KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

SZENTELEKI – GAÁL – MÉZES: Időjárási anomáliák és a gyümölcstermelés 73 tént, majd ennek figyelembevételével végeztük a várható értékek összehasonlítását. A CSAPADÉK ELOSZLÁSA ÉS A MINŐSÉGI CSERESZNYETERMELÉS A cseresznye közepes vízigényű növény, a meggyhez hasonlóan 550-600 mm évi csapadék mellett jól fejlődik. Száraz körülmények között fejlődő gyümölcs kevésbé tűri a betakarításkor hulló csapadékot, akár 50-60%-ban is felrepedhet, ezzel lehetetlenné téve az eredményes szüretet. A kritikus időszak a virágzást követő 1–1,5 hónap, Magyarországon ez általában április 15. – június 15. közti időszak. Április–május hónapokban ritkán fordul elő a heti szinten egyenletes csapadékellátottság, így ez kivétel nélkül minden évben problémát okoz. Betakarításkor már kisebb mennyiségű, 5-10 mm csapadék is repedést okoz. Ha szüreti idő alatt 2-3 alkalommal jelentkezik 5 mm-nél nagyobb csapadék, az szinte biztosan a gyümölcsök 30%-nál nagyobb arányú repedésével jár. A szüreti idő általában május harmadik dekád és július első dekádja közötti. Öntözött körülmények között, ahol a vízellátás egyenletes, a gyümölcsrepedés kevésbé jelentkezik. A cseresznye repedését számos tényező befolyásolja, és jelentős eltérések vannak a fajták között is (Simon, 2006; Simon et al., 2008). A gyümölcsök fejlődése szempontjából az éves minimális vízigény mellett alapvető jelentőségű azok időbeli és térbeli eloszlása: – A virágzás és a szüret közötti időszak csapadékellátása a lehető legegyenletesebb legyen, nevezetesen heti rendszerességgel 10-15 mm csapadék biztosítja a gyümölcsök optimális tömegnövekedését, és egyben kondicionálja azokat, hogy a szüreti időszakban csapadékosra forduló körülmények között se szenvedjenek túlontúl nagy károsodást a repedés, illetve az azokhoz köthető rothadás következtében fellépő minőségi romlást, piacvesztést, illetve jelentős árbevétel kiesést. – A szüretet megelőző időszak lehetőleg esőmentes napokból álljon, mert a cseresznyeszemeken megtapadó esőcseppek által megnövekvő belső ozmózisnyomás a cseresznyék repedési hajlamának megnövekedését, illetve a cseresznyék megrepedését eredményezheti, ami lehetetlenné teheti a gépi szüretet, s legfeljebb légyártási alapanyagként értékesíthető a jóval drágább étkezési cseresznye helyett. A csapadékkockázati mutatószámok Amennyiben rendelkezésre állnak megfelelő meteorológiai adatsorok, ötven-száz évre visszamenőleg elemezhető, hogy a minőségi elvárások és kockázati tényezők milyen szinten következtek be, és ezáltal menynyiben elégítették ki a cseresznye optimális fejlődési feltételeit, illetve emelték a cseresznyetermelés kockázati szintjét. Az egyenletes vízellátás mérése számítógéppel viszonylag könnyen megvalósítható, tetszőleges időhorizontra visszamenve könnyedén meghatározható, mely években hány héten keresztül esett megfelelő, 10-15 mm csapadék, vagy hány héten keresztül nem teljesültek ezen elvárások. A vizsgált időszak minden termőhely esetében április 15-től a különböző szüreti időpontokig tartó, ezért változó hosszúságú tenyészidőszakok elemzését és kiértékelését foglalta magában. A szüreti időpontokat május 25-től július 10-ig futtattuk, azaz a korai, középérésű és késői fajták egyaránt az elemzés tárgyát képezték, s így a váltakozó hosszúságú tenyészidőszakokra képzett vízellátottsági kockázati mutatókat külön-külön számoltuk, majd évenként átlagoltuk azokat. Ezáltal egy általános K1 kockázati mutatószám keletkezett, ami az április–júniusi csapadékhozam mérése mellett annak egyenletes, a gyümölcs növekedése szempontjából optimális eloszlás meglétéről is tájékoztat bennünket. A szüreti időszakot – mint említettük – az év 145. és 191. napja között határoztuk meg, számításainkat erre az időszakra összpontosítottuk. Minden betakarítási naphoz négy
74 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK kockázati értéket határoztunk meg az alábbi algoritmusok alapján: – K2 kockázati tényező: a szüret előtt 10-6. napon legalább 15 mm csapadék esik, 1x=0,15; 2x=0,4; 3x=0,7. – K3 kockázati tényező: a szüret előtt 5-1. napon legalább 10 mm csapadék esik, 1x=0,2; 2x=0,5; 3x=0,8. – K4 kockázati tényező: a szüret alatt legalább 5 mm csapadék esik, 1x=0,8; 2x=1. Ugyancsak képeztük a szüreti csapadék együttes kockázatának a mutatószámát az alábbiak szerint: – K5 = K2 + K3 + K4, de ha K5 > 1 lenne, akkor K5 = 1. Az itt ismertetett algoritmusok elvégzésére a felhasználó tetszése szerint paraméterezhető és ciklikusan hívható számítógépes programmodulokat fejlesztettünk ki. A paraméterezés segítségével tetszőleges termőhelyre, tetszőleges időhorizonton (egy évre, egy évtizedre, több évtizedre, vagy akár évszázadra) gyorsan és hibamentesen végezhetjük el a szükséges számításokat. A paraméterezésben rejlő további lehetőség a tenyészidők szerinti szegmentálás lehetősége (korai, középérésű, késői fajták), így lehetőség nyílik a teljes szüreti időszak akár hetenként változó kockázati szintjeinek több évtizedre visszanyúló becslésére. A cseresznye minőségét előnyösen befolyásoló csapadékeloszlások Vizsgálatainkat négy nyugat-dunántúli megyére (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Somogy), és ezen belül hat meteorológiai állomásra végeztük el. Első lépésben április 15-től – egy átlagos cseresznyevirágzási időponttól – számítottuk ki minden egyes szüreti időpontig a heti csapadékösszegeket, és hetenként elemeztük, hogy leesett-e a szakemberek által elvárt 10-15 mm csapadék. A teljesülési grafikonokat az 1. ábra mutatja. Az 1. ábrából látható, hogy a cseresznye virágzás utáni vízellátottsága mindenhol eléggé bizonytalan, elég nagy a szóródás, de egyértelműen Zala megyében a legkedvezőbb a szükséges csapadékmennyiség érkezése. Vizsgálatainkat ötven év átlagára, sőt az ország központi területére és az alföldi területekre száz évre visszamenőleg is elvégeztük. Zalához viszonyítva némiképpen kedvezőtlenebb képet mutat Győr-Moson-Sopron, illetve Vas megye, de a legkedvezőtlenebb helyzetben kimagaslóan Somogy (Siófok) található. Nem véletlen, hogy azokon a területeken a korszerű ültetvényeket mindenütt öntözési lehetőségek biztosításával telepítik. Érdekes összehasonlításhoz teremt alapot a cseresznye egyenletes csapadékellátottsági index térbeli kiszámítása és ábrázolása. Nagykanizsához viszonyítva két irányba vizsgáltuk az eltéréseket (2. ábra). Első vizsgálatunkban öt nyugat-magyarországi mérőállomás adatait hasonlítottuk össze Nagykanizsától kiindulva egészen Győrig. A közel hatvanéves idősorok együttes feldolgozása egyértelműen Nagykanizsát jelölte meg a csapadékellátottság szempontjából legkedvezőbb körzetnek, s északra haladva az ellátottsági szint gyakorlatilag a térbeli távolsággal arányosan csökkent. A másik kitüntetett irányt a nyugat–kelet irányú változások számbavétele céljából vizsgáltuk, szintén Nagykanizsát választva kiindulópontnak, egészen Debrecen (illetve Újfehértó) térségéig. Az elemzések most is az egyenletes csapadékellátottság fokozatos csökkenését tükrözik, egészen Kecskemétig, majd a keleti határszél közelében fekvő települések esetében az ellátottsági index ismét emelkedni kezd. Meglepő eredményként könyvelhetjük el, hogy Győr térségének egyenletes vízellátottsági indexe alig tér el Magyarország legszárazabb vidékének ismert közép-alföldi városok (Kecskemét) térségének egyenletes vízellátottsági értékeitől a 60 éves idősorok alapján. Eredményeinkre némi magyarázatot ad a 3. ábrán bemutatott április–júniusi időszakra készült csapadéktérkép, de hangsúlyozzuk, hogy adott időszakban lehullott csapadék összmennyisége kevésbé megbízható mutatószám, mint az egyenletes eloszlás mérésére kidolgozott ellátottsági indexek.
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24: 22 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 125 and 126:
124 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat