KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
124 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
szerves trágya növelik a talaj humusztartalmát<br />
is, ami a kéregképződés kialakulását<br />
mérsékli.<br />
A felső tömörödött réteg kialakulásához<br />
az erőgépek talajon történő mozgása is hozzájárul.<br />
A széles, vagy iker gumiabroncsok<br />
használata ezt a hatást jelentősen csökkentheti.<br />
Műszaki oldalról megoldott továbbá<br />
az is, hogy az azonos nyomvonalon történő<br />
többszöri haladást elkerüljük. A később ismertetett<br />
RTK (Real Time Kinematic, Valósidejű<br />
kinematikus) rendszerrel ugyanis 2-3<br />
cm pontossággal tudjuk követni, illetve adatbázisban<br />
rögzíteni az erő- és magajáró gépek<br />
mozgását.<br />
Vízzáró rétegek a talajban<br />
A talajban kétféle vízzáró réteget különböztethető<br />
meg. Az egyik az ún. művelőtalp<br />
„betegség”, amely az azonos mélységben<br />
többször elvégzett alapművelés hatására<br />
jön létre. Ennek a megszüntetése viszonylag<br />
egyszerű feladat, hiszen a középmély-lazítók<br />
50 cm mélységig dolgoznak.<br />
A talajban a művelés hatására kialakuló<br />
tömörödésekről részletes tájékoztatás található<br />
a következő irodalmakban: Marshall<br />
(1996), McKyes (1989), Mole (2007), Sitkei<br />
(1967) és Soane (1994).<br />
Nagyobb gondot jelent a talaj szerkezetéből<br />
adódó tömörödött vízzáró réteg, amely<br />
az altalajban található. Ha e réteg elhelyezkedése,<br />
illetve vastagsága olyan, hogy a 80 cm<br />
mélységig dolgozó merevkéses vagy vibrációs<br />
altalajlazítók fel tudják lazítani, akkor az<br />
altalajlazítás lehet az egyik megoldás. Ez a<br />
művelet nagyon költséges, ezért a gyakorlatban<br />
4-5 éven belül általában nem ismétlik<br />
meg. Ha ennél mélyebben helyezkedik el a<br />
vízzáró réteg, akkor speciális, ma még a gyakorlatban<br />
nem használt, függőleges tengelyű<br />
csigás talajlazítók jöhetnek szóba.<br />
A talajcsövezés<br />
A talajcsövezés, különösen a vízszintes<br />
drénezés költséges eljárás. Másrészről a vízzáró<br />
réteg gátolhatja a víznek a dréncsövekhez<br />
való jutását. Ezért a függőleges perforált<br />
csövek alkalmazása javasolható, természetesen<br />
megfelelő szakértelemmel kijelölve a<br />
dréncsövek helyét. (A víznyelő csövek helyét<br />
2-3 cm pontossággal az RTK-rendszerben<br />
ugyancsak tudják adatbázisban tárolni.)<br />
A következőkben a telepítéshez szeretnénk<br />
néhány elméleti és gyakorlati tanácscsal<br />
hozzájárulni. A vertikális talajcsövezésnek<br />
elsősorban ott van indokoltsága, ahol a<br />
vízzáró réteg megszüntetése nem egyszerű<br />
feladat, és éppen a víznyelő csövek révén<br />
kerülhet a felső (vízzáró réteg feletti) és<br />
az alsó, jó vízvezető réteg összeköttetésbe.<br />
Ugyanakkor ez a megoldás sem eléggé hatékony,<br />
ha a talaj felszínén vízzáró réteg alakul<br />
ki.<br />
A talajcsövek víznyelő képessége a következő<br />
összefüggéssel számítható (Marshall et<br />
al., 1996; McKyes, 1989; Molen et al., 2007;<br />
Sitkei, 1997, 2004; Thyll et al., 1983) Darcy<br />
törvényének megfelelően:<br />
(1)<br />
ahol:<br />
Q: a nyelési vízhozam: m 3 /s<br />
K: szivárgási tényező, hidraulikus vezetőképesség:<br />
m/s<br />
b: vízvezetési (szivárgási) magasság a<br />
vízzáró réteg felett: m<br />
H: talajvízszint magassága a vízzáró rétegtől:<br />
m<br />
A hidraulikus vezetőképességet a pórusszám,<br />
illetve a porozitás határozza meg<br />
(2. ábra).<br />
A (1) összefüggés integrálja:<br />
(2)<br />
ahol:<br />
r w : víznyelő talajcső sugara: m<br />
r: az adott cső „hatósugara”: m (ennek<br />
a kétszerese a csövek egymástól való<br />
távolsága)<br />
H w : víznyelő csőben a záróréteg feletti<br />
vízszint: m
Change language