KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
SOLTÉSZ – SZABÓ – NYÉKI: A gyümölcstermelés biztonsága 65<br />
Dánia, Hollandia, Németország, Lengyelország,<br />
Szlovákia stb.) tesztelnek, s általában<br />
kedvező tapasztalatokról számolnak be (Apáti,<br />
2010). A berendezés beruházási költsége<br />
viszonylag alacsony, mivel jelenlegi ára mintegy<br />
11-12 millió Ft, így függően attól, hogy<br />
mekkora ültetvényfelületet lehet vele védeni<br />
(pl. 30-80 ha között), hektáronkénti bekerülési<br />
költsége 150-400 ezer Ft, ami kb. tizede a<br />
jéghálóénak. Éves üzemeltetési költsége szintén<br />
csekély, a védekezések számától és a védett<br />
terület méretétől függően 5-20 ezer Ft/<br />
ha. Működtetése egyszerű, manuálisan, vagy<br />
bármilyen távolságról sms-üzenettel vagy telefonhívással<br />
indítható és leállítható.<br />
Ugyanakkor a jégágyú sikertelen alkalmazásáról<br />
is beszámoltak. Wieringa és Holleman<br />
(2006) igen nagy számú szakirodalmi<br />
forrás (1953–2006 között 58) információi<br />
alapján arra a következtetésre jutottak, hogy<br />
az ágyúk használata nem jelent megnyugtató,<br />
kiszámítható és biztonságos védelmet a jégeső<br />
megelőzésében, illetve a kár mérséklésében.<br />
Különösen a nagy és különálló viharok,<br />
illetve jégesők radaros előrejelzése nehézkes.<br />
A szervezettebb felhőrendszerek hosszabb<br />
ideig megfigyelhetők, ami jobban elősegíti a<br />
jól időzített beavatkozást. Ehhez viszont nagyobb<br />
területeket lefedő, hálózatban kiépített<br />
radarrendszerre lenne szükség. A fenti szerzőknek<br />
hasonló véleményük van a rakétás jégeső-elhárításról<br />
is, ezért a biztosítást vagy az<br />
ültetvények hálóval való lefedését tartják jelenleg<br />
elfogadható megoldásnak. Hazánkban<br />
Bereczki (2010) sem tartja hatékony eljárásnak<br />
a jégágyú használatát, mert az ágyú által<br />
előidézett hangrobbanás (hasonlóan a repülőgépéhez)<br />
szerinte nem akadályozza meg a 100<br />
km/h-ás feláramlást, s így a jégszemek képződését.<br />
A viharágyúval keltett hangrobbanás<br />
különösen nem tud mit kezdeni a 20-30 km-re<br />
kialakuló, gyorsan mozgó és a megvédendő<br />
ültetvény fölé hirtelen érkező zivatarfelhővel<br />
(http://nefela.hu/index.php).<br />
Magyarországon 2010-ben eddig mintegy<br />
tíz Inopower jégágyút vásároltak a gyümölcstermelők,<br />
ami gazdaságilag nem jelent<br />
túlzott áldozatot, hiszen amennyiben azt<br />
nézzük, hogy a berendezés 150-400 ezer Ft<br />
hektáronkénti beruházási költsége nem több,<br />
mint 2-5 tonna alma vagy körte ára, akkor<br />
arra juthatunk, hogy ennyi termést buktak<br />
már el legalább egyszer valamilyen technológiai<br />
hiba miatt is (Apáti, 2010). Ugyanakkor<br />
az ország különböző pontjain kitelepített<br />
ágyúk azonos objektív vizsgálati és értékelési<br />
módszerek segítségével elősegíthetik a<br />
módszer hasznosságának megítélését, így<br />
hozzájárulhatnak a jégvédelmi ágyúk elvetéséhez,<br />
vagy kijelölhetik azokat az innovációs<br />
feladatokat, amelyekkel bármelyik hangrobbanásos<br />
rendszer megfelelő feltételek megteremtése<br />
esetén biztonságos eljárássá válhat.<br />
A jégvédelmi ágyú tulajdonképpen átmenetet<br />
képez az egyedi és közösségi megoldások<br />
között, hiszen több berendezés összehangolt<br />
kihelyezésével egy nagyobb terület is<br />
megvédhető.<br />
A közösségi jégkárelhárítás<br />
Az extrém időjárási hatások közül leginkább<br />
a jégeső ellen lehet közösségi módszerekkel<br />
védekezni. Ennek lehetőségeit azért<br />
indokolt jobban megvizsgálni a jövőben,<br />
mert nagymértékben elősegítheti a kisebb<br />
gyümölcsössel rendelkező családi gazdaságok,<br />
őstermelők, kisbirtokos gyümölcstermelők<br />
bekapcsolását, amelynek sokoldalú<br />
társadalmi jelentőségét nem kell külön<br />
hangsúlyozni. A módszer elősegíti a civil<br />
és állami vagyon védelmét, a házi kertek,<br />
üdülők és települések növényeinek védelmével<br />
pedig az életkörülmények javításához, a<br />
környezetvédelemhez, illetve a biodiverzitás<br />
megőrzéséhez is hozzájárul. A kisebb értékű<br />
ültetvényeknél – birtokviszonytól függetlenül<br />
– gazdaságossági szempontból csakis a<br />
közösségi eljárások alkalmasak.<br />
A közösségi jégeső-elhárító rendszerek<br />
esetében (melyek nagyobb tájegységek vagy<br />
akár az egész ország lefedésére képesek) jelenleg<br />
alapvetően három módszer jöhet számításba.<br />
Mindegyiknél ezüst-jodid kristályt<br />
juttatnak a zivatarcellába, mely kondenzációs<br />
magként gátolja a nagy jégszemcsék kiala-
Change language