KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
BUKOVICS: Általános katasztrófavédelmi rendszermodell 185<br />
iratot is. Ha tehát szükség van egy általános<br />
reagálóképesség-elméletre a biztonsági kockázati<br />
rendszerek esetében, akkor ez nem<br />
alapozható pusztán a működés (mégoly kitűnően<br />
explikált) fogalmára, hanem – felfogásunk<br />
szerint – az ennél általánosabb viselkedés<br />
fogalmán kell alapulnia. Egy rendszer<br />
ugyanis kétféleképpen viselkedhet – reagálhat<br />
– valamely hatásra: vagy megfelelően<br />
működik, vagy nem megfelelően működik.<br />
A „nem működő rendszer” az elmélet számára<br />
üres absztrakció, és a „nem égő tűz”,<br />
a „nem fújó szél” és az ehhez hasonló népi<br />
eredetű kifejezések körébe tartozik (a száraz<br />
tónak a nedves partjától a döglött béka kuruttyolásáig).<br />
Vizsgálataink középpontjában mármost<br />
olyan biztonsági kockázati rendszerek állnak,<br />
amelyek az ökoszférával kapcsolatosak,<br />
arra jellemző tulajdonságok absztrakciójaként<br />
állnak elő, és amelyekben ily módon a<br />
kockázatot a klimatikus extremitás jelenti.<br />
A klimatikus extremitás olyan hatás,<br />
amelyre többféleképpen lehet reagálni. Lehet<br />
tűrni és lehet nem tűrni. De nem lehet nem<br />
reagálni. Mint ahogy nem lehet nem viselkedni.<br />
A „nem viselkedő rendszer” csakúgy,<br />
mint a „nem működő rendszer” számunkra<br />
jelenleg extraparadigmatikus: nem képezte<br />
vizsgálataink tárgyát. Hogy miként határozható<br />
meg a „nem tűrni”, a „nem toleráns<br />
válasz”, netán a „jó reagálás”, az napjainkban<br />
kezd a globális preferenciák élvonalába<br />
kerülni. A reagáló képesség, csakúgy, mint<br />
a tűrőképesség, a rendszer – és mostantól a<br />
„rendszer” szót olyan rendszerekre vonatkoztatjuk,<br />
amelyekben a biztonsági kockázat<br />
és a környezeti kockázat egyidejűleg és<br />
egyenlő paradigmatikus hangsúllyal jelenik<br />
meg – viselkedésének (azaz állapotváltozásának,<br />
illetve állapotváltoztatásának) a jellemzője.<br />
FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE<br />
(1) 1949. évi XX. tv. A Magyar Köztársaság Alkotmánya (2) ALESSANDRO, M. D. – BONNE,<br />
A. (1982): Fault-tree analysis for probabilistic assessment of hazardous waste segregation.<br />
Computational Geology 4., 45-63. pp. (3) BÁRDI L. – MADARÁSZ T.-NÉ (1997): Logika – Jogi<br />
alkalmazások. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest (4) BUKOVICS I. (2006): A fenntarthatóság,<br />
mint katasztrófaelméleti probléma. Fenntartható fejlődés Magyarországon. Jövőképek<br />
és forgatókönyvek; Stratégiai Kutatások Magyarország 2015; Új Mandátum Könyvkiadó,<br />
Budapest, 495-511. pp. (5) BUKOVICS I. (2007): A természeti és civilizációs katasztrófák paradigmatikus<br />
elmélete. MTA doktori disszertáció. Budapest (6) DELONG, T. (1970): A Fault<br />
Tree Manual. Master’s Thesis. Texas A&M University (7) FÁY GY. (1975): Sejtautomata alapismeretek.<br />
Tankönyvkiadó, Budapest (8) RIGUET, J. (1976): Automates cellulaires a bord et<br />
automates.Cold-ICRA. Comptes Rendus de l’Academie les Sciences de Paris; Magyarul: Dr.<br />
Takács V. (szerk.): Sejtautomaták. Gondolat Kiadó, Budapest (9) RUSSEL, B. (1976): Miszticizmus<br />
és logika. Magyar Helikon, Budapest (10) STEWART, I. (1997): A természet számai – a<br />
matematikai képzelet irreális realitása. Kulturtrade Kiadó, Budapest (11) TELLER E. – BROWN,<br />
A. (1962): The Legacy of Hiroshima. Macmillan LTD, (magyarul Hirosima hagyatéka, 1965)<br />
(12) WOLFRAM, S. (2001): A New Kind of Science. Cellular Automata and Computational<br />
Complexity. Champaign IL. Wolfram Media Inc.
Change language