KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
160 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
ad e) A nagy mennyiségű hó az útpályára<br />
jutva eleinte a gépjárművek számára a csúszásviszonyokat<br />
változtatja meg kedvezőtlenül,<br />
a hómennyiség halmozódásával pedig<br />
egyre több közúti járműtípus számára nehezedik<br />
meg, illetve válik lehetetlenné az út<br />
igénybevétele. Ezek a nehézségek fokozottan<br />
jelentkeznek a domb- és a hegyvidéki területeken<br />
húzódó, nagyobb hosszesésű szakaszokon.<br />
Hatékony síkosságmentesítő és hóeltakarító<br />
tevékenység az említett problémák<br />
érdemleges enyhítését vagy akár teljes megoldását<br />
teheti lehetővé.<br />
ad f) Az intenzív hófúvás a közúti közlekedés<br />
egyik legnagyobb ellensége. Amennyiben<br />
a porhó, a fagypont körüli hőmérséklet<br />
és a viharos szél a hófúvás előfeltételeiként<br />
rendelkezésre áll, akkor az úthálózat azon<br />
szakaszain áll fenn az útpálya felett akár több<br />
méteres magasságú hótorlaszok kialakulásának<br />
a veszélye, amelyek sekély bevágásban<br />
vannak. A torlaszok a közúti járművek elhaladását<br />
tökéletesen lehetetlenné teszik. Már<br />
a hótorlaszok kialakulását megelőzően is a<br />
gépjárművek vezetői számára komoly forgalombiztonsági<br />
kockázatot jelent, hogy a<br />
felszínről felkavart hó következtében a látástávolság<br />
jelentős mértékben – akár 50 m-esre<br />
is – csökkenhet. A magas hótorlaszok eltávolítása<br />
a hókotrók és hómarók számára nehéz<br />
(sokszor szinte megoldhatatlan) feladat, amit<br />
még az a tény is súlyosbít, hogy a nem csillapodó<br />
szél az eltakarított útpályára megint<br />
ráhordja a havat, újabb hótorlaszt emelve.<br />
Sokkal hatékonyabb megoldás a hófúvásra<br />
veszélyeztetett útszakaszok előzetes védelme<br />
hóvédő erdősávok vagy a padkán kívül, az<br />
úttal párhuzamosan elhelyezett mobil hóvédművek<br />
kihelyezésével.<br />
AZ ELMÚLT IDŐSZAK<br />
IDŐJÁRÁSÁNAK NÉHÁNY<br />
JELLEMZŐJE<br />
Ha a közelmúlt (2010. április 5. – június<br />
23.) hazai időjárását vesszük röviden vizsgálat<br />
alá abból a szempontból, hogy az utakat,<br />
illetve az azokon folyó közlekedést befolyásoló<br />
jelenségek milyen sűrűn fordulnak elő,<br />
akkor azok egyértelmű sűrűsödéséről beszélhetünk.<br />
Sőt, korábban egyáltalán nem<br />
tapasztalt szélsőségek is jelentkeznek. (Megjegyzésre<br />
érdemes, hogy ez nem magyarországi<br />
sajátosság, hanem világtendencia.)<br />
Az 1. táblázat bemutatja a 2010. április<br />
5. – június 23. közötti időszak sárga és piros<br />
riasztásait, megjelölve a veszélyesnek ítélt<br />
meteorológiai jelenséget, valamint az ország<br />
azon körzetét, amelyet ez érintett. Látható,<br />
hogy az előzőekben említett események közül<br />
a viharos széllökések és a zivatar jellegű<br />
csapadékok okozták a leggyakoribb problémát.<br />
Említésre méltó az is, hogy a szélsőséges<br />
időjárási események leggyakrabban a<br />
Dunántúlon (is) következtek be. Különösen a<br />
június hónap második felére jellemző, hogy<br />
szinte naponta kellett piros riasztást kiadni<br />
a hatalmas felhőszakadások miatt, amelyeket<br />
gyakran jégeső is kísért. Emellett május<br />
második fele volt meglehetősen szélsőséges<br />
időjárású.<br />
A 2. táblázat a 2009. év ugyanezen időszakában<br />
szemlélteti a meteorológiai riasztásokat.<br />
Szemmel látható, hogy az idei év jelentős<br />
romlást hozott ebben a tekintetben.<br />
Az említett idei májusi viharok és a sok<br />
csapadék a környező országokra is jellemző<br />
volt, így a Szlovákiában, Ukrajnában és<br />
Romániában lezúduló nagy mennyiségű eső<br />
számos magyarországi folyó vízgyűjtő területén<br />
olyan mértékű árvizet indított el,<br />
amelynek következtében több hazai folyón<br />
(pl. Sajó, Bódva, Hernád) soha nem látott<br />
magasságú vízszint alakult ki. Az intenzív<br />
védekezés ellenére ez a kezelhetetlen menynyiségű<br />
víztömeg számos helyen az ártéren<br />
kívül is településeket és számos útszakaszt<br />
öntött el. Az országos közúthálózatot és a helyi<br />
(önkormányzati kezelésű) közúthálózatot<br />
több tíz milliárd forint értékű kár érte. Ennek<br />
pontos felbecsülése, illetve a szükséges javítási<br />
intézkedések meghozatala a legközelebbi<br />
jövő feladatát képezi.
Change language