KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
NEMÉNYI – MILICS – KOVÁCS – SITKEI: Az extrém időszakok agrárműszaki feladatai 123<br />
közeli infravörös tartományban (760–900 nm)<br />
a növényzet klorofill-tartalmával, a termelt biomasszával<br />
arányos mértékben változik a viszszaverődés.<br />
A termelt növényi tömeg tehát úgy<br />
mutatható ki, hogy a látható fény (ezen belül<br />
a vörös tartomány: 630–690 nm) és a közeli<br />
infravörös tartományban visszavert hullámok<br />
intenzitásának különbségét fejezik ki. A gyakorlati<br />
tapasztalatok azt mutatták, hogy az egyszerű<br />
különbség helyett az ún. Normalizált Differenciál<br />
Vegetációs Index (NDVI) használata<br />
pontosabb, valósabb értékeket ad. Az NDVI<br />
használata számos területen segítheti elő a környezeti<br />
elemek közvetlen vagy közvetett vizsgálatát.<br />
Többek között jelzi a rossz vízháztartású<br />
területeket, amelyeknél a belvízképződés<br />
valószínűsége nagy (Neményi et al., 2010).<br />
A multi-, illetve hiperspektrális digitalizált<br />
felvételek (legyenek azok légi, föld közeli,<br />
vagy műholdas detektálások) előnye,<br />
hogy szükség esetén akár egy hullámhossz<br />
(1 nm) visszaverődéséből kapott információkat<br />
is elemezni tudják, és ezzel lehetővé válik<br />
a növények biomassza-tömegének érzékelése<br />
mellett a minőségi paraméterek, növényi betegségek,<br />
a kórokozók, kártevők, gyomfoltok<br />
stb. kimutatása. A hiperspektrális felvételeknél<br />
jól kivehetők a szikes foltok és a belvizes<br />
területek is. Jelenleg a kutatások abban az<br />
irányban folynak, hogy a talajfizikai és -kémiai<br />
paraméterek változását is tudják a hiperspektrális<br />
szenzorálással követni.<br />
A Normalizált Differenciál Vegetációs<br />
Index és a talaj elektromos vezetőképessége<br />
között negatív korrelációt találtak a debreceni<br />
kutatók (Burai – Tamás, 2005).<br />
Ugyanakkor a Biológiai Rendszerek Műszaki<br />
Intézetének (NYME) kutatói kapcsolatot<br />
találtak a hiperspektrális felvétel (1458<br />
nm sáv) és a talajnedvesség-tartalom között<br />
(Milics et al., 2010).<br />
2. HOGYAN LEHET<br />
AZ ÁTOKBÓL ÁLDÁS<br />
A szélsőségesen nagy mennyiségű csapadékok<br />
elvezetése csak nyílt csatornákkal,<br />
A termésveszteség<br />
és az elöntési idő kapcsolata<br />
Forrás: Thyll – Fehér – Madarassy, 1983<br />
illetve talajcsövezéssel lehetséges. Az idő<br />
ilyen esetekben sürget, mert ha a víz a tábla<br />
egy részén hosszabb ideig megmarad: csökkenti,<br />
vagy teljesen elpusztítja a termést (1.<br />
ábra).<br />
Az 1. ábrából jól látható például, hogy<br />
az őszi gabonafélék esetében 10 napos elöntési<br />
időnél a termésveszteség elérheti a<br />
65-70%-ot. Tavaszi gabonafélék, burgonya<br />
és cukorrépa esetén még súlyosabb a helyzet.<br />
Nem elhanyagolható azonban az a káros hatás<br />
sem, amelyet a belvizek a talaj szerkezetében<br />
okoznak.<br />
A talajfelszínen kialakult kéreg<br />
1. ábra<br />
Mint említettük, a talajra jutó csapadéknak<br />
gyorsan és nagy mennyiségben kellene a<br />
talajba jutnia. Az első akadály számára a felszín<br />
közelében kialakult kéreg. Ez különböző<br />
okok miatt jön létre. Kialakulását nagymértékben<br />
csökkentheti a talajfelszínen hagyott<br />
mulcs. Ezek a növényi részek ugyanis megakadályozzák,<br />
hogy a talajra érkező vízcseppek<br />
a talajfelszínt miniatűr kalapácsütésekre<br />
hasonlító módon tömörítsék, továbbá segítik<br />
a víznek a talajba jutását. A növényi részek,
Change language