KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
26 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
származó táplálás határozza meg, források,<br />
illetve a mederbe beszivárgó ún. alaphozam<br />
formájában. Az éghajlatváltozás felszín alatti<br />
vizekre gyakorolt hatásával bővebben a következő<br />
bekezdésben foglalkozunk, itt annyit<br />
érdemes kiemelni, hogy éghajlati modelltől<br />
függően a változatlan állapotoktól a közepes<br />
mértékű csökkenésig várhatók a változások.<br />
A felszín alatti vizek esetében elsősorban az<br />
éghajlatváltozás hosszú idejű hatásai dominálnak,<br />
amelyek a szélsőségekkel szemben<br />
némi tompítást jelentenek, de több szélsőségesen<br />
száraz év esetén ez a puffer kimerülhet<br />
és a kisvízi hozam szélsőségesen kicsi lehet.<br />
A vízgyűjtő méretével a kisvízi hozamon belül<br />
növekszik a csapadékból származó felszíni<br />
lefolyás aránya, amely viszont várhatóan<br />
kisebb lesz a hosszabb csapadékmentes időszakok<br />
miatt. Az éghajlatváltozás tehát várhatóan<br />
annál nagyobb mértékben csökkenti a<br />
kisvízi hozamot, minél nagyobb a vízgyűjtő,<br />
ugyanakkor a nagyobb folyók egyre kevésbé<br />
érzékenyek kisvízi készleteik csökkenésére<br />
(például a Dunán 2003-ban kialakult kivételesen<br />
kicsi vízhozam is sokszorosan elegendő<br />
volt az igények kielégítésére, nem okozott<br />
ökológiai problémát és nem jelentett gondot a<br />
paksi erőmű üzemeltetésében).<br />
A felszín alatti vizek állapotának egyik<br />
meghatározója a csapadékból történő beszivárgás<br />
(utánpótlódás). Mértéke függ a téli<br />
félévi csapadék és potenciális párolgás különbségétől,<br />
valamint a talaj ősz végi nedvességállapotától<br />
(Simonffy, 2003). Amint arra<br />
utaltunk, a téli félévi csapadék a Kárpát-medence<br />
térségében csak nagyon bizonytalanul<br />
jelezhető előre, de valószínű, hogy a téli félévi<br />
potenciális párolgás egyértelmű növekedését<br />
is figyelembe véve, a kettő egyenlege már<br />
mindenütt inkább kicsi vagy közepes mértékű<br />
csökkenést jelent. Tovább csökkenti a beszivárgás<br />
sokévi átlagos értékét, hogy az általánosan<br />
várható nyári szárazodás miatt a talaj<br />
nedvességtartalma ősz végére kisebb lesz, így<br />
a téli félévi csapadék nagyobb hányada fordítódik<br />
a talaj feltöltésére és kevesebb marad<br />
a felszín alatti vizeket tápláló beszivárgásra.<br />
A kisebb beszivárgás egyben kisebb hasznosítható<br />
vízkészletet jelent, de csökken a növényzet<br />
és a vízfolyások táplálását szolgáló<br />
felszín alatti vízmennyiség is. A csapadékra<br />
vonatkozó előrejelzések szerint a változás<br />
mértéke valószínűleg az Alföldön és az Északi-középhegységben<br />
lesz számottevő, és kisebb<br />
csökkenés várható a Dunántúlon.<br />
A sekély tavak vízkészletét meghatározó<br />
csapadék, vízfelület-párolgás és felszíni<br />
vagy felszín alatti táplálás közül valamennyi<br />
kisebb-nagyobb mértékben, de a vízhiány<br />
irányába hat. Az összegződő hatás jelentős<br />
lehet. A lefolyástalan tavak esetében ez átlagos<br />
vízszintjük és felületük csökkenéséhez<br />
vezet (pl. alföldi szikes tavak, vizenyős területek),<br />
míg a lefolyással rendelkező tavak<br />
esetében az elfolyó vízmennyiség csökkenése<br />
– vagy szabályozott esetben csökkentése –<br />
kompenzál(hat)ja a tendencia jellegű negatív<br />
változásokat. Többéves aszályos időszakban<br />
szélsőségesen alacsony vízállás, akár időszakos<br />
kiszáradás is előfordulhat, és ez – amint<br />
azt a Balaton példáján láttuk – a lefolyással<br />
rendelkező szabályozott tavakra is érvényes.<br />
A vízigények közül az éghajlatváltozás<br />
elsősorban az öntözési vízigényekre van<br />
számottevő hatással: egyfelől nő a növények<br />
vízigénye, másfelől csökken a nyári félévi<br />
csapadék, sőt ebből a szempontból igen fontos<br />
a csapadékmentes napok számának növekedése<br />
is. Említendő még a halastavak nyári<br />
frissvíz-igénye, amely a nyári félévi vízfelület-párolgás<br />
és a csapadék különbségében<br />
bekövetkező változás szerint növekszik.<br />
A többi vízigényt (lakossági, ipari, energetikai,<br />
állattartás) az éghajlatváltozás várhatóan<br />
csak kismértékben fogja módosítani.<br />
A hatások összegzése<br />
Az 1. táblázat az éghajlatváltozás miatt<br />
a meteorológiai jellemzőkben várható változások<br />
vízgazdálkodási hatásait foglalja<br />
össze. A fejlécben csillagokkal jelöltük az<br />
egyes meteorológiai jellemzők előrejelzésének<br />
megbízhatóságát is. A táblázat egyes<br />
rubrikáiban pedig azt jeleztük, hogy az<br />
adott sorban szereplő vízgazdálkodási prob-
Change language