KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
SOLTÉSZ – SZABÓ – NYÉKI: A gyümölcstermelés biztonsága 59<br />
kajszi és őszibarack biztonságos termeszthetőségi<br />
határa, vagy pedig annak továbbra is<br />
jelentős határt szab a kisfokú termésbiztonság,<br />
amely a fenntarthatóság szempontjából<br />
fontosabb, mint a produktivitás és a gyümölcsök<br />
beérése.<br />
Hasonlóan szükséges megítélni azt a véleményt<br />
is, miszerint a hőmérséklet-emelkedés<br />
két-három évtizeden belül olyan – szélesebb<br />
körű – termelési lehetőségeket eredményez<br />
több gyümölcsfaj (őszibarack, kajszi, japánszilva,<br />
mogyoró, mandula stb.) számára, mint<br />
amilyenek most a Földközi-tenger környékén<br />
találhatók. Elképzelhető a gyümölcsfajok<br />
termeszthetőségében bizonyos mértékű területi<br />
átrendeződés is, de sokkal inkább várható<br />
az, hogy Európa minden gyümölcstermő régiójában<br />
az extrém időjárási kár megelőzése<br />
kerül előtérbe a versenyképesség érdekében.<br />
A nagyfokú területi átrendeződés ellen<br />
szól az is, hogy a globális éghajlatváltozás<br />
az adott régióban nem egy irányban módosítja<br />
a termőhelyi adottságokat. Ugyanazon<br />
a termőhelyen aszályos és csapadékos évjáratok<br />
kiszámíthatatlanul válthatják egymást,<br />
sőt, aszályos és erősen csapadékos időszakok<br />
éven belül is előfordulhatnak. A Föld történetében<br />
eddig előforduló nagy éghajlatváltozásoktól<br />
talán leginkább abban különbözik a<br />
mostani, hogy a szélsőséges időjárási hatások<br />
is kiszámíthatatlanul és gyorsan váltják<br />
egymást. Ebből a szempontból az éghajlati<br />
zónák találkozásánál lévő Kárpát-medence<br />
gyümölcstermelése különösen veszélyeztetett<br />
helyzetben van. Míg a XX. században<br />
szinte kizárólag a téli és a tavaszi fagy jelentett<br />
nagy veszélyt a termésbiztonságra, jelenleg<br />
és a jövőben a többi extrém időjárási esemény<br />
(jég, eső, zivatar stb.) gyakoriságát és<br />
súlyát tekintve egyenrangúvá válik.<br />
Az extrém időjárási események súlyának<br />
növekedését támasztja alá Bartholy et al.<br />
(2010) legújabb vizsgálata, amely szerint az<br />
évszázad második negyedében mind a csapadékintenzitás,<br />
mind az egymás utáni száraz<br />
napok száma általában nőni fog az ország területén.<br />
Mindkét tendencia a klíma szélsőségesebbé<br />
válását jelzi.<br />
A kontinensek közötti piaci versenyt a<br />
jövőben várhatóan elsősorban azok a gyümölcstermelő<br />
országok bírják, ahol a kiszámíthatatlan<br />
extrém hatások (fagy, jégeső)<br />
csak kismértékben veszélyeztetik a termésbiztonságot<br />
(pl. Törökország, Irán, Chile,<br />
Új-Zéland stb.), vagy pedig a produktivitás<br />
növelésével párhuzamosan felkészülnek ezek<br />
kivédésére is (pl. Olaszország, Németország,<br />
Spanyolország, Argentína, Franciaország,<br />
Lengyelország stb.).<br />
A termésbiztonságot illetően nemcsak<br />
régiókban, nagytérségekben szükséges mérlegelni,<br />
hanem a kistérségekben is indokolt<br />
a kockázati tényezők, különösen az extrém<br />
időjárási események várható gyakoriságának<br />
vizsgálata. Az elmúlt évek tapasztalatai<br />
ugyanakkor azt mutatják, hogy több időjárási<br />
eseménynél (jégeső, zivatar, tartós esőzések,<br />
szélviharok) egyre kevésbé lehet területi kiszámíthatóságot<br />
figyelembe venni. A téli és<br />
tavaszi fagyok elkerülésénél viszont továbbra<br />
is kiemelt szerepe lesz a tengerszint feletti<br />
magasságnak, az ültetvény tájolásának, illetve<br />
környezetének (erdő, épület, hegy stb.).<br />
Az új alapokra helyezett gyümölcskatasztert<br />
ezért a fagykockázat szempontjából táblaszinten<br />
szükséges kidolgozni és figyelembe<br />
venni. Nagyon fontos követelmény, hogy a<br />
létesítendő ültetvény időjárási kockázatának<br />
kiszámításánál a helyi meteorológiai adatokra<br />
is támaszkodjanak.<br />
Az éghajlatváltozást kísérő extrém időjárási<br />
hatások befolyásolják egyes termesztési<br />
módok elterjedését is. Az extrém száraz nyarú<br />
területeken az almamoly elleni kilátástalan<br />
védekezés a bioalma-termelés egyik legnagyobb<br />
gátja (Kelderer, 2007). A csonthéjas<br />
gyümölcsfajoknál viszont éppen az ilyen időjárás<br />
teszi lehetővé a biotermesztés kiterjedését.<br />
Jó példa erre az őszibarack és a kajszi<br />
biotermesztésének terjedése Dél-Olaszországban<br />
(Szicíliában) és Dél-Spanyolországban<br />
(Andalúzia, Murcia). Vegetációs időben<br />
kevés a csapadék, kicsi a levegő relatív páratartalma,<br />
ezért a biotermesztést leginkább<br />
veszélyeztető páraigényes kórokozók fertőzésére<br />
kicsi az esély. A vegetációs időszak
Change language