KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SOLTÉSZ – SZABÓ – NYÉKI: A gyümölcstermelés biztonsága 61<br />
zünk e téren is a biztonság növelésénél. Azt<br />
is célszerű megemlíteni, hogy bizonyos extrém<br />
időjárási eseményeknél (jégeső, zivatar,<br />
szélvihar stb.) alig számíthatunk kedvező fajtatulajdonságok<br />
kármérséklő szerepére, különösen<br />
olyan ismétlődő és súlyos esetekben,<br />
mint ami 2010-ben az ország több régiójában<br />
előfordult.<br />
Célszerű hangsúlyozni, hogy a nagyobb<br />
piaci értéket képviselő fajtáknak (klubfajta,<br />
védett fajta, biotermesztésre alkalmasság,<br />
speciális érési idő, különleges igényeket kielégítő,<br />
illetve többféle hasznosításra alkalmas<br />
gyümölcs stb.) közvetve kedvező lehet<br />
a hatása a termelésbiztonság szempontjából,<br />
mert kisebb termésű években is elfogadható<br />
bevételt biztosítanak, s jobban elősegíthetik a<br />
folyamatosságot. Másképpen fogalmazva: a<br />
termésbiztonság növelésének csak minőségi<br />
gyümölcstermelésben van gazdasági értelme<br />
és haszna, különösen akkor, ha pótlólagos<br />
beruházási és technológiai költséggel jár.<br />
A biztonság növelésének érvényesítése<br />
a művelési rendszerek kidolgozásánál<br />
A művelési rendszertől nagymértékben<br />
függ, hogy végső soron milyen lehet az ültetvény<br />
produktivitása. A produktivitásnak<br />
azért van kiemelkedő szerepe, mert az extrém<br />
időjárási hatások elkerülését szolgáló<br />
védelmi berendezések és a kár enyhítését<br />
elősegítő készenléti technológiák gazdaságosságát<br />
alapvetően befolyásolja.<br />
A művelési rendszeren belül egyaránt<br />
meghatározó az alany fajtája, az ültetési<br />
anyag típusa, de a sorok iránya, tájolása, valamint<br />
a sor- és tőtávolság. A termésbiztonság<br />
szempontjából kiemelkedő jelentőségű a<br />
koronaforma és a termőfelület magassági elhelyezkedése.<br />
Ennél a különböző extrém időjárási<br />
hatások elleni védekezés tekintetében<br />
eltérő szempontok érvényesülnek.<br />
A téli, de különösen a tavaszi kisugárzásos<br />
fagykár elkerülésénél a magas törzsű fák,<br />
a talaj felszínétől minél magasabban lévő<br />
koronaszint, illetve kialakított termőfelület<br />
jelent előnyt. Ezért a nagyobb termésbiztonság<br />
áldozattal jár, mert az ilyen ültetvény<br />
produktivitása általában kisebb, de a hátrány<br />
főként a későbbi termőre fordulásban, a beruházás<br />
későbbi megtérülésében jelentkezik.<br />
Megjegyzendő azonban, hogy a nagyméretű<br />
fák szárazságtűrése is kedvezőbb, ezért jobban<br />
elviselik az aszályos időjárást vagy az<br />
öntözés elmaradását. A nagyméretű fákkal<br />
kapcsolatban célszerű hangsúlyozni, hogy az<br />
extrém időjárási hatások megelőzését szolgáló<br />
védelmi rendszerek (fóliatakarás, jégháló<br />
stb.) technikailag nagyon nehezen megvalósíthatók<br />
és a gazdaságosság is erősen megkérdőjelezhető.<br />
Ezzel szemben az alacsony törzsű és kisméretű<br />
koronájú fákon nemcsak a kisugárzásos<br />
fagykár veszélye nő meg, hanem az egyéb<br />
extrém időjárási hatásoknak (jégeső, túlzott<br />
napsugárzás stb.) való kitettség is. A nagy<br />
tőszámú intenzív ültetvényeknél ezért a produktivitás<br />
megőrzése és a termésbiztonság<br />
növelése érdekében fokozottan szükségesek<br />
a kármegelőzést és -mérséklést biztosító védelmi<br />
berendezések és készenléti technológiák,<br />
valamint a gazdaságos megoldások.<br />
A növényi kórokozók és állati kártevők<br />
összetételének hatása a termelési<br />
kockázatra<br />
A globális éghajlatváltozással járó tartós<br />
hőmérséklet-emelkedés jelentősen megváltoztathatja<br />
a gyümölcstermő növényeken<br />
károsító növényi kórokozók és állati kártevők<br />
összetételét (Holb, 2008). Már az elmúlt<br />
néhány év tapasztalatai azt mutatják,<br />
hogy olyan melegigényes növényi kórokozók<br />
is komoly kárt okozhatnak, amelyek eddig<br />
elő sem fordultak a hazai gyümölcsösökben<br />
(pl. új moníliafajok: Monilinia fructicola, M.<br />
polytrima, a málna szferulinás levélfoltosságának<br />
kórokozója: Sphaerulina rubi). A téli<br />
hőmérséklet-ingadozás nyomán kialakuló sebeken<br />
a baktériumos ágpusztulás kórokozója<br />
(Pseudomonas spp.) az eddig tapasztaltaktól<br />
súlyosabb kárt okozhat.<br />
A melegigényes amerikai keleti cseresznyelégy<br />
vagy a málna karcsú díszbogár meg-