KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

BUKOVICS: Általános katasztrófavédelmi rendszermodell 181 2. ábra Egy támadás eredményének szimulálása veszélyes (azaz maximális fenyegetettségű, vagyis s = 15 reális állapotú) sejtet eredményezett, a többi sérült sejt állapota 1 és 14 között volt a támadás f = 1 fázisában. Megfigyelhetők az őrsök első válaszreakciói is. Mindegyik belső őrs eggyel jobbra lépett a megelőző fázishoz képest. A balszélső őrsök (sorszámuk: 0, 1, 2, 3) elhagyták a sejtteret, kiléptek. Ezzel egy időben az (átellenes pontokon) beléptek a 256–259 sorszámú őrsök. Az eseménykezelés Az eseménykezelésnek három alapesete van. Ezek – a virtualizálás; – az ellenőrzés; – a megelőzés. Az első két esetben az adatlap már bemutatott rovataira, azaz a prímesemények felújítási Franklin-paramétereire (idő és költség) van szükség, míg a megelőzés esetében a megelőzési paraméterek adatai alapján dolgozunk. Ezek a bemutatotthoz hasonló adatlapot alkotnak. A virtualizálás eseménykezelő beavatkozás, amely a reális (azaz: fizikailag fennálló, a SORS-rendszerben monitorozott, detektált, érzékelt, megfigyelt) veszélyhelyzet virtuálissá való alakítását, tehát elhárítását jelenti. Ha valamely adott sejten (annak kockázati rendszerén) értelmezett főesemény reálisan (tehát nem in silico szimulációval) bekövetkezett, akkor bizonyos prímeseményeket passziválni kell. Valamely adott sejt explikált kockázati rendszerén bekövetkezett prímeseményé-
182 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK nek passziválása azt jelenti, hogy az esemény hatása a kockázati rendszerre vonatkozóan megszűnik. A SORS-rendszerben kidolgozásra kerültek azok a legfontosabb számítástechnikai-kommunikációs eszközök, amelyekkel valamely eseménynek a kockázati rendszerre vonatkozó hatásmegszűnése megállapítható és ellenőrizhetően bizonyítható. A passziválás többféleképpen lehetséges. Ennek részletezését egy a SORS-rendszer operacionalizálását meghatározó kézikönyvnek kell tartalmaznia. Például ha a prímesemény egy tévesen nyitott, de működőképes szelepet jelent, akkor a passziválás a szelep elzárását jelenti. Ha a prímesemény egy tévesen nyitva ragadt, tehát működésképtelen szelepet jelent, akkor a passziválás a szelep kicserélését, illetve felújítását jelenti. A virtualizálás csak kivételes esetben jelenti egyetlen prímesemény passziválását, rendszerint egyidejűleg több esemény, eseményegyüttes, eseménycsoport passziválására van szükség. Az adott sejt valamely tetszőleges aktív mikroállapotában legelőnyösebben passziválható prímesemény-együttest a rendszer ún. erőspontjának nevezzük. A SORS-projekt szoftver-apparátusa minden eddig in silico vizsgált veszélyhelyzet tanúsága szerint rendelkezik erőspont-készlettel és ezt a sejt minden veszélyes állapota esetén a kockázatkezelő személyzet részére döntésre felajánlja. A SORS-projekt fejlesztésének jelen fázisában rendelkezik azokkal a legalapvetőbb számítástechnikai-kommunikációs eszközökkel, amelyekkel a virtualizálás aktualizálását (végrehajtásának visszajelzését) ellenőrizni lehet. Az ellenőrzés az eseménykezelő beavatkozás másik esete. Célja a SORS-rendszer valós idejű készenléti állapotának értékelése. Az ellenőrzés a sejt virtuális állapotában, annak számítógépes szimulációjával történik. Annak eldöntésére szolgál, hogy a sejt eseménykezelő eszközrendszere rendelkezésére álló Franklin-keret lehetővé tesz-e megfelelő virtualizálást. Pozitív kimenetele esetén az ellenőrzés szolgáltatja a megfelelő eseménykört és a végrehajtás feltételeit. A megelőzés (kockázatelméleti értelemben vett) művelete azt célozza, hogy megakadályozzuk valamely nemkívánatos esemény bekövetkezését. Némelyest rokon az innovatív jogalkotásban mostanában meghonosodó, illetve propagált proaktivitás koncepciójával (http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexU- riServ.douri=OJ:C:2009:175:0026:0033:- HU:PDF). A megelőzés kockázatelméleti és a proaktivitás jogelméleti fogalma azonban gyökeresen különbözik egymástól. A megkülönböztető tényezők közül a legfontosabbak a következők. A proaktivitás a „minek kell lennie” koncepción alapszik, míg a megelőzés (kockázatelméleti fogalma) a „minek nem szabad történnie” koncepción alapul. A két fogalom különbségének egzakt elemzése deontikus logikai apparátust igényel (Bárdi – Madarászné, 1997). A megelőzésnek azon speciális esetében, amikor tűzről van szó, tehát a tűzmegelőzésnek van egy jogi értelmezése is, amelyet a tűzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. törvény) tartalmaz. Eszerint a tűzvédelem egy bizonyos joganyagokra vonatkozó jogalkalmazói tevékenység: „tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység.” Ez a dokumentum magát a tűz fogalmát is definiálja. Ez a definíció deduktív. A tűz fogalmát az égési folyamat és a veszély segítségével határozza meg, ámde kritériumot, tehát a fennállás szükséges és elegendő feltételét egyik esetben sem adja. Ennek folytán nem tartalmaz operatív útmutatást, vagyis a törvény végrehajthatósága tudományosan problematikus.
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102:
100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132: 130 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 181: 180 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 201: SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat