KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
28 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
– Felkészülés a hosszú távon várható erős<br />
hatásokra (felmérések, előzetes tervek kidolgozása,<br />
társadalmi egyeztetések).<br />
A következőkben, anélkül, hogy teljességre<br />
törekednénk, ennek a három feladatcsoportnak<br />
a legfontosabb elemeit vázoljuk fel,<br />
egyrészt utalva a Nemzeti Éghajlatváltozási<br />
Stratégiában (NÉS) foglaltakra és az EU klímaváltozással<br />
foglalkozó anyagaira, másrészt<br />
röviden bemutatva a problémakör több ágazatot<br />
érintő és gazdasági-társadalmi aspektusait.<br />
Rövid távon szükséges intézkedések<br />
Sürgős intézkedéseket igénylő problémák<br />
közé sorolhatjuk az egyre szélsőségesebbnek<br />
mutatkozó árvizeket és aszályokat, valamint<br />
a települési csapadékvíz-elvezetéssel (belterületi<br />
belvizekkel) kapcsolatos gondokat.<br />
Noha ezeken a területeken is jelentősek az ismerethiányok,<br />
főként az éghajlatváltozás hatásának<br />
mértéket illetően, gyakran nem lehet<br />
megvárni a részletes kutatások eredményeit.<br />
A bizonytalanságok miatt elsősorban olyan<br />
intézkedések megvalósításáról lehet szó,<br />
amelyek (i) egyéb szempontból is indokoltak,<br />
(ii) költségeik elfogadhatóak, (iii) a változtatás,<br />
bővítés szempontjából rugalmasak,<br />
(iv) elhalasztásuk komoly kockázatot jelent<br />
és fennáll valamilyen visszafordíthatatlan károsodás<br />
veszélye. Az éghajlatváltozás hatásainak<br />
figyelembevétele nem valamiféle „kívülről<br />
érkező” előírás vagy ajánlás, hanem a<br />
hatáselemzés részeként célszerű beépülnie a<br />
vízgazdálkodási tervezés folyamatába. A hatás<br />
lényegében az adott problémától függően,<br />
konkrétan megjelenő, a kockázatot, illetve a<br />
bizonytalanságot növelő tényező, és ennek<br />
megfelelően kezelendő.<br />
Az egyre magasabb vízállásokkal tetőző<br />
árhullámokkal szembeni hatékony védekezést<br />
a gátak előírt biztonsági szintre történő<br />
kiépítése és feltétlenül szükséges erősítése 7 ,<br />
7<br />
A gátak erősítése, szintjük emelése ott célszerű,<br />
ahol a kiépített rendszernek „gyenge pontjai”<br />
vannak és extrém árhullám esetén a leginkább<br />
valószínű a gátszakadás, vagy a gáton való<br />
a nagyvízi meder levezető kapacitásának<br />
javítása 8 mellett az árhullámcsúcsok csökkentését<br />
szolgáló különböző tározási lehetőségek<br />
biztosítják (rendszeresen elárasztott<br />
holtágak és mély fekvésű területek, kivételes<br />
esetekben használt vésztározók, kisvízfolyásokon<br />
a heves árvizek csökkentésére<br />
alkalmas többcélú állandó tározók vagy ún.<br />
záportározók). A tározók rendszere egyben<br />
a bizonytalanságokhoz is alkalmazkodó rugalmas<br />
megoldást jelent: egyrészt a rendszer<br />
fokozatosan bővíthető, másrészt igénybevételük<br />
igazítható az árhullám nagyságához.<br />
Az EU előírása szerinti árvízi kockázatkezelési<br />
tervek kidolgozása jelenleg az előkészítő<br />
szakaszban tart, a terveknek 2015-ig kell elkészülniük.<br />
Fontos, hogy a tervek a fentiekben<br />
vázolt szempontok szerint készüljenek,<br />
illetve ahol az árvízi kockázat ennél sürgősebb<br />
intézkedéseket igényel (például heves<br />
árhullámok elleni védekezés egyes kiemelten<br />
veszélyeztetett településeken vagy a<br />
Sajó–Bódva–Hernád árvízvédelmének megerősítése),<br />
ott a tervezés és a megvalósítás<br />
ezekre az elvekre épüljön.<br />
Az aszálykárok csökkentése érdekében<br />
első lépésben – a NÉS-sel és az EU aszálystratégiájával<br />
összhangban – a termeléshez<br />
közvetlenül kapcsolódó, víztakarékos megoldások<br />
alkalmazását kell ösztönözni. Ebbe a<br />
körbe tartozik (i) a csapadék minél nagyobb<br />
átbukás. Célszerű, ha a gátakkal védett szakaszon<br />
az árvízvédelem biztonsági szintje megközelítően<br />
azonos.<br />
8<br />
A nagyvízi meder levezető kapacitásának<br />
helyreállítása az ártéri gazdálkodási forma megvalósítását<br />
jelenti (ez rét és ligeterdő váltakozását<br />
és kevés szántóföldi művelést jelent, és nem jelenti<br />
az ártéri növényzet teljes megszüntetését, sem<br />
pedig a nem megfelelő fenntartás miatt sok helyen<br />
kialakult, túlzott növényborítottság fenntartását).<br />
Bizonyos esetekben szükség lehet a beépítettség<br />
felülvizsgálatára. Gazdaságos lehet nyílt ártér<br />
kialakítása vagy a hullámtér szélesítése a gátak<br />
elbontásával, illetve áthelyezésével. Ezek a megoldások<br />
ökológiai és vízminőség-védelmi szempontból<br />
is kedvezőek.
Change language