KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
100 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
tehető. A nettó fotoszintézis mértéke ebben<br />
a hónapban a legnagyobb. Alapvetően befolyásolják<br />
még a növekedést az időjárási szélsőségek,<br />
mint pl. az aszály, vagy fontos tényező,<br />
pl. az asszimiláló felület – rovar- vagy<br />
gombakárosítás miatti – csökkenése is. Míg<br />
a magassági növekedést az előző év klímaadottságai<br />
határozzák meg elsősorban, addig<br />
a vastagsági növekedés mértéke a fotoszintézist<br />
közvetlenül befolyásoló időjárástól függ<br />
(Lyr – Hoffmann, 1992).<br />
Szabados (2007) évgyűrűelemzései is azt<br />
mutatják, hogy a klasszikusan értelmezett<br />
vegetációs periódus (április–szeptember)<br />
csapadékösszege kevésbé lényeges az évgyűrűszélesség<br />
vonatkozásában, mint a május–<br />
július hónapok csapadékösszege.<br />
Tehát a fák átmérő-növekedési periódusának<br />
klimatikus viszonyai, Magyarországon<br />
főleg a kevés csapadék és a magas nyári hőmérséklet,<br />
alapvetően befolyásolják a szervesanyag-képzés<br />
intenzitását és nagyságát,<br />
továbbá a korai és kései pászták arányát.<br />
A vegetációs periódus csak akkor játszik<br />
fontos szerepet, ha annak időjárási körülményei<br />
a szervesanyag-képzéssel összefüggő<br />
fiziológiai folyamatokat korlátozzák. Ilyen<br />
körülmény figyelhető meg pl. a kései, májusi<br />
fagyok, vagy a tavaszi, áprilisi aszály bekövetkezésekor.<br />
A HŐMÉRSÉKLET ÉS A NÖVEKEDÉS<br />
A hőmérséklet különbözőképpen hat a<br />
növekedési folyamatokra. Magyarországi<br />
megfigyelések szerint is 5 °C felett indul<br />
meg a legtöbb lombos fa átmérő-növekedése,<br />
azaz vastagodása, de intenzívebb szervesanyag-képzés<br />
csak a 10 °C-os átlaghőmérsékletet<br />
meghaladó napok bekövetkezését<br />
követően figyelhető meg (Szőnyi, 1962; Halupáné,<br />
1967).<br />
Az egyes fafajok szervesanyag-képzésének<br />
optimális hőmérsékleti tartománya más<br />
és más, bükk esetében pl. 13 és 23 °C közé<br />
esik (Pisek et al., 1969). Magyarországon<br />
májusban és júniusban a napi hőmérséklet<br />
ritkán lépi túl ezen értékhatárt. Júliusban<br />
és augusztusban viszont már a havi átlaghőmérséklet<br />
is megközelíti a fotoszintézis<br />
optimális hőmérséklet-tartományának felső<br />
határértékét. A nappali maximális értékek<br />
pedig gyakran elérik azt a kritikus értéket<br />
(40-45 °C), amikor a fotoszintézis mértéke<br />
a nap folyamán drasztikusan lecsökken. Magas<br />
hőmérséklet esetében továbbá igen nagy<br />
a légzés energiaszükséglete (Larcher, 2001).<br />
A kambium osztódását nagymértékben<br />
befolyásolja a fitohormonok közül az auxin,<br />
amely felelős az évgyűrűn belüli korai, illetve<br />
kései pászták kialakulásáért (Hoffmann<br />
– Lyr, 1992). A kezdeti magasabb auxinszint<br />
a korai pászták képződésének, a későbbi<br />
alacsonyabb szint pedig a kései pászták kialakulásának<br />
kedvez. Az auxinszintet pedig<br />
nagymértékben csökkenti a magas május–június–júliusi<br />
(a leghűvösebb bükkös klímában<br />
Magyarországon a három hónap átlagában<br />
16,6 °C) hőmérséklet, illetve a vele gyakran<br />
együtt járó szárazság.<br />
A növekedést a levegő hőmérséklete mellett<br />
befolyásolja még a talaj hőmérséklete is<br />
(Körner, 1999; Baldocchi et al., 2005). Több<br />
kutatás is bizonyította, hogy 4 °C alatti talajhőmérsékletnél<br />
nincsen gyökérképződés<br />
(Tranquillin, 1979; Körner, 1999). Baldocchi<br />
és munkatársai (2005) úgy találták, hogy a<br />
lomblevelű erdőkben a növekedés (szervesanyag-képzés)<br />
csak akkor kezdődik, ha a<br />
talajhőmérséklet az átlagos éves léghőmérséklet<br />
fölé emelkedik. Ez utóbbi értéke Magyarországon<br />
a bükkös klímára vonatkoztatva<br />
8,8 °C (+/- 0,9 °C).<br />
VÍZELLÁTOTTSÁG<br />
ÉS A FÁK TÖRZSÉNEK<br />
KERÜLET-NÖVEKEDÉSE<br />
A változó hőmérsékleti viszonyok mellett<br />
a fák szervesanyag-képzését elsősorban<br />
a vízellátottság befolyásolja. A melegebb hőmérsékletűnek<br />
számító Magyarországon a<br />
fák növekedését a gyakori vízhiány korlátozza.<br />
Az erdő éves vízforgalma és a vele szoro-
Change language