KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

BUKOVICS: Általános katasztrófavédelmi rendszermodell 183 3. ábra Támadáselhárítás eredménye Alapvető különbség továbbá a két fogalom között, hogy az egyik expressis verbis hivatkozik egy széles körben alkalmazható módszerre, a másik pedig nem. A SORS-PROJEKT EREDMÉNYESSÉGE A SORS-projekt számítástechnikai alkalmazási rendszere (mint szoftver) az elmúlt évek során számtalan esetben in silico kísérleti ellenőrzésre került. A kísérletek különböző intenzitású támadásokat, hibafa-diszlokációkat (azaz az egyes sejtekhez rendelt kockázatelemző rendszereket) foglaltak magukban. A 3. ábra egy mindössze 11 lépésben (fázisban) történt támadáselhárítás eredményét mutatja. A SORS-projekt eredményességének egyik tényezője az élet különböző területeire kidolgozott biztonsági kockázatelemzések hozzáférhető adatbázisának nagysága. Ezekről a Fault Tree Analysis bibliográfia ad áttekintést, amely több tízezer tételt tartalmaz. A világhálón fellelhető biztonsági kockázatelemző rendszerek száma több százezer, és aligha található az életnek olyan területe, amely ne képezte volna alapos (kutatóintézetek, egyetemek, illetve szakvállalatok külön-külön, illetve együttműködésben végzett) kutatómunka tárgyát. A SORS-projekt hatáskörében lévő (abban közvetlenül, illetve adaptációs munkával módosított formában rendelkezésre álló) diagnózisok jelenlegi száma 100 körül van. A hibafa-analízis, illetve annak a SORS-projektben alkalmazott és számítógépesített változata, a Profes + 4 logikai kockázatelemző rendszer a rendelkezésre álló, állandóan változó eszközparkhoz kiválóan alkalmazható. A VAHAVA-PARADIGMA A VAHAVA kontextusában a SORS-modell továbbfejlesztését úgy módosítottuk, hogy a VAHAVA-paradigma három kulcsfogalma: a változás, a hatás és a válasz(adás) explikálható legyen a SORS-elmélet fogalmi rendszerében.
184 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK Intuitíve a változás fogalmát a SORS-modellben a következőképpen értelmezzük. A veszélymentes (sejttérrel reprezentált) helyszínt véletlenszerű intenzitású és időpontú valamilyen támadás érheti. A „támadást” mint a környezetből eredő, és a sejttér sejtjeit mint hatásviselőt érő nemkívánatos hatást értelmezzük. A nemkívánatos változás fogalmát intuitíve a hibafa-metodológia szerinti nemkívánatos esemény fogalmához közel álló jelentésben értjük, és ezt formálisan túllépve, mint egy speciális közvetett Boole-algebrai függvényt definiáljuk. 11 A támadás következtében az egyes sejtek állapotában nemkívánatos változások állnak elő. Ezek összességét illeti a „változás” terminus technicus. A hatás mint a válaszadás nélküli reagálás kerül explikációra, míg a válaszadás azt a módot jelenti, ahogyan a rendszer (a reagáló képessége megszabta határok között) reagál az állapotváltozásra. A válaszadást a kutatás jelenlegi szakaszában azon (sejttér-állapotváltozási) fázisok számával jellemezzük, amelyek a helyszín teljes veszélymentesítéséhez szükségesek. Ezt védelmi fázisszámnak nevezzük. A védelmi fázisszám két stratégiai tényezőtől függ. Az egyik a védelmi stratégia, a másik az adaptációs stratégia. A VAHAVA-paradigma célja (értékismérve) olyan strukturális változások létrehozása az egyes (SORS-rendszer komponensek, azaz) sejtekhez rendelt kockázati rendszerekben, amelyek által ez a védelmi fázisszám csökkenthető. A SORS-paradigma a következő szemléletes képpel interpretálható. A SORS-rendszer – mint klímamodell és biztonsági kockázati környezeti rendszermodell – működésmódját tekintve alaphelyzetében (normális viselkedését tekintve) egy folyamatosan perturbált ciklus. E ciklust egy sejtautomata (pontosab- 11 Ezt az egyenletrendszert egy Boole-algebrai egyenletrendszer definiálja. Ezt tekintjük kockázati rendszer explikátumának. A részleteket illetően lásd Bukovics, 2007. ban: sejttér) konfigurációinak időbeli sorozata alkotja. Ha egy időpillanatban egy konfigurációt (más szóval sejttér-állapotot) egy változás éri (vagyis ha a sejttér egy adott állapota megváltozik), akkor általános esetben a ciklus „kibillen”, és a rendszer egy átmeneti folyamat után (hacsak külső hatás nem éri) egy új ciklusba kerül. Ez az új ciklus a SORS-elmélet értelmében mindig rosszabb, mint az eredeti, amennyiben az eredeti ciklus valamilyen kockázatkezelés eredményeként jött létre, de az új ciklus válaszadás nélkül (spontán módon) állt elő. Az általunk értelmezett VAHAVA felfogásban azt kérdezzük, hogyan (milyen általános operacionalizálható) eljárással lehet (és kell) alkalmas válaszadást definiálni a megzavart ciklus megjavítása érdekében. A ciklus megjavításának eredményét – ami „ciklusjóságnak” is nevezhető – kvantitatíve a védelmi fázisszámmal jellemezzük. A tűrőképesség (mint a helyreállítási képesség explikátuma) vizsgálata azzal a tanulsággal járt, hogy az fogalmilag csupán a reagáló képesség egyik speciális eseteként értelmezhető az eddig kiépített elmélet alapján. A tűrőképesség és a reagáló képesség fogalmi viszonya némelyest emlékeztet a működés és a viselkedés (mint állapotváltozás, illetve állapotváltoztatás) viszonyára. Az intuitív köznyelv számára a „rosszul működő rendszer” nem speciális esete a (logikailag fölérendelt) „működő rendszernek”. A köznyelvi intuíció szerint ha egy rendszer „eléggé” nemkívánatos módon változtatja meg állapotát, akkor egyszer csak „nem működik”, megszűnik működni. Tanúbizonysága ennek a szemléletnek a „rossz gombot nyomtam le” kifejezés, amely akkor hangzik el, ha valaki a nem megfelelő gombot nyomja le valamely gépi eszközön, kezelőszerven. E szemlélet alapján természetesen nem lehet elméletileg következetesen megkülönböztetni a nem megfelelő és a nem megfelelően működő rendszer(komponens)eket. A műszaki nyelv olykor tesz egy-egy tétova lépést a szabatosság irányába. Lehet találni a „nem működik” feliratú táblák mellett „üzemen kívül” fel-
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102:
100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118:
Page 119 and 120:
Page 121 and 122:
Page 123 and 124:
Page 125 and 126:
Page 127 and 128:
Page 129 and 130:
Page 131 and 132:
Page 133 and 134: 132 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 183: 182 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 201: SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat