KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
154 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
folyamatosan követni és értékelni szükséges<br />
a hatásokat és meg kell vizsgálni, milyen<br />
gyakorlati megoldások adaptálhatók hatékonyan<br />
a társadalmi, gazdasági mobilitással<br />
együtt járó kedvezőtlen következmények bekövetkezésének<br />
megelőzése, esetleges mérséklése<br />
érdekében.<br />
ESEMÉNYEK<br />
A közelmúltban előfordult és a hazai felszíni<br />
közlekedéssel is kapcsolatba hozható<br />
kedvezőtlen események közül – ezúttal csak<br />
a szélsőséges időjárással, illetve az annak hatására<br />
kialakult árvízzel összefüggő káros<br />
hatásokra összpontosítva – mutatunk be néhány<br />
jelenséget, majd vázoljuk a káros következményeket.<br />
A hosszabb időszakra (több évtizedre)<br />
visszatekintő statisztikai nyilvántartások<br />
tükrében is kimagaslónak ítélt késő tavaszi,<br />
illetve kora nyári esőzések alatt lehullott<br />
csapadék mennyisége és előfordulási módja,<br />
egy-egy térséget érintő rendkívüli intenzitása<br />
az összességében mintegy 200 milliárd<br />
Ft-ra becsült nemzetgazdasági káron belül<br />
a hazai közlekedés gerincét képező közúti<br />
és vasúti közlekedési infrastruktúrában is<br />
jelentős kárt okozott. A tételes számbavétel<br />
helyett itt természetesen csak néhány, csupán<br />
illusztrációul szolgáló eset bemutatására van<br />
lehetőség.<br />
A vasúti közlekedésben okozott károk<br />
A rendkívüli esőzések jelentős kárt okoztak<br />
a MÁV vonalain. A MÁV Zrt. szakemberei<br />
több hetet küzdöttek az árvíz és belvíz<br />
okozta károkkal<br />
A Balatonakarattya és Balatonkenese közötti<br />
vonalszakaszon évtizedek óta visszatérő<br />
probléma a magaspart lassú mozgása.<br />
A közvetlenül a vasúti pálya mellett található<br />
löszfal csúszása miatt már többször megrongálódott<br />
a vasúti pálya és az alépítmény. Ennek<br />
következtében több alkalommal kellett<br />
sebességkorlátozást bevezetni. Az érintett<br />
vonalszakaszt legutóbb 2010. március 8-tól<br />
több hétre le kellett zárni, a vasúti forgalom<br />
április 1-jén indulhatott meg újból. Tavasszal<br />
a földmozgás miatt a vasúti pálya vízszintesen<br />
14 cm-rel, függőlegesen 5 cm-rel mozdult<br />
el. A MÁV Zrt. és a MÁVGÉP Kft. munkatársai<br />
a vágányszakaszt a talajban található<br />
vízrétegek megcsapolásával és a vágány alatti,<br />
összerepedezett földtömeg 6 méter mélységig,<br />
geopur habbal történő kiinjektálásával<br />
állították helyre.<br />
Az ideiglenes helyreállításnak köszönhetően<br />
átmenetileg mérséklődtek az egyébként<br />
azóta is folyamatos földmozgások. Ez az<br />
ideiglenes megoldás 2010 szeptemberéig, a<br />
földmű tervezett végleges helyreállításáig<br />
szolgálta volna a vonatforgalom fenntartását.<br />
Az azóta lehullott rendkívül nagy mennyiségű<br />
csapadék miatt azonban a mozgások fokozódtak,<br />
a rézsű pedig kritikus állapotba<br />
került.<br />
Ennek hatására a közelmúltban új repedések<br />
jelentek meg, amelyek mentén a csapadék<br />
közvetlenül a felszínről is be tudott<br />
folyni a csúszólap térségébe. A talajrétegben<br />
felhalmozódott rétegvíz jelenleg folyamatosan<br />
és intenzíven szivárog a beépített<br />
fal réseiből.<br />
Az intenzív esőzések miatt a szóban forgó<br />
területen a vasúti pályát is érintő rézsűcsúszás<br />
következhet be. Az utazóközönség<br />
maximális biztonsága érdekében a MÁV<br />
Zrt. 2010. június 17-től Csajág és Balatonkenese<br />
között szüneteltette a vasúti forgalmat<br />
és az érintett települések között a vasúttársaság<br />
az utasokat vonatpótló buszokkal<br />
szállította el.<br />
A balatonakarattyai löszfal csúszásának<br />
végleges megállítására a vasúttársaság már<br />
kidolgozta a műszaki (geotechnikai és hidrológiai)<br />
terveket, és elkészítette a feladat<br />
költségtervét is. A költségeket a Balatonkenesei<br />
Önkormányzat és a MÁV Zrt. fele-fele<br />
arányban vállalja. A szükséges forrás biztosítása<br />
érdekében a két intézmény már az illetékes<br />
minisztériumokhoz fordult. A végleges<br />
helyreállítást elvégző cég kiválasztására közbeszerzési<br />
eljárás keretében kerül sor.