KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

SOLTÉSZ – SZABÓ – NYÉKI: A gyümölcstermelés biztonsága 61 zünk e téren is a biztonság növelésénél. Azt is célszerű megemlíteni, hogy bizonyos extrém időjárási eseményeknél (jégeső, zivatar, szélvihar stb.) alig számíthatunk kedvező fajtatulajdonságok kármérséklő szerepére, különösen olyan ismétlődő és súlyos esetekben, mint ami 2010-ben az ország több régiójában előfordult. Célszerű hangsúlyozni, hogy a nagyobb piaci értéket képviselő fajtáknak (klubfajta, védett fajta, biotermesztésre alkalmasság, speciális érési idő, különleges igényeket kielégítő, illetve többféle hasznosításra alkalmas gyümölcs stb.) közvetve kedvező lehet a hatása a termelésbiztonság szempontjából, mert kisebb termésű években is elfogadható bevételt biztosítanak, s jobban elősegíthetik a folyamatosságot. Másképpen fogalmazva: a termésbiztonság növelésének csak minőségi gyümölcstermelésben van gazdasági értelme és haszna, különösen akkor, ha pótlólagos beruházási és technológiai költséggel jár. A biztonság növelésének érvényesítése a művelési rendszerek kidolgozásánál A művelési rendszertől nagymértékben függ, hogy végső soron milyen lehet az ültetvény produktivitása. A produktivitásnak azért van kiemelkedő szerepe, mert az extrém időjárási hatások elkerülését szolgáló védelmi berendezések és a kár enyhítését elősegítő készenléti technológiák gazdaságosságát alapvetően befolyásolja. A művelési rendszeren belül egyaránt meghatározó az alany fajtája, az ültetési anyag típusa, de a sorok iránya, tájolása, valamint a sor- és tőtávolság. A termésbiztonság szempontjából kiemelkedő jelentőségű a koronaforma és a termőfelület magassági elhelyezkedése. Ennél a különböző extrém időjárási hatások elleni védekezés tekintetében eltérő szempontok érvényesülnek. A téli, de különösen a tavaszi kisugárzásos fagykár elkerülésénél a magas törzsű fák, a talaj felszínétől minél magasabban lévő koronaszint, illetve kialakított termőfelület jelent előnyt. Ezért a nagyobb termésbiztonság áldozattal jár, mert az ilyen ültetvény produktivitása általában kisebb, de a hátrány főként a későbbi termőre fordulásban, a beruházás későbbi megtérülésében jelentkezik. Megjegyzendő azonban, hogy a nagyméretű fák szárazságtűrése is kedvezőbb, ezért jobban elviselik az aszályos időjárást vagy az öntözés elmaradását. A nagyméretű fákkal kapcsolatban célszerű hangsúlyozni, hogy az extrém időjárási hatások megelőzését szolgáló védelmi rendszerek (fóliatakarás, jégháló stb.) technikailag nagyon nehezen megvalósíthatók és a gazdaságosság is erősen megkérdőjelezhető. Ezzel szemben az alacsony törzsű és kisméretű koronájú fákon nemcsak a kisugárzásos fagykár veszélye nő meg, hanem az egyéb extrém időjárási hatásoknak (jégeső, túlzott napsugárzás stb.) való kitettség is. A nagy tőszámú intenzív ültetvényeknél ezért a produktivitás megőrzése és a termésbiztonság növelése érdekében fokozottan szükségesek a kármegelőzést és -mérséklést biztosító védelmi berendezések és készenléti technológiák, valamint a gazdaságos megoldások. A növényi kórokozók és állati kártevők összetételének hatása a termelési kockázatra A globális éghajlatváltozással járó tartós hőmérséklet-emelkedés jelentősen megváltoztathatja a gyümölcstermő növényeken károsító növényi kórokozók és állati kártevők összetételét (Holb, 2008). Már az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy olyan melegigényes növényi kórokozók is komoly kárt okozhatnak, amelyek eddig elő sem fordultak a hazai gyümölcsösökben (pl. új moníliafajok: Monilinia fructicola, M. polytrima, a málna szferulinás levélfoltosságának kórokozója: Sphaerulina rubi). A téli hőmérséklet-ingadozás nyomán kialakuló sebeken a baktériumos ágpusztulás kórokozója (Pseudomonas spp.) az eddig tapasztaltaktól súlyosabb kárt okozhat. A melegigényes amerikai keleti cseresznyelégy vagy a málna karcsú díszbogár meg-
62 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK jelenése komoly kockázati tényező. A megváltozott környezeti feltételekhez alkalmazkodva az eddig is jelenlévő kórokozóknak és kártevőknek ellenálló típusai alakulhatnak ki. Bizonyos kártevőknél nő a nemzedékek száma. A korábbi vegetációkezdet miatt a kórokozók és állati kártevők is hamarabb jelenhetnek meg. Jó példa erre a Monilinia laxa fertőzése, amely évtizedekig a meggyvirágok súlyos károsításával jelentkezett időben elsőként, jelenleg pedig már a korábban virágzó csonthéjasoknál (kajszi, cseresznye) is komolyan veszélyezteti a termésbiztonságot. A hosszabb vegetációs idő alatt a gyümölcstermő növények tovább ki vannak téve a növényi kórokozók és állati kártevők támadásának, ezért akár több növényvédelmi beavatkozásra is szükség lehet, különben a termésbiztonság kerül veszélybe. Az ökológiai szemlélet érvényesítése érdekében, költségtakarékossági és környezetvédelmi szempontból nagy figyelmet kell fordítani a hatékonyabb és olcsóbb növényvédelemre a termésbiztonság kockázata nélkül. Ennek néhány közvetett lehetőségét a következők szerint foglaljuk össze: – A gyümölcsminőség és a termésbiztonság szempontjainak kiválóan megfelelő, de a legveszélyesebb kórokozókkal szemben ellenálló fajták telepítése. – Az ellenállóságot fokozó növénymorfológiai jellemzők hasznosítása. – Az ellenállóságot fokozó szöveti felépítés és kémiai sajátosság figyelembevétele. – A kártétel elkerülését biztosító fenológiai jellemzők (pl. rügyfakadás, virágzás, gyümölcsérés ideje) kihasználása. – A kórokozók és kártevők elterjedését korlátozó növénytulajdonságok (pl. kompakt növekedés, másodvirágzás hiánya stb.) nyomon követése. Költségnövelő tényező az extrém időjárás (jégverés, gyümölcsrepedés, napégés stb.) nyomán fellépő másodlagos kórokozók elleni védekezés, amelynek viszont nemcsak az adott év kármérséklésénél van szerepe, hanem továbbgyűrűző hatása miatt az ültetvény későbbi termésbiztonságában is. KÖZVETLEN VÉDEKEZÉSI MEGOLDÁSOK GYÜMÖLCSÖSÖKBEN A LEGTÖBB VESZÉLYT JELENTŐ EXTRÉM IDŐJÁRÁSI HATÁSOK ELLEN Téli és tavaszi fagyok hatásai, illetve a megelőzés és a kármérséklés lehetőségei A rügyek és virágok elfagyása, illetve a szállítópályák téli károsodása jelentős kockázati tényező a gyümölcstermesztésben. A jelentősebb gyümölcsfajok fagykárosodási sajátosságairól korábbi munkáinkban beszámoltunk (Lakatos et al., 2005a,b,c,d; Szabó et al., 2005, 2008). A leginkább fagyérzékeny gyümölcsfajok (kajszi, őszibarack, japánszilva) termelése Magyarországon 150 m tengerszint feletti magasságot meghaladó termőhelyen nyújt csak elfogadható biztonságot, ami így is csak megközelíti a melegebb éghajlatú országokban tapasztaltat. Példaként említjük a kajszi termésingadozását. Az utóbbi 10 évben 8 ezer és 40 ezer tonna között változott az országos termés. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a legnagyobb mértékű terméskiesést a fagykárok okozták. Különösen az alacsonyan fekvő alföldi területeken károsodtak az ültetvények. 10 évből a kajszinál 4-5-ször, az őszibaracknál 3-4-szer, a japánszilvánál pedig 2-3 alkalommal számíthattunk fagykárra. Dombvidéki ültetvényekben ezen fajok fagykárosodásának veszélye 50%-kal kisebb volt. A többi csonthéjas fajnál dombvidéken igen ritka a kisugárzásos fagykár előfordulása, alföldi területeken is kevésbé fordul elő (Szabó et al., 2010). A téli fagykár elleni technológiai védekezés inkább közvetett lehetőségeket kínál (kondíció megőrzése, télre való felkészülés elősegítése stb.). A közvetlen technológiai lehetőségek közül néhányat megemlítünk – fák tövének felkupacolása a legérzékenyebb gyökérnyaki rész védelmére; – törzsmagasság növelése;
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12: 10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 61: 60 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 113 and 114:
112 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat