KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

SOLTÉSZ – SZABÓ – NYÉKI: A gyümölcstermelés biztonsága 57 BEVEZETÉS A termelésbiztonság nemcsak a gyümölcstermelőket érinti, hanem közvetlenül vagy közvetve az egész nemzetgazdaságot, a társadalom minden tagját. A termelés biztonságát a gazdasági körülmények mellett leginkább az ültetvények termésbiztonsága befolyásolja. Ebben fontosak azok a lehetőségek, amelyek már az ültetvénylétesítéskor mérlegelhetők. Ide sorolható többek között a termőhely gondosabb megválasztása, a fajták kiválasztása, a művelési rendszer egyes elemeinek a kidolgozása, valamint a növényi kórokozók és állati kártevők összetételének várható módosulása. Bemutatjuk a termésbiztonságot leginkább veszélyeztető extrém időjárási hatások (téli és tavaszi fagy, jégeső, mennyiségben és/vagy időben extrém csapadék, túlzott hőmérséklet-emelkedés, extrém napsugárzás) ellen alkalmazható megoldásokat. Részletesebben térünk ki az egyik legvitatottabb területre, a jégkárelhárítás lehetőségeire. Bemutatjuk az egyedi és közösségi jégvédelmi rendszereket, azok problémáit és alkalmazási feltételeit. Megvizsgáljuk a különféle extrém időjárási hatások elkerülésére alkalmas eljárások kombinálási lehetőségeit. Végül összefoglaljuk azokat a stratégiai célokat, amelyek mentén meghatározhatók a gyümölcstermelés biztonságának növelése érdekében elvégzendő országos, regionális és üzemi feladatok. A TERMELÉSBIZTONSÁG TÁRSADALMI HATÁSAI A gyümölcstermelés biztonságának növelése komplex feladat, és nemcsak a termelőket érinti, hanem közvetlenül a termékpálya valamennyi résztvevőjét, közvetve pedig a társadalom minden tagját. A biztonság más szempontból is összetett kérdés, hiszen egyaránt beleértendő az ültetvény rendszeres és kiegyenlített terméshozása évről évre, a termés mennyiségének és minőségének biztonsága az egyes években, az árukínálat kiszámítható megbízhatósága, a frisspiaci és iparinyersanyag-ellátás és a gyümölcsfogyasztás biztonsága, valamint a jövedelemtermelés és foglalkoztatás biztonsága. A biztonság ugyanakkor a termőföld és a vízkészletek megfelelő használatához, hazai tulajdonban való tartásához, illetve a természeti környezet védelméhez is kapcsolódik. A problémakör érinti a gazdabarát kárbiztosítási rendszerekkel szembeni igényt, az összefogáson alapuló közösségi kárenyhítési alapok hatékony működtetését, az országos és regionális meteorológiai adatszolgáltatást, valamint az előrejelző- és riasztórendszereket is. A termésbiztonság növelésének hasznossága szűkebb és tágabb értelemben vizsgálandó. Az előbbi az egyszerűbb feladat, mert közvetlenül csak a produktivitás és a minőség növelését kell összevetni a felmerülő költségekkel. A társadalmi hatékonyság megítélése nehezebb, s gazdasági mutatókkal nem is mindig támasztható alá (pl. a gyümölcsfogyasztásra, foglalkoztatásra gyakorolt hatás stb.). A termelési biztonság határozott szerepet tölt be a globális gazdasági befolyásolás korlátozásában, a domináns lokális érdekek képviseletében. A BIZTONSÁG KÖZVETLEN HATÁSAI A TERMELÉSBEN A gyümölcstermelés biztonsága szempontjából egyaránt kiemelt jelentőségű a fajés fajtamegválasztás, a termőhely kijelölése, a művelési rendszer, a technológia, valamint az áruvá készítés és az értékesítés. A termésbiztonságot leginkább az extrém időjárási hatások veszélyeztetik. A globális éghajlatváltozás legsúlyosabb következménye, hogy az extrém időjárási események gyakorisága és kiszámíthatatlansága megnőtt, s várhatóan ez a tendencia tovább erősödik. Erre különösen nagy gondot szükséges fordítani Magyarországon, amelynek területe az éghajlati zónák ütközőpontjába esik. Az extrém időjárási hatásokra akkor is nagy
58 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK gondot szükséges fordítani, ha azok rövid ideig, vagy csak egy-egy alkalommal jelentkezhetnek (téli és tavaszi fagy, gyümölcsérés előtti/közbeni esőzés stb.), de akkor is, ha azok huzamosabb ideig veszélyeztetik a biztonságos termelést (belvíz, jégeső, aszály, vihar, zivatarral kísért tartós esőzések, káros napsugárzás stb.). A termésbiztonság az ültetvénylétesítéssel alapozható meg, hiszen ekkor dönthetnek arról, hogy a kiválasztott fajok, fajták részére milyen termőhelyet választanak. A termésbiztonságot növelő védelmi rendszerek és technológiai megoldások akkor gazdaságosak általában, ha nagy értékű (nagy produktivitású, kiváló minőséget adó) ültetvényeknél alkalmazzuk, s a társadalmi figyelemnek, segítségnek is elsősorban ekkor van létjogosultsága. Az extrém időjárás okozta károk megelőzésére szolgáló védelmi rendszereknél (jégháló, jégágyú, eső elleni fóliatakarás, fagyvédelmi öntözés, szélgép stb.) az elhárított kár, a megmentett érték nagyságát szükséges összevetni a védelmi költségekkel. A védelmi beruházás megtérülésénél Apáti (2010) nyomán három gazdasági mutatót indokolt figyelembe venni: a jövedelem nettó jelenértéke; megtérülési idő; tőkearányos jövedelmezőség. AZ EXTRÉM IDŐJÁRÁSI HATÁSOKAT ELLENSÚLYOZÓ LEHETŐSÉGEK AZ ÜLTETVÉNYLÉTESÍTÉS ELŐTT A gyümölcsfajok igényeinek gondosabb összehangolása a termőhelyi adottságokkal Magyarországon szinte mindegyik mérsékelt égövi gyümölcsfaj termeszthető, de jelentősen eltérő biztonsággal. A hazai versenyképes gyümölcstermelés a biztonság szempontjából paradigmaváltásra szorul. A piaci igényeket és a termőhelyi lehetőségeket – a globális éghajlatváltozás várható hatásaival is számolva – jobban összehangolva, csökkenteni indokolt a nagy felületen termelt gyümölcsfajok körét. Csak azoknak célszerű a nagyobb arányú telepítése, illetve fenntartása, amelyeknél gazdaságosan megoldható az extrém időjárási hatások elleni védekezés. Az áthághatatlan éghajlati korlátok miatt a következő gyümölcsöknél a jövőben sem várható a termelés bővülése, még a jelenlegi szint is nehezen tartható fenn: gesztenye; fekete ribiszke; áfonya és mandula. Az éghajlatváltozással járó hőmérséklet-emelkedés ellenére nem bővül, inkább csökken a hazánkban biztonsággal telepíthető mérsékelt égövi gyümölcsfajok száma, mert a termeszthetőséget nem az éves vagy vegetációs időszak alatti esetlegesen nagyobb átlaghőmérséklet határozza meg elsődlegesen, hanem az extrém időjárási események gyakoriságának és kiszámíthatatlanságának növekedése (Soltész et al., 2004, 2008). A termésbiztonságot veszélyeztető extrém időjárási hatások figyelembevétele nélkül megtévesztő lehet a hőmérséklet-emelkedéstől várható előnyök egyoldalú hangsúlyozása. Varga-Haszonits et al. (2006) szerint az almánál – mivel nem a termeszthetőség északi határán vagyunk – a hőmérséklet-emelkedés pozitívan hat a termésmennyiségre, különösen a szeptemberi magasabb hőmérséklet jár előnyökkel. A szerzők arra is utalnak, hogy azoknál a gyümölcsfajoknál, amelyeknél a termeszthetőség északi határán vagyunk, a hőmérséklet-emelkedés nyomán kitolódik a vegetációs időszak, s így a későbbi szüretelésű fajták is biztonsággal beérnek. Tőlünk északabbra lévő országokban (Szlovákia, Lengyelország) is arra számítanak, hogy hőigényes mérsékelt égövi gyümölcsfajnál (kajszi, őszibarack) a termeszthetőség határa északabbra húzódik. Erre alapozva az elmúlt években jelentős telepítésekbe kezdtek, anélkül, hogy az extrém időjárási események miatti termelési kockázattal komolyabban számoltak volna. Csak hosszabb (több évtizedes) időszak után lehet majd megítélni, hogy a hőmérséklet-emelkedés nyomán valóban északabbra tolódik-e a
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8: 6 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 9 and 10: 8 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 11 and 12: 10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110:
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 111 and 112:
110 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat