KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA A KISKUNSÁGI<br />
NYÍLT HOMOKPUSZTAGYEPEK ÖKOLÓGIAI RESTAURÁCIÓJÁRA<br />
TÖRÖK KATALIN – LOHÁSZ CECÍLIA – SZITÁR KATALIN<br />
Kulcsszavak: aszályindex, életmenet-stratégia, klímaváltozás, kaszálás, szárazodás.<br />
ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK,<br />
KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK<br />
Az akácot (Robinia pseudo-acacia) a 18. század közepén telepítették be Magyarország<br />
száraz alföldi régiójába, a mozgó homokbuckák stabilizálására. A faj mára elterjedt,<br />
és uralja az erdőtelepítéseket a homokrégióban. Az akácerdők fajszegény aljnövényzetűek,<br />
a faj inváziójával veszélyezteti a környezetében előforduló természetszerű gyepek<br />
biodiverzitását. Az akácos letermelésével 1995-ben restaurációs kísérletek indultak a<br />
természetes homokpusztagyep visszaállítására. Az akác sarjadzását vegyszer segítségével<br />
gátoltuk, a gyomok előretörése ellen kaszálást és a széna elhordását alkalmaztuk.<br />
A kezelt és kontroll parcellák növényzete nyolc év alatt eltérő kompozíciójúvá fejlődött,<br />
ugyanakkor a fajok összetétele és gyakorisága 2003-ra sem közelítette meg a természetes,<br />
bennszülött homokpusztagyepét (Festucetum vaginatae). A klíma hatását a fajok<br />
életmenet-stratégiája szerint elemeztük. A Pálfai-féle aszályindex erősebben korrelált<br />
a növényzet fejlődésével, mint a csapadékösszegek. Nagyobb aszály alacsonyabb összborítást<br />
eredményezett a kezelt és a kontroll parcellákban egyaránt. Az eltérő életmenet-stratégiájú<br />
fajcsoportok eltérően reagáltak az aszályra. A kora nyári egyévesek és<br />
az évelő egyszikűek az aszállyal negatív, míg az évelő kétszikűek és a nyári egyévesek<br />
pozitív korrelációt mutattak. Csak a nyári egyévesek aszályérzékenysége különbözött a<br />
kontroll és kezelt parcellák között (nem szignifikáns módon), mivel az aszály a kaszált<br />
parcellákban nagyobb borítást eredeményezett. Ez nem feltétlen a csökkent csapadéknak<br />
köszönhető, mivel az alacsonyabb kompetíció és a megnövekedett üres talajfelület<br />
is hozzájárulhatott a borítás növekedéséhez. Összességében megállapítható, hogy a restauráció<br />
célfajai, a homokpusztagyep állományalkotó, évelő egyszikű fűfajai érzékenyen<br />
reagálnak a csapadékhiányra, így az aszályos évek hátrányosan befolyásolják a restauráció<br />
eredményességét.<br />
BEVEZETÉS<br />
Az évek közötti időjárási fluktuációk, különösképpen<br />
az aszályok jelentősen befolyásolják<br />
a különböző növényfajok előfordulását<br />
és tömegességét. A vegetációs időszak csapadékának<br />
mennyisége és eloszlása az arid és<br />
szemiarid klímában, különösen a rossz vízgazdálkodású<br />
homoktalajokon nagy jelentőségű,<br />
mivel ezek a rendszerek vízlimitáltak<br />
(Molnár, 2003; Kovács et al., 2008). Dodd és<br />
Lauenroth (1979) kimutatta, hogy a felszín feletti<br />
primer növényi produkció a rövid füvű<br />
prériken érzékenyebben reagál az elérhető víz<br />
mennyiségére, mint a talaj nitrogéntartalmára.<br />
Ha elegendő víz áll a rendelkezésre, akkor<br />
veszi át a talaj nitrogéntartalma a limitáló<br />
szerepet. A fiziognómiai jellemzőket a szuk-