KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

PÁLFAI: A 2010. évi belvíz hidrológiai értékelése 49 évi belvíz kárösszegét – a belterületi károkkal és a védekezési költségekkel együtt – 35 milliárd Ft-ra becsültük (Pálfai, 2006, 2008). 2006-ban viszont nem a nyári, hanem a téli– tavaszi belvízborítás dominált, ami viszonylag kevesebb kárt okozott, ezért a 2010. évi belvízkárt határozottan nagyobbra becsülhetjük, mint a 2006. évit. A 2010. évi belvízi elöntések és belvízkárok területi eloszlásának elemzésekor a csapadéktérképek mellett az ún. belvíz-veszélyeztetettségi térképet (Pálfai, 2004, I. melléklet) is érdemes szemügyre venni és a csapadékeloszlással összevetni. A 4. ábrán közölt belvíz-veszélyeztetettségi térképen azt a leginkább csapadékos zónát tüntettük fel sraffozással, ahol a 2009. november 1. – 2010. június 30. közötti 8 hónapos csapadékösszeg 550 mm feletti volt. Ez hozzávetőleg a teljes évi összeg sokévi országos átlagának felel meg. Ez a nagymennyiségű csapadék jórészt lefedi Magyarország síkvidéki, belvízzel különböző mértékben veszélyeztetett területeit, de kimarad belőle a Kisalföld jelentős része és a Tiszántúl északkeleti és délkeleti részének egy-egy része is, bár az említett tájak is igen csapadékosak voltak. A legtöbb csapadékot (650 mm-nél is többet) a szóban lévő időszakban Észak-Magyarországon, valamint a Dunántúl délkeleti részén és a Duna–Tisza köze délnyugati részén mérték, tehát olyan területeken, amelyek zömében nem tartoznak a belvízzel leginkább veszélyeztetett térségek közé. Ha a legcsapadékosabb zóna valamivel keletebbre húzódott volna, akkor összességében még nagyobb belvízi elöntés alakul ki. A 2010. évi belvíz előfordulási valószínűségének meghatározása céljából – az 1961–1985 időszakra vonatkozó évszakos kimutatásunkat (Pálfai, 2004, 110. old.) további adatokkal (Váradi, 2000; Szlávik, 2003; Pálfai, 2006, 2008; Varga, 2008; VITUKI – ATIKÖVIZIG, 2007–2009) kiegészítve – összeállítottuk és az 5. ábrán bemutatjuk a téli–tavaszi és a nyári belvízi elöntés 1961– 2010 közötti ötven éves országos adatsorát. A téli–tavaszi és a nyári belvízi elöntés Magyarországon 1961–2010 között 5. ábra A néhány évnél hiányzó vagy kétséges adatot hidrológiai becsléssel pótoltuk, illetve javítottuk. Szembeötlő, hogy a téli–tavaszi belvíz sokkal gyakoribb és általában nagyobb területet önt el, mint a nyári. A vizsgált időszakban pl. 100 000 hektárnál nagyobb téli–tavaszi elöntések a következő években fordultak elő: 1963, 1965, 1966, 1967, 1969, 1970, 1971, 1977, 1979, 1981, 1985, 1986, 1999, 2000, 2003, 2005, 2006 és 2010, míg a hasonló nagyságrendű nyári belvizek évei: 1965, 1970, 1975, 1980, 2006 és 2010. A fölsorolásból látható, hogy 1965-ben, 1970-ben, 2006-ban és 2010-ben téli–tavaszi és nyári belvíz egyaránt volt. A téli–tavaszi belvizek közül 200 000 hektárnál is nagyobb elöntést okozott az 1966, az 1967, az 1970, az 1979, az 1999, a 2000 és a 2006. évi belvíz, a nyáriak közül viszont ezt a határt csak a 2010. évi lépte túl!
50 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK Az ötvenéves adatsorral elvégzett eloszlásvizsgálatok alapján azt mondhatjuk, hogy a 2010. évi 180 000 hektáros téli–tavaszi belvíz előfordulási valószínűsége 18%, azaz átlagos visszatérési ideje öt-hat év, míg a 230 000 hektáros nyári belvízé kb. 2,5%, vagyis átlagosan negyvenévenként fordul elő, tehát rendkívülinek minősíthető! Ezt alátámasztja az is, hogy ehhez hasonló méretű nyári belvíz hazánkban a XX. században csak egyszer: 1940-ben fordult elő (Trummer, 1945; Pálfai, 2004, 43–49. old.). Végül a 270 000 hektáros évi összes elöntés előfordulási valószínűsége – az 1951–2006. évi adatok eloszlásvizsgálata szerint (Pálfai, 2006) – 10%, átlagos visszatérési ideje tíz év. A 2010. évi belvíz hidrológiai értékelése kapcsán jogosan vethető föl a kérdés, hogy az éghajlatváltozás miképpen változtathatja meg Magyarországon a belvízviszonyokat, illetve tágabb értelemben a talaj nedvességviszonyait Erre vonatkozóan már az 1990-es években különféle vizsgálatokat végeztek, s többek közt arra a következtetésre jutottak, hogy a nyári félévben a talajnedvesség számottevően csökkenni fog, előbb mérsékelten, majd később erőteljesebben növekedhet, kompenzálva így a nedvesség nyári csökkenését (Mika – Németh – Dunay, 1993). Nováky (1995) hatásvizsgálatai szerint a téli középhőmérséklet 1-2 °C-os növekedése és a téli csapadék 5-10%-os csökkenése esetén a tél végi – tavasz eleji belvizek 15-30%-os mérséklődése valószínűsíthető, de ez nem feltétlenül zárja ki akár az eddigi legnagyobbat is meghaladó belvíz megjelenését. Az 1999. és a 2000. évi rendkívüli téli–tavaszi belvíz rövidesen igazolta ezt az óvatosságot. Az ezredforduló körül a hazai készítésű éghajlati forgatókönyvek a globális melegedés 0,3–1,0 °C közötti tartományában az országhatáron belül a csapadéknak a téli hónapokban kisebb növekedésével, a nyári félévben nagyobb csökkenésével számoltak. Ezt figyelembe véve – jóllehet a párolgás is növekszik és csökken a talajfagyveszély – a téli–tavaszi belvizek növekedése következhet be (Nováky, 2000). A VAHAVA-jelentés (Láng – Csete – Jolánkai, 2007) a belvizekkel kapcsolatban – Harkányi Kornél megfogalmazásában – úgy foglal állást, hogy „a belvízvédekezés vízgazdálkodási feladatainak távlati stratégiáját az éghajlatváltozás alapvetően nem befolyásolja, továbbra is fel kell készülni tél végén, tavasz elején szélsőséges belvizek kialakulására. A belvízvédelmet sokkal inkább befolyásolja a területhasználat alakulása, ezért a belvízvédekezés és a területhasználat fejlesztését egymással szoros összefüggésben célszerű végezni.” Ezzel lényegében ma is egyet lehet érteni, a 2010. évi tapasztalatok alapján azonban egy olyan kiegészítő megjegyzés kívánkozik ide, mely a nyári belvizek nagyságának és gyakoriságának esetleges növekedésére hívja fel a figyelmet. Újabban egyre több jel mutat arra, hogy a Kárpát-medencében néhány éghajlati paraméternek, így a 20 mm-nél nagyobb csapadékú napok számának is növekvő a tendenciája (Bartholy – Pongrácz, 2005), ezek a nagycsapadékok pedig leginkább a nyári hónapokban fordulnak elő. A legújabb szimulációs vizsgálatok (Bartholy – Pongrácz – Torma, 2010) alapján a 2021–2050 közötti időszakban is az ilyen jellegű szélsőségek növekedésére lehet számítani. Mindemellett az aszályok gyakorisága és erőssége is növekedhet, mert a száraz napok száma is nőni fog. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A tanulmány elkészítéséhez szükséges egyes adatok rendelkezésre bocsátásáért Iványi Krisztinának (VKKI), Priváczkiné Hajdú Zsuzsának (ATIKÖVIZIG) és az ATIKÖ- VIZIG Vízrajzi Csoportja munkatársainak, az adatok feldolgozásáért és az ábrák szerkesztéséért Herceg Árpádnak tartozom hálás köszönettel.
Page 1 and 2: "KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4: TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6: 4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 11 and 12: 10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102:
100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat