KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
136 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
talajművelési eljárások összessége. A talajművelés<br />
rendszerezése általában a növények<br />
vetésideje, a talajtípusok és a különleges feladatok,<br />
valamint a szerzők által kidolgozott<br />
módszerek szerint történik.<br />
A szántóföldi növények talajművelési<br />
rendszerei az idők során folyamatosan változtak<br />
és fejlődtek. A talajművelő gépek üzemeltetését<br />
végző traktorok teljesítményének<br />
növekedése lehetővé tette a nagy energiaigényű<br />
szántás széles körű elterjedését, vagyis<br />
a szántásos (forgatásos) talajművelő rendszer<br />
(Conventional Tillage) kialakulását.<br />
A szántás egyes agrotechnikai és energetikai<br />
hiányosságai a XX. század közepén új,<br />
energiatakarékos rendszerek kifejlesztését<br />
igényelték. A művelet összevonásos-elhagyásos<br />
törekvések vezettek a szántást időszakosan<br />
vagy teljesen elhagyó minimális művelési<br />
rendszerek (Minimum Tillage) létrejöttéhez.<br />
A termőtalaj pusztulásának megakadályozása,<br />
a környezeti terhelések csökkentése<br />
céljából a múlt század második felében<br />
megjelent a fenntartható mezőgazdasági,<br />
élelmiszer-ipari rendszerek fogalma, amelyek<br />
gazdaságosak, kielégítik a társadalom<br />
korszerű táplálkozással kapcsolatos igényeit<br />
és megőrzik a környezet minőségét, a világ<br />
természeti erőforrásait a jövő generációk számára.<br />
A fenntartható fejlődés követelményeit<br />
kielégítő talajművelési rendszereket nevezzük<br />
talajvédő és környezetkímélőnek (Conservation<br />
Tillage).<br />
A jól megválasztott talajművelési eljárás<br />
előnyösen befolyásolja a környezetet, mivel<br />
segít az erózió szabályozásában, növeli<br />
a talaj szervesanyag-tartalmát, javítja a talaj<br />
szerkezetét és növeli a talaj termékenységét.<br />
Ezzel szemben a hagyományos (szántásos)<br />
talajművelés az éghajlati változások egyik jelentős<br />
előidézője, mivel a talaj ekével történő<br />
rendszeres forgatása a szántóföldek szén-dioxid-emisszióját<br />
nagymértékben megnöveli.<br />
Számos kutatási eredmény igazolja, hogy az<br />
intenzív talajhasználat a légköri szén-dioxid<br />
növekedésében szerepet játszik, amely különösen<br />
az elmúlt évtizedekben vált nyilvánvalóvá.<br />
A talajvédő technológiák elterjedt használata<br />
viszont mérhető módon csökkenti a<br />
talajból a légkörbe kerülő szén-dioxid menynyiségét<br />
és növeli a talaj humusztartalmát.<br />
Az energiaköltségek, az eróziós és talajvíz-szennyezési<br />
veszély, valamint az üzemeltetési<br />
költségek növekedése mind hozzájárult<br />
ahhoz, hogy a forgatás nélküli, kombinált<br />
eszközökre alapozott eljárások kerültek előtérbe.<br />
Ezen rendszerek a következő hatásokon<br />
keresztül érvényesülnek: a tarlómaradványokból<br />
mulcsréteget hoznak létre, növelik<br />
a szél- és vízerózióval szembeni ellenálló képességet<br />
és növelik a felszín vízvisszatartó<br />
képességét.<br />
A globális klímaváltozás: hazai hatások és<br />
válaszok – <strong>VAHAVA</strong> projekt – összefoglalója<br />
szerint: a szántóföldi növénytermelésben<br />
a jövő kulcskérdése a csapadék befogadása<br />
és megőrzése, a szárazságot, esetenként a<br />
nagy csapadékot egyaránt fi gyelembe vevő<br />
talajművelés, valamint az öntözés bővítése.<br />
A szántóföldi növénytermelésben meghatározó<br />
a termőhelyi adottságokhoz és a növény<br />
igényeihez igazodó technológia. A szántóföldi<br />
növénytermelésben a csapadék termőtalajba<br />
történő befogadására, tárolására és takarékos<br />
hasznosítására való berendezkedés az<br />
elsődleges feladat, amelynek tudás, eszköz,<br />
technológiai vonatkozásait mielőbb ismertté<br />
szükséges tenni.<br />
A KÖRNYEZETORIENTÁLT<br />
TALAJMŰVELÉSI RENDSZER<br />
A szántás (forgatás) nélküli rendszerek a<br />
múlt század végén kifejlesztett első generációs<br />
gépei azonban csak részben elégítették ki<br />
a fenntarthatósági követelményeket. Ezért az<br />
elmúlt években, hazánkban is, megkezdődött<br />
a fenntartható művelés tényleges megvalósítására<br />
alkalmas környezetorientált talajművelési<br />
rendszer (3E) egyes elemeinek kidolgozása<br />
és elterjesztése, amelyek előnyei,<br />
amint az 1. ábrán is látható, a következők:<br />
Energiatakarékos<br />
Eróziócsökkentő<br />
Emisszió-csökkentő