékvízzel
való ellátottsága kedvező, illetve megfelelő,
addig a kocsánytalan tölgyes, illetve cseres,
valamint az erdőssztyepp klímájú területeken
a vízellátottság kedvezőtlen, illetve rossz
(a hőmérsékleti görbe a csapadékgörbe fölött
is fut).
Bár a számításba vett meteorológiai állomások
területi eloszlása csak részben felel
meg az egyes klímákat jellemző faállományok
területi megoszlásával, mégis a kapott
átlagos FAI-mutatók és azok szórása alapján
nagy biztonsággal meghúzhatók az egyes
klímahatárok és pontosítható az egyes meteorológiai
állomások besorolása. Bükkös
klíma tehát ott fordul elő, ahol a terület 4,75
és az alatti értékkel jellemezhető. Gyertyános-tölgyes
klíma a 4,75 és 6,00 közötti
FAI-érték esetében fordul elő, kocsánytalan
tölgyes, illetve cseres klíma a 6,00 és 7,25 közötti
FAI-értékű területekre jellemző, erdőssztyepp
klíma pedig az e fölötti FAI-értékek
mellett található.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A kutatás az NKFP6-00047/2005 projekt
támogatásával valósult meg.
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE
(1) ÁLLAMI ERDÉSZETI SZOLGÁLAT (1996): Magyarország erdőállományai, 1996. (2) BAL-
DOCCHI, D.D. – BLACK, T.A. – CURTIS, P.S. – FALGE, E. – FUENTES, J. D. – GRANIER, A. – GU,
L. – KNOHL, A. – PILEGAARD, K. – SCHMID, H.P. – VALENTINI, R. – WILSON, K. – WOFSY, S. – XU,
L. – YAMAMOTO, S. (2005): Predicting the onset of net carbon uptake by deciduous forests
with soil temperature and climate data: a synthesis of FLUXNET data. J. Biometeorol. 49.
5: 377-387. pp. (3) BERKI I. – MÓRICZ N. – RASZTOVITS E. – VIG P. (2007): A bükk szárazság
tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs. – Vig P. (szerk.): Erdő és klíma V.
Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. 213-228. pp. (4) BERKI I. – RASZTOVITS E. – MÓ-
RICZ N. – MÁTYÁS CS. (2009): Determination of the drought tolerance limit of beech forests
and forecasting their future distribution in Hungary. Cereal Research Communications 37:
613-616. pp. (5) CSÓKA GY. – KOLTAY A. – HIRKA A. – JANIK G. (2007): Az aszályosság hatása
kocsánytalan tölgyeseink és bükköseink egészségi állapotára. In: Mátyás Cs. – Vig P.
(szerk.): Erdő és klíma V. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. 229-239. pp. (6) FÜHRER
E. (1994): Csapadékmérések bükkös-, kocsánytalantölgyes és lucfenyves ökoszisztémában.
Erdészeti Kutatások Vol. 84. 11-35. pp. (7) FÜHRER E. (1995): Az időjárás változásának hatása
az erdők fatermő képességére és egészségi állapotára. Erdészeti Lapok 130. 176-178. pp. (8)
FÜHRER E. (2005): Az erdőgazdálkodás talajtani vonatkozásai. In: Stefanovits P. – Michéli E.
(szerk.): A talajok jelentősége a 21. században. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest,
97-117. pp. (9) FÜHRER E. (2008): Erdőgazdaság. In: Harnos Zs. – Gaál M. – Hufnagel L.
(szerk.): Klímaváltozásról mindenkinek. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi
Kar, Matematikai és Informatikai Tanszék, Budapest, 90-102. pp. (10) FÜHRER E. – JÁRÓ Z.
(1992): Auswirkungen der Klimaänderung auf die Waldbestände Ungarns. Österreichische