KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

TŐKEI – JUHOS: A csapadékvíz, a vízkészletek és a vízhasználat 39 vül számos egyéb oka is van. A rétegvizek és a talajvíz fokozódó kitermelése, az intenzív kultúrák területi arányának növekedése, a települések növekvő vízfogyasztása, belvízlevezető csatornahálózat és a Tisza „leszívó” hatása is hozzájárul a süllyedés kialakulásához (Cserni – Füleky, 2008). Az öntözésre berendezett üzemi területek vízkivételének rendezetlensége, ellenőrizhetetlensége az egész országban problémát jelent, nemcsak a vízbázisok mennyiségi állapota, hanem minősége szempontjából is. A Nyírségben és a Maros hordalékkúpján is megfigyeltek már hasonló talajvízszint-süllyedéseket, és a jelenség nemcsak medenceperemi homokos hordalékkúp-síkságainkon, a beszivárgási (utánpótlódási) területekre jellemző, hanem az Alföld középső, feláramlási területein is. Példaként Négyesi (2006) munkáját említjük. A szerző Karcag külterületén elhelyezkedő 9 talajvízszintmérő kút, illetve a Karcagi Kutatóintézet csapadékmérő állomásának adatsorait vizsgálta. A város határterületein lévő, az antropogén hatásoktól közvetlenül mentesnek tekinthető, tehát az éghajlat behatása alatt álló kutak talajvízszintjében több évtized óta tartó süllyedési tendenciát tapasztalt. A terület klímaviszonyait a csökkenő csapadékmennyiség és a növekvő párolgás jellemzi. VÍZHIÁNY ÉS VÍZBŐSÉG KEZELÉSE A káros vízbőség és vízhiány kezelésének technológiái, lehetőségei már régen ismertek, a probléma inkább az, hogy az egyes beavatkozások térben és időben kevéssé koordináltak. Az árvizek tekintetében hazánk rendkívül kiszolgáltatott a szomszédos országokból érkező lefolyásnak. Azonban a hazai vízgyűjtő területek lefolyásviszonyait sem sikerült még eddig kielégítően szabályozni. A dombvidéki vízrendezésnek pedig ez lenne a legfontosabb feladata a talajerózió elleni védekezés mellett. A lefolyás csökkentésének és a beszivárgás növelésének nemcsak műszaki eszközei adottak, mert a növényborítás, a helyes talajművelés, a talajt jobban fedő vetésforgó, az erdőtelepítés és gyepesítés mind a lefolyási tényezőt csökkentik, és a területre hulló csapadék jobb hasznosítását teszik lehetővé. A folyók árvizeinek töltések között tartása, kártétel nélküli levezetése már nehezebb feladat. A Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) I. ütemben tervezett árvízi tározói (Szamos–Kraszna közi, Cigánd–Tiszakarádi, Hanyi–Tiszasülyi, Nagykunsági, Tiszaroffi, Nagykörű I. ütem) a jövőben ezt a problémát hivatottak orvosolni. Az ezekben tározható vízmennyiség sokat segítene a nyári aszályos periódusok átvészelésében. A hazai belvízkár-elhárítási gyakorlat elsősorban a már komoly veszélyt jelentő kialakult belvizek elvezetésére koncentrált, és alig fordít figyelmet azok kialakulásának meteorológiai, hidrológiai, domborzati és talajtani hátterére, a belvízproblémák okainak és a megelőzés lehetőségeinek feltárására. A téli csapadék jobb megőrzése talajműveléssel, mélylazítással a belvíz kialakulásának valószínűségét csökkenthetné, és nem mellesleg hozzájárulna a termelt növények kiegyenlítettebb vízellátásához is. Az aszály gyakoribbá válása ellenére Magyarországon egyre kevesebb területet öntöznek. Míg az öntözhető terület a 70-es és 80-as években a meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások eredményeként megközelítette a 400 ezer hektárt, addig 2009-re a vízjogi engedéllyel rendelkező terület nagysága 206 ezer hektárra csökkent (FVM, 2009). Ez az összes termőterületnek csupán 2%-át teszi ki, és az öntözhető területnek is egyre kisebb hányadán folyik tényleges vízkijuttatás. Például az aszályos 2002–2003-as években az öntözött terület nagysága meghaladta a 120 ezer hektárt, miközben a hasonlóan száraz 2008-ban a 80 ezer hektárt sem érte el. Az utóbbi két évtizedben az öntözés ágazati szerkezete is átalakult. Ma az öntözött terület kb. felét a kertészet, másik felét a szántóföldi kultúrák adják, a kertészeti termékek értéke viszont többszöröse a szántóföldi növényeké-
40 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 3. ábra A nedváramlás napi menete különböző alanyok esetén a hőmérséklet-változás tükrében nek (Dobos, 2006). A Kárpát-medence éghajlatának az ariditás felé történő eltolódása és a versenyképesebb hazai mezőgazdaság megteremtése az öntözhető területek nagyságának növelését teszi szükségessé. Az öntözési módok közül a víz- és energiatakarékos mikroöntöző rendszerek használatát célszerű előnyben részesíteni, különösen a nagy értéket előállító kertészeti ágazatokban, ahol a beruházás nagyobb valószínűséggel megtérül. A víztakarékos, az állomány igényéhez igazodó öntözés megtervezése a növény vízgazdálkodási tulajdonságainak ismeretét követeli meg. A növényi vízfogyasztás követésére adnak lehetőséget a különböző nedváram-mérő műszerek (Dynamax, Flow32). A módszer kertészeti alkalmazására már van példa. Cseresznyefák különböző alany-nemes kombinációin elvégzett kísérletek szerint (Juhász et al., 2008) a nedváram-mérés módszere hatékony a különféle kombinációk eltérő vízigényének feltárására. A 15 perces adatrögzítéssel tökéletesen követhető és elkülöníthető az eltérő alanyok napi vízfelvételi üteme (3. ábra). Amennyiben kiválasztják a legmegfelelőbb vízfogyasztású kombinációt, intenzív ültetvény létrehozása esetén komoly vízmegtakarítással számolhatnak. Az ilyen jellegű vízmegtakarítással az állomány mikroklímája is javítható. A jövőben az aszály elhárításának közvetett, a megelőzést célzó módjaira nagyobb hangsúlyt indokolt fektetni. Az agrotechnikai eljárások közül kiemelt szerepű a nedvességmegőrző talajművelés, a tenyészidőben és a tenyészidőn kívül hullott csapadék beszivárgásának elősegítése és megőrzése. Talajtani szempontból elsődleges cél, hogy a talajok pórusterében – elsősorban a gyökérzóna és közvetlen környezetében – olyan hasznos tározási formák jöjjenek létre, amelyekből a különböző növénytársulások ott, akkor és olyan mértékben jutnak nedvességhez, amennyire éppen szükségük van. Ehhez feltétlenül szükséges a különböző vízformák energiaállapotának, hozzáférhetőségének agrotechnikai, meliorációs szabályozása.
Page 1 and 2: "KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4: TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6: 4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 11 and 12: 10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 39: 38 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 91 and 92:
90 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102:
100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134:
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat