KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

Mottó: „Nem azt kell kérdezni, hogy mekkora lesz a gazdaságosan hasznosítható olaj 2050-ben, hanem azt, hogy milyen garanciák vannak arra, hogy súlyos politikai vagy gazdasági konfl iktusok nélkül is biztosítható 9 milliárd ember ellátása.” (Láng István: KLÍMA –ENERGIA – TÁRSADALOM. MA ÉS HOLNAP – egy zöld jövőért konferencia. MTA, 2010. március 19.) AGRÁRMŰSZAKI FELADATOK AZ EXTRÉM CSAPADÉKOS IDŐSZAKOK KAPCSÁN NEMÉNYI MIKLÓS – MILICS GÁBOR – KOVÁCS ATTILA JÓZSEF – SITKEI GYÖRGY Kulcsszavak: intenzív esőzések, belvizek, talajmechanika, hidrológia, agrotechnikai beavatkozások. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Véleményünk szerint az extrém csapadékos időszakok problémája nagyságrenddel kisebb költséggel orvosolható a keletkezett károkhoz képest. Ebben az esetben is a „Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan” elvet indokolt alkalmazni. A lokalitás itt a táblaszintű, illetve azon belül jelentkező káros jelenségek mérséklését jelenti. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy a belvizes területeket a faj, fajták, illetve hibridek kiválasztása, a technológia, az agrotechnika stb. szempontjából külön egységként szükséges kezelni. Természetesen figyelembe véve azt a tényt, hogy a környezeti hatások mindkét irányban meghatározók. A korszerű térinformatikai rendszerek alkalmazása mind a növénnyel, mind a talajjal kapcsolatos adatok felvételekor, a szükséges monitoring-feladatok elvégzésekor ma már elengedhetetlen. Másrészről ma még szükséges a talajfizikai és -kémiai jelelemzők online felvételi módszerének alkalmazása, illetve ezen eljárások továbbfejlesztése. Az így kapott adatbázisok hozzájárulhatnak a későbbiekben ezeknek a közvetlen detektálási módszereknek a műholdas (hiperspektrális) eljárásokkal történő kiváltásához. Meggyőződésünk továbbá, hogy a fenti tanulmányban ismertetett eljárások és modellezési módszerek jelentősen hozzájárulhatnak egy olyan átfogó, országos kutatási projekt megtervezéséhez, amely a ma még tisztázatlan gyakorlati kérdésekre lokálisan, táblaszinten adhat válaszokat.
122 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK BEVEZETÉS A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetében „korszerű felvételezési, vizsgálati, térképezési monitoringrendszert dolgoztak ki a talaj vízgazdálkodási tulajdonságainak és anyagforgalmának jellemzésére, azok hatékony szabályozása érdekében”. Arra a következtetésre jutottak, hogy „Magyarország talajainak 43%-a kedvezőtlen, 26%-a közepes és (csak) 31%-a jó vízgazdálkodású”. Ennek következtében a szélsőségesen csapadékos időszakok, illetve a belvizek megjelenése jelentősen káros gazdasági, agroökológiai és egyéb hatásokat okoz; egyszóval a mezőgazdálkodás hatékonyságát és minőségét kedvezőtlenül befolyásolja. A tanulmány azokat a lehetőségeket érinti, amelyek – a szerzők véleménye szerint és szakterületükhöz igazodva – hozzájárulhatnak a káros folyamatok és hatások mérsékléséhez. Köztudott, hogy a Magyarországra érkező csapadékmennyiséget a talaj tárolni tudná. A talaj hazánk legnagyobb természetes víztározója. Az egész évben lehullott csapadék kétharmada egyszerre „beleférne a talajba”, ha egyéb, elsősorban talajfizikai körülmények a beszivárgást nem gátolnák. A belvizes területeknél alapvetően két okból nem tud a víz a talajba jutni: 1. A felületen kéreg keletkezett, amely elzárja a víz útját; 2. A talajban ún. vízzáró rétegek vannak, illetve a nem szakszerű talajművelési technológiáknál ilyenek kialakulhatnak. Ez utóbbi ponthoz tartozik pl. a művelőtalp-réteg, de az altalajban is lehetnek vízzáró rétegek. Ezekről a jelenségekről Várallyay és munkatársai részletes leírást adnak: a „lyukas, tele és befagyott üveg” effektust elemezve (Várallyay – Farkas, 2008; Várallyay, 2010). A cél, hogy a talajban történő vízmozgást mindkét irányban (felülről lefelé és alulról felfelé) biztosítsuk. Ellenkező esetben a talaj a növények számára nem tudja kellő mértékben biztosítani a vizet. A tanulmányban a talajfizikai és -kémiai jellemzők figyelembevételével egyrészt a talajban zajló vízmozgás leírására adunk öszszefüggéseket, figyelembe véve a növények párologtató képességét is. Ugyanakkor belvizek kialakulásának körülményeit jellemezzük, javaslatokat adva a talajfelszínen kialakuló pocsolyák létrejöttének elkerülésére. Mindezekhez kapcsolódóan a legkorszerűbb műholdas helymeghatározási és térinformatikai lehetőségeket is bemutatjuk: egyrészt a belvíz sújtotta területekről az eddigieknél pontosabb adatfelvétel, másrészről a prevenció megvalósítása céljából. Ismertetjük azokat az eljárásokat, amelyek a talajfizikai és -kémiai jellemzők nem pontszerű, ún. online felvételét biztosítják, ezzel jelentősen megnövelve azokat az adatbázisokat, amelyek a különböző modellek alkotásakor az egyes paraméterek közötti öszszefüggések feltárását segítik. 1. A VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEK FELMÉRÉSE A veszélyeztetett területek (táblán belüli foltok stb.) nagyfelbontású felvétele még nem történt meg, holott a hazai szakmai feltételek erre adottak. Ilyen adatbázisok nélkül hatékony vízgazdálkodás és földhasználat nem valósulhat meg. Hazánk Hollandia után a második olyan ország az EU-ban, amelyet területi arányában az árvizek és belvizek a leginkább fenyegetnek. A korszerű termelési technológia nagyban mérsékelheti a szárazodás következményeit, illetve segíthet a kihívásokra a válaszokat megadni, de ehhez a legkorszerűbb műszaki-térinformatikai rendszerek alkalmazása, folyamatos fejlesztése szükséges. A biomassza-termelés (termelődés) nyomon követésének egyik eszköze a távérzékelés, amelynek segítségével az ún. vegetációs indexek elkészítésére és vizsgálatára nyílik lehetőség. Ez a jellemző a növények által a fotoszintézis során előállított biomasszával, vagyis a termelt klorofillal van összefüggésben. A növényzet a látható fényt a zöld tartomány kivételével csak kismértékben veri vissza, míg a
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72: 70 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 121: 120 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 173 and 174:
172 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat