KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
SZENTELEKI – GAÁL – MÉZES: Időjárási anomáliák és a gyümölcstermelés 81<br />
Az irodalmi adatok alapján (Aujeszky,<br />
1947; Bálint, 1967; Wirth et al., 1985) a leginkább<br />
jégesőveszélyes hónapok a május, június<br />
és július, azok közül is júniusban várható<br />
a legnagyobb jégeső-gyakoriság. Ez jellemző<br />
Nagykanizsán, Szilen július felé tolódik<br />
el, míg Siófokon az áprilisi jégeső a nagyobb<br />
arányú és az augusztusi 15% is számottevő<br />
(9. ábra).<br />
A jégeső kártétele kettős:<br />
– Közvetlenül mérhető a megsemmisült<br />
vagy minőségileg leromlott termés mennyiségével<br />
és értékével.<br />
– Közvetetten pedig a növények általános<br />
kondíciójának romlása okoz hosszú távú terméskiesést,<br />
illetve a sebeken keresztül fertőző<br />
kórokozók az ültetvény idő előtti leromlását,<br />
pusztulását eredményezik.<br />
A különböző fenológiai fázisban levő<br />
gyümölcsfákban a jégeső kártétele is eltérő.<br />
A virágzási időszak előtt ritkán fordul<br />
elő jégeső, amennyiben mégis bekövetkezik,<br />
kártétele jelentős, mivel a fák nedvkeringése<br />
már elindul, és a rügyek megduzzadnak. Ekkor<br />
kisebb mechanikai hatásra is a vesszőtől<br />
elválnak, és lombozat híján a jég közvetlenül<br />
a fás részeket és a rügyeket éri. A fás részeket<br />
(vesszők, vázágak, törzs) a jég becsapódása<br />
felrepesztheti, utat nyitva az ekkor még<br />
aktívan fertőző gombás és baktériumos betegségeknek<br />
a növény szövetei felé. A sebek<br />
záródása a vegetációs időszak ilyen korai<br />
időszakában még lassú, a fertőzés mértéke<br />
így igen jelentős lehet egy februári jégeső<br />
következtében.<br />
Március hónaptól a jégeső előfordulási<br />
valószínűsége nagymértékben növekszik.<br />
A fákon levő virágok és hajtáskezdemények<br />
nagyon sérülékenyek, csekély mechanikai<br />
hatásra is a földre hullanak.<br />
Virágzás után a gyümölcskezdeményeknek<br />
némi védelmet nyújt a folyamatosan fejlődő<br />
lombozat. A károkozás mértéke nagyban<br />
függ a jégdarabok méretétől, de erre<br />
vonatkozóan a meteorológiai jelentések nem<br />
tartalmaznak adatot. Amennyiben nagy tömegű<br />
jég esik nagy intenzitással, akkor a<br />
gyümölcskezdemények leverése okoz terméskiesést.<br />
Ha a jég kisebb tömegű, a gyümölcs<br />
a fán marad, de héján apró sérülések<br />
keletkeznek, melyek miatt később a friss<br />
piacon nehezen lesz értékesíthető. A lombozatban<br />
okozott kár általában kisebb problémának<br />
számít. A fák termőképességét a<br />
lombozat részleges elvesztése természetesen<br />
negatívan befolyásolja, a sérült levelek aszszimilációs<br />
képessége kisebb, kórokozókra<br />
érzékenyebbek. Növekedésük során a gyümölcskezdemények<br />
érzékenysége a jégkárra<br />
fokozatosan nő. Kajszibaracknak, őszibaracknak<br />
és szilvának az úgynevezett zöld dió<br />
nagyság eléréséig a gyümölcskezdemények<br />
felületi rugalmassága viszonylag nagy, ezért<br />
eddig az időszakig a jégeső döntően héjhibákat<br />
okoz, de a gyümölcsök így export és hazai<br />
I. osztályú értékesítésre a későbbiekben<br />
már nem alkalmasak.<br />
A jég okozta sérülések a gyümölcsön a<br />
kórokozók fertőzési veszélyét növelik. Csonthéjasoknál<br />
leginkább a monília jelent ilyenkor<br />
problémát, tehát a károk felmérése után<br />
növényvédelmi kezelés általában indokolt.<br />
A szüret utáni időszak rendkívül fontos a<br />
gyümölcstermő növények fenológiai fázisában.<br />
Ekkor történik ugyanis a következő évi<br />
rügyek kialakulása. Ha ezen időszak alatt<br />
túlzott stressz éri a fákat (szárazság, jégeső<br />
stb.), akkor a rügydifferenciálódásban zavar<br />
keletkezik, és a következő évi termés menynyisége<br />
csökken. A jégeső termést ekkor<br />
már nem károsíthat, de a lombozat és esetleg<br />
a fás részek sérülése jelentős növényvédelmi<br />
kockázatot is jelent. Augusztus közepe után<br />
keletkezett sérülések a vesszőkön, vázágakon<br />
már lassan kalluszosodnak, így a teljes<br />
sebgyógyulás a tél beálltáig nem garantált.<br />
Szeptember hónaptól a gombák és baktériumok<br />
fertőzési nyomása erősödik, amennyiben<br />
lehetséges, a jégeső okozta sérüléseket<br />
kezelni kell.<br />
Jégesők 2010 tavaszán<br />
2010-ben szokatlanul korán – március<br />
1-jén – érkezett az első jégeső Vas megyében<br />
(Vasnépe.hu, 2010). A korai időpont miatt
Change language