KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
110 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
sékletadatai alapján számoltuk ki minden<br />
évre. A tavaszi adatokhoz az október–májusi<br />
csapadék- és április–májusi hőmérsékleti<br />
adatok alapján számoltunk.<br />
A vegetációs változások megmintázására<br />
évente kétszer végeztünk vegetáció-felvételezést<br />
(május végén és augusztus végén<br />
– szeptember elején) parcellánként 3 db 2x2<br />
méteres állandó mintanégyzetben. 2000 és<br />
2001-ben nem került sor felvételezésre. Az<br />
edényes növények felvételezése során Braun-Blanquet<br />
skálán becsültük a fajok borítását,<br />
amelyet van der Maaler (1979) alapján<br />
transzformáltunk százalékos értékekre.<br />
A számítások során az egyes parcellák kvadrátjainak<br />
fajonkénti összborítási értékeit átlagoltuk.<br />
A vizsgált területen előforduló fajokat<br />
életmenet-stratégiájuk alapján négy<br />
csoportra osztottuk Újvárosi (1971) és Hunyadi<br />
(1988) szerint:<br />
1. Kora nyári egyévesek (T12): áttelelő<br />
kora tavaszi (T1) és áttelelő nyár eleji<br />
(T2) egyévesek.<br />
2. Nyár végi egyévesek (T34): tavasszal<br />
kelő nyár eleji (T3) és nyárutói (T4)<br />
egyévesek.<br />
3. Évelő egyszikűek.<br />
4. Évelő kétszikűek.<br />
A T12 fajcsoportnál csak a tavaszi, a T34<br />
fajcsoportnál pedig csak az őszi borításokat<br />
– mivel csak ekkor volt mérhető borításuk –,<br />
míg az évelő egyszikűek és kétszikűek esetében<br />
a tavaszi és őszi borításokat is vizsgáltuk.<br />
A borítási adatok arcsin négyzetgyök<br />
transzformációját követően többszörös regressziót<br />
használtunk a növénycsoportok időjárási<br />
mutatóval való korrelációjának kimutatására<br />
(Chang – Gauch, 1986).<br />
A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI<br />
A kecskeméti és a fülöpházi meteorológiai<br />
adatok összevetéséből látszik, hogy a kisebb,<br />
főként a nyári hónapok lokális esőzései miatt<br />
tapasztalható eltérések ellenére a fülöpházi<br />
időjárási viszonyok a kecskeméti állomás<br />
adataival jól jellemezhetők (1. ábra).<br />
1. ábra<br />
Az OMSZ kecskeméti és az MTA ÖBKI<br />
fülöpházi meteorológiai állomásán mért havi<br />
csapadékösszegek 2000 novemberétől 2003<br />
augusztusáig<br />
1. táblázat<br />
A PAI-index (°C/mm) és a vegetáció<br />
összborítása közötti korreláció,<br />
a nyári és az őszi felvételekben<br />
a regressziós egyenes meredeksége<br />
Kezelés<br />
Nyári felvétel<br />
mere<br />
dekség<br />
standard<br />
hiba<br />
Őszi felvétel<br />
meredekség<br />
standard<br />
hiba<br />
Kezelt -0,034 0,007 -0,056 0,018<br />
Kontroll -0,019 0,007 -0,099 0,024<br />
A növényzet teljes borítása a kontroll és<br />
a kezelt parcellákban mind a tavaszi, mind<br />
az őszi felvételekben negatív korrelációt mutatott<br />
az aszály mértékével (1. táblázat). Hasonló<br />
összefüggést találtak más kutatások<br />
is (Török et al., 2008). A kezelt parcellák<br />
növényzetének összborítása kisebb korrelációt<br />
mutatott a kontrollokénál az őszi, mint<br />
a nyári felvételekben, de a különbség nem<br />
volt szignifikáns. Az összborítás alakulása a<br />
vizsgált időszak legaszályosabb éveire (PAI<br />
> 7 °C/mm) érzékenyen reagált, 2002-ben és<br />
2003-ban a kezeléstől függetlenül jelentősen<br />
lecsökkent (2. ábra).<br />
Az életmenet-stratégiák kategóriáinak borítása<br />
különbözőképpen változott a vizsgált<br />
időszakban (3. ábra). A kontroll parcellákban<br />
az évelő kétszikűek borítása folyamatosan<br />
nőtt, és a legnagyobb értéket 2003-ban érte<br />
el az őszi (39,1%) és a tavaszi felvételekben<br />
(38,4%) egyaránt. Az egyévesek borítása
Change language