KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

BUKOVICS: Általános katasztrófavédelmi rendszermodell 169 • Fejletlen a biztosítási rendszer, nem harmonizál az egységes védelmi, biztonsági környezettel. A LEHETSÉGES VÁLASZOK Figyelemmel a hagyományos és az új típusú kihívásokra, a nemzetközi kötelezettségekre, a globalizáció diktálta gyors és folyamatos alkalmazkodási és reagálási kényszerre, a biztonságkultúra, biztonságtudatosság társadalmi alapjainak hiányára, az eddig használt módszerek és technikák már nem elegendőek. Válaszokat adhat a tudományos kutatások eredményeinek hasznosítása, a korszerű, a vállalkozói szférában bevált stratégiai tervezési és vezetési módszerek alkalmazása. Tekintettel arra, hogy a katasztrófavédelem egyszerre interdiszciplináris és interszektorális szemléletet követel, szinte egyedüli megoldásként a tudományos módszerek sajátos lehetőségeit célszerű igénybe venni. Ebben a vonatkozásban a katasztrófavédelmi tudományra ajánlatos támaszkodni. A természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelem területén folyó tudományos, tudományszervezési munkák célja, hogy e speciális módszerekkel segítse, javaslataival döntési helyzetbe hozza a szakmai, politikai vezetést. A SORS-MODELL – EGY ÁLTALÁNOS RENDÉSZETI RENDSZERMODELL KONCEPCIÓJA Két alapelv, amely egyben a stratégiai rendszer inputját is jelenti – a felügyelt területre, helyszínre vonatkozó lehető legmagasabb rendű feldolgozottságú információ szükséges; – a védendő területre és mindenkori körülményekhez legjobban alkalmazkodó rendvédelmi jelenlét megszervezése szükséges. Ez utóbbi az ún. tesszellációs sejtautomata rendszerekkel valósítható meg. A sejtautomata-kutatások Neumann János klasszikus munkáira alapulnak. Az ez irányú kutatásaink újszerű eredménye, hogy a logikai kockázatelemzésen alapuló információszerzés és feldolgozás, valamint a sejtautomata elvű irányítási rendszer összekapcsolásával egy ettől látszólagosan távol álló, napi aktuális biztonsági probléma megoldható. A rendszernek a SORS munkanevet adtuk, a Self-Organizing Raiding System szavakból. A SORS-rendszer bizonyított szolgáltatásai: – A rendszer önszervező és adaptív: felügyeleti struktúrája automatikusan átalakul, és öntanuló módon optimalizálja a funkcióit. – A rendszer működési sebessége az informatikai háttér sebességével azonos, amely mindig nagyságrendekkel nagyobb, mint a veszélyt okozó terrorcselekmények sebessége. – A SORS-rendszer rendelkezik a permanens önjavító képességgel, amely azt jelenti, hogy a sikeres lokális megoldáshoz szükséges állandó döntési kényszerhez a csupán lokális információ nem elegendő, hanem globális információkra van szükség. Ezt a követelményt a sejtautomata elven működő irányítási rendszer kiválóan tudja teljesíteni. Az elmélet összefoglalása 1 Rendészeti műfaját tekintve a SORS-modell a proaktív felügyeleti rendszer egy ideáltípusa. 2 1 Az összefoglalás fogalmazásmódjának prolepszise a következő: Valamely tudományos munka összefoglalásának rendeltetésszerű működését három konfliktus akadályozza. Az első az érthetőség és a szabatosság összeférhetetlensége, a második az érthetőség és a technikalitás ellentéte, a harmadik pedig a technikalitás és az intuíció közötti konfliktus. A tudományos-fantasztikus irodalom (Verne Nautiluszától az Űrodüsszeián keresztül a Robotzsaruig) olykor legyőzi ezeket az akadályokat. És az egzakt tudomány olykor valóra tud váltani álmokat, víziókat, fantazmagóriákat. Az összefoglalás hangvételének mentségét Ian Stewart jelenti, aki A természet számai c. könyvének „A matematikai képzelet irreális realitása” alcímet adta, előszavában pedig álmairól írt. Szakmaiatlan fogalmazásmódjával kivédte a hármas konfliktust. 2 Az „ideáltipikus” kifejezést Max Webertől kölcsönzöm.
170 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK Intuitív lényege, víziója a következő (a szemléletesség kedvéért ezúttal tudatosan mellőzve a technikai részleteket, sőt, a szakmaiság szigorú követelményeinek is engedményeket téve): Egy olyan rendészeti felügyeleti rendszerről van szó, amelynek három főkomponense van: – egy jól definiált struktúrájú hálózat, amely – intelligens csomópontokból áll, amelyekben – globális kommunikációs szabályok szerint lokálisan történik kockázatkezelés. A SORS-rendszer működését számítógépes szimuláció illusztrálja és demonstrálja működőképességét. Működésének alapja egy ún. genetikus algoritmus. Kijelölt funkciói a rendszer szerkezetének állandó megváltozása ellenére is fennmaradnak. Ilyen tulajdonságokkal tipikusan az élő önszervező rendszerek rendelkeznek (filogenetikus tanulás révén kisebb-nagyobb mértékben). Működésének célja a természeti – különösen a klímaváltozással összefüggő – katasztrófák valós idejű kezelése. Ez az eljárás sem nem a mitigáció, sem nem az adaptáció módszerével dolgozik, hanem inkább egy kombinált stratégiai megközelítés aránymeghatározását célozza, egy önszervező optimalizálási algoritmus alapján. A mitigáció a szokványos értelmezés szerint üvegházhatást növelő gázok kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységeket jelenti, míg az adaptáció a környezet káros hatásaihoz való alkalmazkodást. A SORS-modell a biztonsági kockázatkezelésre a sejtautomata-elmélet mellett a nemvalószínűségi – logikai – kockázatkezelés módszerét alkalmazza. Ez utóbbi a hibafa-módszer egy továbbfejlesztett változata. Ennek paradigmájában a mitigáció közvetlenül nem értelmezhető, s ha a mitigáció-adaptáció kontextusában akarunk fogalmazni, akkor itt inkább a kettő optimális kombinációját célzó algoritmusokról beszélhetünk. Mindenesetre leszögezzük, hogy az éghajlatváltozásról szóló (egyre élesedő) tudományos-áltudományos vitáktól elhatárolódunk, tekintettel arra, hogy a SORS-modell értelme, alkalmazhatósága és haszna független az éghajlatváltozástól. Az alapgondolat és előzményei A rendszer alapgondolata három mondatban megfogalmazható ugyan, de természetesen fogalmi-technikai előzmények nélkül meglehetősen határozatlan: – Alakítsunk ki a védendő helyszínen egy sejtautomata elvű önszervező hatásmodell-hálózatot. – Tartozzék ennek minden pontjához (lokális komponenséhez, alközpontjához) egy explikált lokális biztonsági kockázatkezelő rendszer (logikai hibafa-modell), amely a komponens állapotáról valós idejű információt szolgáltat. – Tartozzék továbbá minden ponthoz egy monitoring- (érzékelő), egy beavatkozó és egy ellenőrző rendszer. A rendszer nem valamely leíró, hanem normatív modellen alapszik. Célja a modell fogalmi rendszerében értelmezett fenntartható biztonság megvalósítása (Bukovics, 2006). Természetesen nem magától értetődő, hogy ilyen rendszer – egyáltalán létezhet-e; – ha létezhet, megvalósítható-e; – ha megvalósítható, milyen tárgyi, személyi és anyagi feltételei vannak A SORS-rendszer „Self Organizing Raiding System” („Önszervező Rajtaütési Rendszer”, illetve – akroním-hűen – Sejtautomata Organizációjú Rajtaütési Stratégiák) alapgondolata az alábbi felismerésekből, illetve meggyőződésekből származik, és több mint tíz éves kutatómunka eredménye (Bukovics, 2007). (1) Minden rendészeti művelet (beleértve a katasztrófavédelmet és természet ellen folytatott stratégiai játékokat is) leggyengébb pontját rendszerint az információhiánnyal összefonódó szervezetlenség jelenti. 3 3 Teller Ede: Hiroshima hagyatéka c. könyvében (amelynek fordítása a múlt század hetvenes
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102:
100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118:
Page 119 and 120: 118 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 169: 168 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 201: SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat