KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS HELYZETE, KILÁTÁSAI<br />
BIRÓ SZABOLCS – CZINEGE ISTVÁN<br />
Kulcsszavak: édesvíz, csapadék, vízgyűjtő, gazdálkodás, EU.<br />
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,<br />
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK<br />
A XXI. század egyik stratégiai természeti kincse az édesvíz, ezért e kinccsel jó gazda<br />
gondosságával szükséges bánni. Magyarország felemelkedése többek között azon is múlik,<br />
hogy miként gazdálkodnak a meglévő vízkészletekkel, hogyan óvják és hasznosítják<br />
(újra) a vizeket. A <strong>VAHAVA</strong>-jelentés szerint az átlagos globális hőmérséklet emelkedik,<br />
a csapadék időbeni és térbeni eloszlása és intenzitása drasztikusan változik, ami eddig<br />
nem tapasztalt lokális árvizeket és belvizeket eredményezhet (lásd: 2010. évi belterületi<br />
elöntéseket). Ismeretes, hogy hazánk vizei külföldről – jórészt a Kárpát-medencéből<br />
– érkeznek, ezért szükséges, hogy a vízgazdálkodásban valamennyi érintett ország közösen,<br />
felelősségvállalással, együttműködve vegyen részt. Hazánk az EU elvárásainak a<br />
Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv szintjén összességében eleget tesz, de ez szerény vigasz a<br />
hazai mezőgazdasági vízfelhasználást illetően.<br />
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS<br />
Magyarországon tervszerű vízgazdálkodásról<br />
közel két évszázada lehet beszélni.<br />
A reformkor nagy alakjai nemcsak politikai,<br />
hanem konkrét gazdasági célok megvalósítását<br />
is előirányozták. A gazdasági célok között<br />
komoly szerepet töltött be a vízgazdálkodás,<br />
az addig megzabolázatlan folyók szabályozott<br />
mederbe terelése, az Alföld árvíz-veszélyeztetettségének<br />
mérséklése. 1845–46-ban<br />
készült el az „Általános Tisza Szabályozási<br />
Terv”, ami alapját képezte a Tisza szabályozásának.<br />
A 19. század végére már igényként<br />
jelentkezett a víz mezőgazdasági hasznosítása<br />
is, a vízgazdálkodás-korszerűsítés jogi<br />
kereteinek biztosítása. Így jött létre a Földművelésügyi<br />
– Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium<br />
keretén belül Kvassay Jenő vezetésével<br />
1879-ben a Kultúrmérnöki Hivatal.<br />
A Hivatal feladata a nem hajózható folyó- és<br />
patakrendezés, halászat, vízerő (vízenergia),<br />
közegészségügy, vízműszaki felügyelet, talajjavítás,<br />
öntözés, belvízrendezés.<br />
A II. világháború befejezését követően a<br />
vízügyi szolgálat önállóan működött. Komoly<br />
feladata volt a jelenlegi Magyarország<br />
területére kidolgozott Országos Vízgazdálkodási<br />
Keretterv (1954), melynek átdolgozása<br />
1984-ben történt meg. Az Országos<br />
Vízügyi Hivatal és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi<br />
Minisztérium a mezőgazdasági<br />
vízgazdálkodás fellendítése érdekében sokáig<br />
eredményesen dolgozott együtt (Tisza<br />
– II FAO program), de később az új tárcák<br />
létrehozását követően a munkáknál esetenként<br />
átfedések, gyakran hiányosságok, nézeteltérések<br />
keletkeztek.<br />
A JELENLEGI HELYZET<br />
Magyarország komplex vízgazdálkodását<br />
az EU-tagságát megelőzően nemzetkö-
Change language