KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

BIRKÁS – SZEMŐK – MESIĆ: A klímaváltozás talajművelési tanulságai 145 tása egyszerűbb, és számos mérési módszer áll ehhez rendelkezésre (Birkás – Kisić et al., 2009). A kutatások rávilágítanak arra, hogy a korábban művelési célként megjelölt „növénynek kedvező talajállapot” eléggé viszonylagos. Ugyanis az adott időpontban a növényt segítő állapot (pl. poros magágy) hosszú időszakot tekintve ártalmas lehet a talajra. Ellenben a talaj szempontjából kedvező művelés betakarításig segíti a növény fejlődését. A növények igényének félreértelmezése, túlbecsülése számos és jelentős, a gazdálkodást is veszélyeztető károkat okozott a talajokon (tömörödés, elporosodás, eróziós, deflációs veszteségek, Birkás – Stingli et al., 2009). Az áldatlan helyzet megoldását, s az újabb károk megelőzését vállalta fel a mára világméretűvé szélesedett talajvédelmi irányzat (Várallyay, 2008). A talajvédelem Magyarországon – a bizonyító adatok, a segítő törvények, intézkedések ellenére – nehézkesen indult, s három szakaszra tagolódott, így: felismerés, első próbák (1980-as évek), visszaesés (1990-es évek), elfogadás, terjedés (kb. 2000-től). A szélsőségessé vált klíma sajátosan segített, ugyanis újólag ráirányította a figyelmet a szokásos (a talajra nézve inkább káros) művelés tarthatatlanságára (Birkás, 2009). A kedvezőtlen közgazdasági körülményekre a művelési gyakorlat rövid időn belül reagál, a klímaváltozáshoz alkalmazkodást sajnálatosan elodázza. Mivel a termesztésre kedvezőbb években elhanyagolható veszteségek keletkeznek, a talaj, a talaj állapota vagy minősége csak a veszteséges években, akkor is utólag lesz sürgető kérdés (Birkás et al., 2007; Jug et al., 2007). Vizsgálataink arra utalnak, hogy a hiányos művelés, trágyázás esetén a veszteségeknek bizonyos részét befolyásolhatják klímaelemek (pl. nagy hőség, csapadékhiány), ám a nagyobb része komplex hatások nyomán keletkezik, és a talaj minőségével is összefüggésben van. A VAHAVA jelentésben (Láng et al., 2007), valamint a KLIMA KKT záró dokumentumában (Harnos – Csete, 2008) fontos előrelépés történt, a talaj minőségét, klímaérzékenységét a növénytermesztés jövőbeni esélyeit alapvetően befolyásoló tényezők közé sorolják. A művelés feladata napjainkban jóval több, mint vetésre alkalmas talajállapot létrehozása; a táj- és környezetvédelemmel összhangban a kedvező talajminőség és termékenység fenntartása, a nemkívánatos változások (szerkezetpusztulás, vízvesztés, klímaérzékenység) megelőzése (Birkás, 2010). A növénytermesztési gyakorlat a klímakárok ismétlődése miatt gyors és hatásos megoldást vár az érdekelt felektől, köztük a tudósoktól. A kutatók feladata a vizsgálat, a bizonyítás, a tudományos válasz, a jobbító, adaptálható javaslat. Az alkalmazók kötelessége a próba, a szakszerű végrehajtás, a tapasztalatok egzakt levonása és a visszajelzés. A KUTATÁS HÁTTERE A talajművelés, a talajállapot és a klímaváltozás kölcsönhatásait 2002 óta folyó talajminőség–klíma tartamkísérletben, évente ismételt tarló–klíma kísérletben, továbbá 43 termőhelyen, talajállapot-monitoring során tanulmányozzuk. Talajminőség–klíma tartamkísérlet. A munkát a művelési beavatkozásokra jól reagáló, tömörödésre közepesen érzékeny, agyagos vályog talajon (Hatvan város térségében a Szent István Egyetem GAK Kft. József-majori Kísérleti és Tangazdasága területén (47 o 41’22” É.sz., 19 o 36’18” K.h.), ÉNy-i szeleknek kitett területen folytatjuk. A talaj humusztartalma 0–40 cm rétegben 2,84 (2003), 3,00 (2009), tápanyagban ellátottsága jó. A kísérlet négyismétléses, sávos véletlen elrendezésű. A kezelések között van direktvetés, sekély tárcsás (15 cm), sekély és középmély kultivátoros (15, illetve 22 cm), szántásos (32 cm, felszínelmunkálással) és lazításos (40 cm) művelés (Birkás – Kisić et al., 2010). A növényi sorrend a talaj szerves anyagának növelését és a felszín védelmét célozza. A fő növények talajtakarása változó; az őszi búza (2003, 2005, 2006, 2009) és a rozs (2004) sűrűvetésű, a kukorica (2007, 2010) és a napraforgó (2008) széles sorközű. A felszín védelmét szolgálják a másodvetések
146 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK is, pl. mustár (2002, 2005, 2009), borsó (2004) és facélia (2006). A fővetésű növények alá a talaj tápanyagtartalmához mérten optimális NPK műtrágyaadagot az integrált termesztés szabályai szerint alkalmazunk. Az évi átlagos csapadék 580 mm. A kísérleti évek minősítése a tenyészidei csapadék szerint: átlagos (2002), száraz (2003, 2004, 2007, 2009) és csapadékos (2005, 2006, 2008). A talajállapot-jellemzőket, a növényreakciókat, a talaj C-mérlegét a vonatkozó szabványok és előírások szerint határozzuk meg (Dexter, 2004; Tóth – Koós, 2006; Farkas et al., 2009; Sajko et al., 2009; Smutný, 2010). A talajállapot és a növények fejlődése összefüggéseihez a kockázatelemzés (ISO 9000:2000) módszereit is alkalmazzuk. Tarló–klíma kísérlet. A nyári művelések minősége és a klímahatás közti összefüggéseket 2004. évtől, őszi búzatarlón, 51–100 napig tanulmányozzuk a Szent István Egyetem GAK Kft. József-majori Kísérleti és Tangazdasága területén. A kezelések leírását korábban publikáltuk (Birkás et al., 2007). A kontroll hántatlan tarló, a kezelések között különböző eszközökkel végzett sekély és mélyebb művelés szerepel, elmunkált, illetve elmunkálatlan felszínt hagyva. Ezzel a gyakorlatban elterjedt okszerűtlen, jó (ajánlott) és megfelelő módokat modellezzük. Talajállapot-monitor. A vizsgálatokat a hazai talajok állapotának (lazult réteg mélység, szerkezet, felszínvédelem, földigiliszta-tevékenység) felmérése, a klímaváltozáshoz alkalmazkodás elbírálása céljából végezzük (Birkás et al., 2010), 22 körzetben rendszeresen, 21 körzetben alkalmanként. TALAJMŰVELÉSI – TALAJÁLLAPOT TANULSÁGOK A műveléssel változtatható talajminőség-tényezők A talaj a szilárd földkéreg legfelső laza, termékeny takarója; állapotában, minőségében változtatható (megújítható, lerontható) környezeti elem (Várallyay, 2008). A talaj különleges megújuló képességét minőségének folyamatos megkímélésével lehet fenntartani (Birkás et al., 2008). A talaj minősége befolyásolja a táj képét és a környezetet. A művelés nem befolyásolja a talaj természetes tulajdonságait (pl. agyagtartalom), a talaj állapotát azonban közvetlenül és közvetve is változtatja. Alapvető követelmény, hogy a művelés ne okozzon kárt, és a rövidebb vagy hosszabb idő során kialakult talajállapot kedvező életteret nyújtson a hasznos talajlakó élőlényeknek is. A művelés hatása sajátos, talajállapot-hibák alakulhatnak ki, ugyanakkor a korábban előidézett károk enyhülhetnek. Műveléskor közvetlenül változik a talaj lazultsága, a lazult réteg mélysége; a lazulás mellett tömörödhet a talaj a művelt rétegen belül, illetve az alatt. Módosul a felszín alakja és a felszín tarlómaradványokkal való borítottsága. A talaj a bolygatáskor apróbb vagy nagyobb frakciókra törik fel (por, rög), kedvező esetben azonban porhanyul (morzsa). A művelés közvetett, a talaj lazulásával összefüggő változásai között fontos a nedvességforgalomra és szén-dioxid-légzésre, a tarlómaradványok feltáródására, a szervesanyag-mérlegre és a földigiliszta-tevékenységre gyakorolt hatás. A felsorolt tényezők hatásuk szerint csoportosíthatók, pl. káros vagy kerülendő, elfogadható vagy könnyen javítható, szükséges vagy jó. A műveléssel változtatható talajminőség-tényezők értékelése a klímaváltozás okán érdemel kiemelt figyelmet (Birkás – Kisić et al., 2010). A talaj lazultsága a talajtanban ismert paraméterekkel, pl. térfogattömeggel, pórustérfogattal, penetrációs ellenállással jellemezhető. A művelés hatását az ülepedett tarlóállapothoz célszerű viszonyítani (1. táblázat). A növények magágyigényének optimuma az ülepedett talajnál 20-22%-kal lazább. A klímakárok csökkentése idényenként eltérő állapot kialakítását okszerűsíti. Száraz idényben, őszi vetés előtt nem ajánlatos a talaj túlzott fellazítása, mivel a képződött rögök között erőteljes a nedvesség kiáramlása (2009. szeptemberi–októberi tapasztalat). A vízveszteség ugyanis a kelés eredményes-
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96: 94 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 97 and 98: 96 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 145: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 197 and 198:
196 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 199 and 200:
198 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat