KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

KÖRNYEZETORIENTÁLT TALAJMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA (3E) ÉS GÉPRENDSZER – VÁLASZ A KLÍMAVÁLTOZÁSRA JÓRI J. ISTVÁN Kulcsszavak: fenntarthatóság, klímaváltozás, talajművelés, géprendszer. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A fenntartható fejlődés egyik alapeleme a legfontosabb természeti erőforrásunkat képező talajkészletek ésszerű hasznosítása, védelme, sokoldalú funkcióképességének megóvása. Ez a környezetvédelem és mezőgazdaság egyik legfontosabb közös feladata. A talaj–környezet kölcsönhatás kétoldalú. A talaj egyrészt „elszenvedi” a környezet gyakran káros stresszhatásait, másrészt – elsősorban ésszerűtlen használata esetén – okoz(hat) is ilyeneket, fenyegetést jelentve a környezet többi elemére: a felszíni és felszín alatti vízkészletekre, a felszín közeli légkörre, az élővilágra, a tájra is. Megoldás a környezetorientált talajművelési rendszer. AZ ÉGHAJLAT MEZŐGAZDASÁGI HATÁSAI Az éghajlat a mezőgazdasági termelés alapvető természeti feltételrendszere. Környezetbefolyásoló emberi tevékenység az ipari termelés, de ide sorolható a mezőgazdasági termelés is. A hazánkra vonatkozó klímaváltozási szcenáriók szerint várható a csapadék időszakonkénti extrém megnövekedése, ami áradásokat, belvizeket okoz, vagy jelentős csökkenése, ami aszályt eredményez. A növénytermelésben elsősorban a rendelkezésre álló vízkészlet (csapadék, illetve a folyókból kivehető öntözővíz mennyisége és minősége) várható alakulása, illetve az időjárástól is függő növényi vízigény változásának trendje és nagyságrendje jelentős. A globális éghajlatváltozás a mezőgazdasági vízháztartási folyamatok befolyásolóit is új egyensúlyi állapot keresésére kényszeríti, s ennek számos, a vízgazdálkodást érintő kedvező és kedvezőtlen következménye lehet, amelynek ellensúlyozására új alkalmazkodási és védekezési stratégiákat, illetve új szabályozási rendszereket kell kidolgozni és alkalmazni. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai két irányban jelentkeznek aszályos periódusok; hirtelen fellépő intenzív csapadékperiódusok gyakoriságának növekedése. Ezért a kedvezőtlen hatások kivédésére is kétféle válasz szükséges, a következő célokkal: 1. Csapadék befogadását segítő talajszerkezet kialakítása. 2. Nedvességmegőrző talajfelszín kialakítása. A TALAJMŰVELÉSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE A talajművelési rendszer meghatározott területen egy vagy több növény eredményes és gazdaságos termeléséhez szükséges
136 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK talajművelési eljárások összessége. A talajművelés rendszerezése általában a növények vetésideje, a talajtípusok és a különleges feladatok, valamint a szerzők által kidolgozott módszerek szerint történik. A szántóföldi növények talajművelési rendszerei az idők során folyamatosan változtak és fejlődtek. A talajművelő gépek üzemeltetését végző traktorok teljesítményének növekedése lehetővé tette a nagy energiaigényű szántás széles körű elterjedését, vagyis a szántásos (forgatásos) talajművelő rendszer (Conventional Tillage) kialakulását. A szántás egyes agrotechnikai és energetikai hiányosságai a XX. század közepén új, energiatakarékos rendszerek kifejlesztését igényelték. A művelet összevonásos-elhagyásos törekvések vezettek a szántást időszakosan vagy teljesen elhagyó minimális művelési rendszerek (Minimum Tillage) létrejöttéhez. A termőtalaj pusztulásának megakadályozása, a környezeti terhelések csökkentése céljából a múlt század második felében megjelent a fenntartható mezőgazdasági, élelmiszer-ipari rendszerek fogalma, amelyek gazdaságosak, kielégítik a társadalom korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit és megőrzik a környezet minőségét, a világ természeti erőforrásait a jövő generációk számára. A fenntartható fejlődés követelményeit kielégítő talajművelési rendszereket nevezzük talajvédő és környezetkímélőnek (Conservation Tillage). A jól megválasztott talajművelési eljárás előnyösen befolyásolja a környezetet, mivel segít az erózió szabályozásában, növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja a talaj szerkezetét és növeli a talaj termékenységét. Ezzel szemben a hagyományos (szántásos) talajművelés az éghajlati változások egyik jelentős előidézője, mivel a talaj ekével történő rendszeres forgatása a szántóföldek szén-dioxid-emisszióját nagymértékben megnöveli. Számos kutatási eredmény igazolja, hogy az intenzív talajhasználat a légköri szén-dioxid növekedésében szerepet játszik, amely különösen az elmúlt évtizedekben vált nyilvánvalóvá. A talajvédő technológiák elterjedt használata viszont mérhető módon csökkenti a talajból a légkörbe kerülő szén-dioxid menynyiségét és növeli a talaj humusztartalmát. Az energiaköltségek, az eróziós és talajvíz-szennyezési veszély, valamint az üzemeltetési költségek növekedése mind hozzájárult ahhoz, hogy a forgatás nélküli, kombinált eszközökre alapozott eljárások kerültek előtérbe. Ezen rendszerek a következő hatásokon keresztül érvényesülnek: a tarlómaradványokból mulcsréteget hoznak létre, növelik a szél- és vízerózióval szembeni ellenálló képességet és növelik a felszín vízvisszatartó képességét. A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok – <strong>VAHAVA</strong> projekt – összefoglalója szerint: a szántóföldi növénytermelésben a jövő kulcskérdése a csapadék befogadása és megőrzése, a szárazságot, esetenként a nagy csapadékot egyaránt fi gyelembe vevő talajművelés, valamint az öntözés bővítése. A szántóföldi növénytermelésben meghatározó a termőhelyi adottságokhoz és a növény igényeihez igazodó technológia. A szántóföldi növénytermelésben a csapadék termőtalajba történő befogadására, tárolására és takarékos hasznosítására való berendezkedés az elsődleges feladat, amelynek tudás, eszköz, technológiai vonatkozásait mielőbb ismertté szükséges tenni. A KÖRNYEZETORIENTÁLT TALAJMŰVELÉSI RENDSZER A szántás (forgatás) nélküli rendszerek a múlt század végén kifejlesztett első generációs gépei azonban csak részben elégítették ki a fenntarthatósági követelményeket. Ezért az elmúlt években, hazánkban is, megkezdődött a fenntartható művelés tényleges megvalósítására alkalmas környezetorientált talajművelési rendszer (3E) egyes elemeinek kidolgozása és elterjesztése, amelyek előnyei, amint az 1. ábrán is látható, a következők: Energiatakarékos Eróziócsökkentő Emisszió-csökkentő
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 87 and 88: 86 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 135: 134 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 187 and 188:
186 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat