KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
JÓRI: Környezetorientált talajművelési technológia (3E) 137<br />
1. ábra<br />
Környezetorientált talajművelési rendszer<br />
(3E)<br />
Az új talajművelési rendszer agrotechnikai<br />
és műszaki összefüggéseinek meghatározásánál<br />
a következő környezeti tényezők szerepét<br />
és hatását szükséges figyelembe venni:<br />
– Humán környezet (az ember életminőségét<br />
károsan befolyásoló hatások, úgymint<br />
vegyszerterhelés, porterhelés-csökkentés<br />
stb.).<br />
– Természeti környezet (a talaj- és vízminőséget<br />
károsan befolyásoló hatások, úgymint<br />
talajtömörítés, eróziós-emissziós problémák,<br />
talaj- és felszíni vizek szennyezése<br />
stb.).<br />
– Gazdasági környezet (műveletiköltség-gazdálkodás,<br />
úgymint művelet-összevonás,<br />
műveletelhagyás, műveletkombinálás<br />
stb.).<br />
Az energiafelhasználás csökkentése két<br />
módon valósítható meg<br />
a nem feltétlenül szükséges munkamenetek<br />
elhagyásával;<br />
a munkamenetek számának csökkentésével,<br />
kombinálásával.<br />
Ezek a módszerek azért lehetnek eredményesek,<br />
mert általuk<br />
kedvezőbbé válik a gép hasznosulása<br />
és a gép hatásfoka;<br />
a munkacsúcsok kitolhatók, illetve lényegesen<br />
mérsékelhetők;<br />
mód nyílik a csapadékvíz jobb tárolására<br />
és hasznosulására;<br />
hatékonyan csökkenthető a víz- és szélerózió;<br />
a magágy-előkészítés szempontjából<br />
fontos műveletek összekapcsolhatók, több<br />
munkafolyamatot egy műveletben egyesítő<br />
talajművelést a talaj jó, sok esetben pedig optimális<br />
állapotában lehet végrehajtani;<br />
a gépek és eszközök járatszámának lényeges<br />
csökkentése következtében mérséklődik<br />
a talajnyomás és a talajt érő káros behatások<br />
mértéke;<br />
a helyesen értelmezett gépkapcsolásos<br />
talajművelés lehetővé teszi a talaj jó szerkezeti<br />
tulajdonságainak kialakítását, illetve a<br />
kedvezővé tett fizikai-kémiai, biológiai tulajdonságok<br />
fenntartását;<br />
egységnyi növényi termék előállításához<br />
kevesebb munkaidő és fajlagos ráfordítás<br />
szükséges;<br />
az önköltség alakulása kedvezőbb, kisebb<br />
a területegységre vonatkoztatott ember-,<br />
gép- és energiafelhasználás.<br />
A korábbi K+F munkálatok eredményeként<br />
megszülettek a<br />
nehéz tárcsás boronákra;<br />
nehéz kultivátorokra;<br />
középmélylazítókra alapozott művelési<br />
rendszerek; valamint a<br />
kombinált művelés és vetés.<br />
A kutatók számításai és a gyakorlati tapasztalatok<br />
szerint – a mindenkori körülményektől<br />
függően – a forgatás nélküli talajművelési<br />
technológia a hagyományos, szántásos<br />
technológiához képest az élő és gépi munka,<br />
illetve hajtóanyag-fogyasztásban 10-22%<br />
megtakarítást, valamint a beruházási igény<br />
és üzemeltetési költség 15-28%-os csökkenését<br />
eredményezheti. Legfontosabb előnye a jelentős<br />
energia- és időmegtakarítás a termésátlag<br />
növelése, vagy szinten tartása mellett.<br />
A talajvédő és környezetkímélő talajművelési<br />
rendszerek működésének alapfeltétele<br />
a megfelelő tarlómaradvány-gazdálkodás.<br />
Az amerikai kutatási eredmények alapján<br />
meghatározott és nemzetközileg is elfogadott<br />
előírások szerinti 30%-nál nagyobb növényi<br />
maradványborítás többféle technológiával<br />
létrehozható (1. táblázat).<br />
Hazai körülmények között ezek közül<br />
a mulcsművelésnek vannak hagyományai
Change language