KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

MÁTYÁS ET AL.: Erdők a szárazsági határon 85 A KLÍMAVÁLTOZÁSRA FELKÉSZÜLÉS SPECIÁLISAN ERDÉSZETI SZEMPONTJAI ÉS KORLÁTAI A klímaváltozás által előidézett időjárási hatások közül a mérsékelt övi ökoszisztémákat a nyári aszályosság erősödése érinti elsősorban. Ez éppúgy érvényes a növényzetre, mint a gerinces, illetve gerinctelen faunára is. Tanulmányunkban az erdő mint életközösség és mint megújuló erőforrás klímaérzékenységének főbb jellemzőit foglaljuk össze, amelyek elhárítására, csökkentésére fel kell készülniük a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek egyaránt. Az agrárrendszerektől eltérően az erdők egyik legfontosabb jellemzője a hosszú életciklusból adódó érzékenység. A természetközeli erdőállományokban, de még a hagyományos vágásfordulójú származék-, illetve kultúrerdőkben sem lehetséges a termesztett (fa)faj rövid távú váltása, lecserélése. Ezért a gyakran 100 évnél is hosszabb termesztési ciklusokra alkalmazkodási stratégiát tervezni csak nagy körültekintéssel lehet. Ezt indokolja az erdőgazdálkodás további korlátja is, ami a potenciális változtatásokat egyrészt a fenntarthatóság megőrzése, másrészt pedig a természetvédelmi szempontok figyelembevétele miatt csak igen szűk, törvényben meghatározott keretek között engedi megvalósítani. A gazdálkodó szempontjából ezek a korlátok azt jelentik, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás adott esetben hatósági hozzájárulást igényel, és a faj- vagy fajtaváltás természetvédelmi akadályokba ütközhet. Még egy fontos szempontot szükséges kiemelni, amely a klímaváltozásra való felkészülést meghatározza: ez a termelési feltételek befolyásolhatóságának korlátja. Az erdőgazdálkodás a termőhelyi feltételek megváltoztatásához egyáltalán nem, de az erdőt érő különböző abiotikus és biotikus károk elleni védekezéshez is csak igen korlátozottan rendelkezik eszközökkel. Ennek egyrészt gazdasági és műszaki, másrészt törvényi akadályai vannak (pl. nem javíthatja a tápanyagellátást, fogyasztó rovar- és gombafajokkal szemben csak korlátozottan védekezhet). A felsorolt okok miatt az erdőgazdálkodásban a klímaváltozásra való felkészülés az erdei ökoszisztéma minden elemének egyidejű fi gyelembevételét, monitorozását és hosszú távú modellezését igényli – a feladat komplexitásából adódó minden kockázattal, bizonytalansággal együtt. A felkészüléshez nemcsak a növekedés, hanem a fogyasztó szervezetek (hagyományos kifejezéssel: kártevők) klímaváltozással kapcsolatos viszonyának, illetőleg az alkalmazkodóképességet meghatározó genetikai és élettani tényezőknek az ismerete is lényeges. A feladat összetettségéből adódóan válaszadásra csak nagyobb projektekben szorosan együttműködő szakértői csoportok képesek. Az intézmények és szakterületek közötti együttműködés meghatározó tényezője volt az 1994 óta, eddig hat alkalommal megszervezett „Erdő – Klíma” konferenciasorozat. Az elmúlt évtizedben az erdészeti kutatás eredményesen szerveződött nagyobb kutatási projektek megvalósítására (NKFP, Jedlik projektek és jelenleg: TÁMOP 4.2.2), és sikeres volt európai együttműködések partnereként is (EVOLTREE, COST E52 Beech, COST 639, COST-ECHOES stb.). Elmondhatjuk, hogy az elért eredmények széles körű nemzetközi érdeklődést váltottak ki, rámutatva számos, eddig figyelembe nem vett szempont globális jelentőségére is (Mátyás, 2010). Ebben a tanulmányban csak a legfontosabb eredmények áttekintésére vállalkozhattunk, utalva az elérhető (elsősorban magyar nyelvű) publikációkra, ahol további információk találhatók. A hazai fafajok közül elsősorban a bükköt (Fagus sylvatica) emeljük ki, mert számos ökológiai és genetikai jellemzője miatt a hazai klímaváltozás hatásaira érzékeny, azaz jó indikátor-, illetve tesztfafaj.
86 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK A SZÁRAZSÁGI ERDŐHATÁR ÉS KLIMATIKUS ÉRZÉKENYSÉGE Az erdő vízfelhasználása a késő tavaszi, kora nyári hónapokban (V-VII. hónapok) a legintenzívebb. Ekkor a korona- és az avar-intercepcióval csökkentett csapadék csak a talaj felső rétegeibe tud beszivárogni, és a talajban tartalékolt téli csapadékvízzel együtt elsősorban a szervesanyag-képzésre, kisebb mennyiségben pedig egyéb fiziológiai folyamatokra fordítódik. Gyakran ebben a ciklusban realizálódik a faállomány növedékének 80%-a, ezért a szélsőséges időjárási viszonyok, elsősorban a csapadékhiány hatása is ekkor érzékelhető leginkább, növedékkiesés, vagyis részleges aszálykár révén. Július–augusztusban a magas hőmérséklet miatt tovább növekszik a légköri evapotranspirációs kényszer, és a víztartalékok igen hamar elfogyhatnak. Ezért a szárazságstressz veszélye ebben az időszakban a legnagyobb (Führer – Járó, 2000; Vig, 2004, 2009). Ezért az erdőgazdálkodás szempontjából is kritikus kérdés, hogy bár a regionális modellszámítások szerint Magyarországon a XXI. században az éves csapadék ugyan csak kis mértékben csökken, azonban megváltozik a csapadékmennyiség éven belüli eloszlása: a legcsapadékosabb évszak, a nyár válik a legszárazabbá (Szalai – Mika, 2007). Az aszályos nyarak valószínűségének várható alakulását a REMO regionális klímamodell segítségével részletesen vizsgáltuk (Gálos et al., 2009a). Elemzéseink megerősítik, hogy a XXI. század második felében szignifikánsan megnőhet az aszályos nyarak száma. A 2051 és <strong>21</strong>00 közötti időszakban minden második nyár száraz lehet, és az öszszefüggő száraz periódusok hosszabbá válhatnak (1. ábra). Az időjárási szélsőségek növekvő száma és a meteorológiai paraméterek hirtelen, nagy amplitúdójú változása sokkal inkább próbára teszi az élővilág alkalmazkodóképességét, mint az átlaghőmérsékletben, átlagos csapadékösszegben jelentkező lassú változások. A szélsőségeket a populáció stresszként éli meg, mely hatására az egyedek toleranciájuk mértékében jelentősen károsodnak, vagy el is pusztulnak. Ezért az extrém időjárási körülmények a fafajok elterjedésének (és termesztésének) igazi limitáló faktorai. Az egyes erdőzónák, illetve fafajok déli/ síkvidéki határát elsődlegesen a nyári szárazsági stressz határozza meg, amely egyben a zárt erdők alsó határát is kijelöli az erdőssztyep felé (Mátyás et al., 2009a; Mátyás, 2010). Ez a határ Dél/Kelet-Európában Ukrajnát, a Havasalföldet és a Kárpát-medencét szeli át, hazánkban az Alföldek peremén húzódik (Mátyás – Czimber, 2004). A „szárazsági határ” tehát egy faj vagy egy erdőzóna áreájának déli, alsó (alacsony tengerszint feletti) határa, amelyet természetes körülmények között elsődlegesen a nyári csapadék mennyisége és eloszlása határoz meg. A szárazsági erdőhatár Magyarországon valamennyi klímafüggő, vagyis zonális fafaj szempontjából döntő jelentőségű, és még inkább azzá válik a klímaváltozás következtében (Führer – Mátyás, 2005). Az elterjedés alsó határán már kis mértékű szárazodás is növedék-visszaesést és pusztulást eredményezhet, mert ezek a populációk alkalmazkodottságuk ellenére változatlan klíma mellett is stresszhelyzetben vannak (Mátyás, 2009a). 1. ábra Összefüggő aszályos periódusok a REMO regionális klímamodell eredményei alapján Magyarországon, a XXI. században. A pontok az aszályos nyarakat jelölik Forrás: Gálos et al., 2009a
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36: 34 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 137 and 138:
136 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat