KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
BUKOVICS: Általános katasztrófavédelmi rendszermodell 175<br />
ták, automatikák vagy robotok is, amennyiben<br />
állapotváltozásaik szabályai egyértelműen leképezhetőek<br />
a SORS-rendszerben kiszabott<br />
megfelelő szabályokra. Így természetesen emberi,<br />
manuális humán eseménykezelő erőket<br />
is jelenthetnek. Ezek vezénylése különleges<br />
ergonómiai feladatot jelent, amellyel az implementációban<br />
külön foglalkozunk<br />
Beosztásuk szerint a SORS-rendszerben<br />
háromféle őrsöt különböztetünk meg: Beosztott,<br />
Tartalékos és Készenléti őrsöt. A beosztott<br />
őrsök a sejttérben, a tartalékosok a sejttéren<br />
kívül helyezkednek el. Ez utóbbiak helye<br />
interpretálatlan. Ugyancsak interpretálatlan<br />
a készenléti őrs helye is.<br />
A kezelés során az őrsök vonulnak, sejtről<br />
sejtre folytonosan (ugrás, azaz rejtett mozgás<br />
nélkül) haladnak.<br />
Szemléltetésre törekedve azt mondhatjuk,<br />
hogy az őrsök működését a majoránsok és<br />
a minoránsok határozzák meg, amennyiben<br />
jelképesen szólva „az Őrs mindig a minoránsára<br />
lép” (már persze, ha ebben a minoránsvesztés<br />
meg nem akadályozza).<br />
A SORS-rendszerben axiomatikusan posztuláljuk<br />
– normatíve előírjuk –, hogy őrsejtet,<br />
szomszédját és szélsejtet soha nem érhet „támadás”.<br />
Ennek interpretációja mögött az a<br />
kvalitatív hipotézis húzódik meg, hogy<br />
– az őrsök (azaz az őrsejtekhez rendelt<br />
védelmi erők) rendelkeznek olyan felkészültséggel,<br />
amellyel a saját helyszínük és közvetlen<br />
környezetük támadása mindig megelőzhető;<br />
– a helyszín határai kellőképpen ellenőrzöttek.<br />
Ezen kikötés formális (egzakt) megfogalmazására<br />
itt nincsen szükség.<br />
A fenyegetettség kvantitatív<br />
meghatározása<br />
A sejt fenyegetettségének 16 fokozatú skáláját<br />
a sejt állapota reprezentálja. Más szóval<br />
a sejt fenyegetettségi fokozata egyenlő a sejt<br />
makroállapotával. A sejt (makro-) állapotát<br />
a sejt kockázati rendszerének mikroállapota<br />
határozza meg.<br />
A meghatározás algoritmusa a következő:<br />
Legyen a sejt főeseménye (ami tehát pontosabban<br />
a sejthez tartozó, annak interpretációját<br />
jelentő helyszínrészen értelmezett kockázati<br />
rendszer főeseménye) kezelési (tehát<br />
megelőzési, vagy elhárítási) költségigénye:<br />
Kmax, időigénye pedig Imax (valamilyen<br />
tetszőleges, de rögzített egységekben – például<br />
forintban, illetve órában – kifejezve).<br />
Legyen továbbá Rs az s állapotú sejt<br />
kockázati rendszerének kockázati állapota<br />
(„Risk State”). Ennek definíciója a Logikai<br />
Kockázatelemzési Rendszer (Profes-LKR)<br />
algoritmusával kapható meg.<br />
Jelölje Cs (Cell State) a sejt makroállapotát<br />
(amelyet tehát mint a sejt fenyegetettségi<br />
fokát interpretáljuk).<br />
Jelölje továbbá K(Rs), illetve I(Rs) az Rs<br />
állapothoz tartozó (kezelési) költség-, illetve<br />
időigényt rendre a Kmax, illetve Imax értékekre<br />
vonatkozó fajlagos egységekben.<br />
Ekkor a sejt Cs makroállapotának definíciója<br />
a következő:<br />
Cs = 0, ha 0 K(Rs) < 1/4 és 0 I(Rs) < 1/4<br />
Cs = 1, ha 0 K(Rs) < 1/4 és 1/4 I(Rs) < 2/4<br />
Cs = 2, ha 0 K(Rs) < 1/4 és 2/4 I(Rs) < 3/4<br />
Cs = 3, ha 0 K(Rs)
Change language