KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
174 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
A veszélyminőség szerepeltetése két célt<br />
szolgál: egyrészt egységessé teszi a sejttérben<br />
interpretálandó (tehát a valóságos színhelyekre<br />
való gyakorlati alkalmazás során<br />
előálló) mozgásformák definiálását, másrészt<br />
lehetővé teszi a sejttérhez rendelt eseménykezelési<br />
erők (például rendőri jelenlét, riasztórendszerek,<br />
állapothatározó eszközök stb.)<br />
készenléti ellenőrzését, esetleges alaki gyakorlatait<br />
és (a folyamatos képzés érdekében)<br />
a tényleges veszélyhelyzetek modellezését.<br />
Reális sejtállapotról akkor beszélünk, ha<br />
a sejt tényleges veszélyben van, azaz amikor<br />
makroállapota ténylegesen fennálló veszélyt<br />
jelez (ez a tényérték-ellenőrzés).<br />
Ez azt jelenti, hogy a sejt makroállapota<br />
a SORS-rendszerben alkalmazott kockázatelemzési<br />
eljárás szerint veszélyesnek minősül,<br />
vagyis a sejthez tartozó kockázatkezelési<br />
rendszer főeseménye bekövetkezett, más<br />
szóval a sejt aktív (mikroállapotban van).<br />
Minden sejt (makro-) állapotának értékét<br />
(s = 0, 1, …, 15) a sejthez (mint kockázati<br />
rendszerhez) tartozó prímesemények (érzékelőinek<br />
adatai) alapján a sejt állapothatározó<br />
eszköze (a Profes + 4, illetve annak fejlesztésével<br />
előállt program) szolgáltatja.<br />
Ezeket az adatokat a SORS-rendszer az<br />
eseménykezelés (azaz megelőzés vagy elhárítás)<br />
költség- és időigényéből származtatja.<br />
Ezek összefoglaló neve: Franklin-paraméterek.<br />
A támadás a SORS-rendszerben azt jelenti<br />
(úgy kerül modellezésre), hogy egy vagy<br />
több sejt mikroállapota megváltozik, és e<br />
változás a makroállapot változását eredményezi.<br />
Másként fogalmazva: a támadás fogalma<br />
a SORS-rendszerben azt jelenti, hogy<br />
egy vagy több sejt makroállapota valamely<br />
tényleges külső hatásra rosszabbodik, értéke<br />
megnövekszik.<br />
Az átmeneti függvény<br />
A SORS-rendszerben alkalmazott átmeneti<br />
függvényt neve: CopyMax. Működését a<br />
következő utasítás jellemzi:<br />
„Másold a szomszédos sejtek közül a maximális<br />
állapotát.”<br />
Minden sejtnek azonos (állapot-) átmeneti<br />
függvénye van. Az átmeneti függvény a sejt<br />
új (következő fázishoz tartozó, arra vonatkozóan<br />
előírt) állapotát határozza meg. Részletesebben:<br />
minden sejtállapothoz a következő<br />
fázisban fennálló (a pontosabb normatív<br />
megfogalmazásban az f fázisra rákövetkező<br />
fázisra vonatkozóan előírt): s(r; c; f+1) állapotot<br />
rendeli.<br />
Az átmeneti függvény operacionalizálása<br />
érdekében két új fogalom bevezetése szükséges.<br />
Ez a majoráns és a minoráns fogalma.<br />
A SORS-rendszerben minden sejt új állapota<br />
azonos a sejt majoránsának állapotával.<br />
Ezt a szabályt majoráns-szabálynak<br />
nevezzük. A majoráns szerepe alapvető a<br />
SORS-rendszerben. A majoránssal kapcsolatban<br />
a sejtállapot-változás szemléletesen<br />
úgy interpretálható, hogy a sejt másolja (replikálja)<br />
a majoránsát. Azt, amit a sejt másol,<br />
minoráns állapotnak nevezhetjük. A majoráns<br />
fogalom jelentősége abban áll, hogy<br />
egyrészt ez foglalja egységbe a sejttérben<br />
lejátszódó alapvetően különböző két mozgásformát:<br />
az őrsök helyváltoztató (lokomotív)<br />
és a sejtek állapotváltoztató (replikatív)<br />
mozgását, másrészt a majoráns kijelölésével<br />
alkotható meg az a stratégia, amellyel az eseménykezelés<br />
módját szabja meg.<br />
Őrsök<br />
Az 1. ábrán az aláhúzott számok azokat a<br />
sejteket jelentik, amelyekhez eseménykezelő<br />
erők tartoznak. Ez a gyűjtőneve mindazon<br />
(akár tárgyi, akár személyi, akár kombinált<br />
formában jelen lévő) eszközöknek, amelyek<br />
a (valamely sejthez tartozó) nemkívánatos<br />
események kezeléséhez szükségesek, abban<br />
felhasználásra kerülhetnek. Ezeket a szemléletesség<br />
kedvéért Őrsöknek nevezzük.<br />
A SORS-modellben az őrsöt is sejtnek tekintjük,<br />
sejttel képviseltetjük.<br />
Az Őrsök elnevezés nem szükségképpen<br />
emberekre vonatkozik, hiszen absztrakt modellfogalmat<br />
jelöl. Az őrsök lehetnek automa-
Change language