KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
34 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
földhasználati tényezők is. Ebben jó kiindulópont lehet Pálfai aszályindexe. Ez a mutatószám<br />
kiegészíthető a talaj szántóföldi vízkapacitás értékével, és ráhelyezhető a különböző<br />
léptékű talajtérképekre, illetve a területhasználati, földhasználati térbeli adatbázisokra<br />
(pl. a magyarországi földhasználat körzetei, tájai, területrendezési tervek,<br />
településrendezési tervek, földhivatali kataszteri térképek).<br />
A csapadékvízzel történő gazdálkodás akkor lehet eredményes, ha a helyi megoldásokra<br />
törekszenek, és a felszíni vízmérlegek, valamint a cselekvési programok kidolgozásában<br />
a lokális szintig eljutnak. Az eredményeket pedig a támogatási rendszerek és a<br />
terület- és földhasználati jogszabályok szintjén is érvényre juttatják (pl. Helyes Gazdálkodási<br />
Gyakorlat, településrendezési tervek, építési szabályzatok stb.).<br />
BEVEZETÉS<br />
Az éghajlat a világ minden táján rendelkezik<br />
előnyös és kedvezőtlen vonásokkal.<br />
Természetesen a kedvező és nemkívánatos<br />
vonások aránya erősen eltérhet egymástól,<br />
és ezek megítélése függ attól is, hogy milyen<br />
szempontból értékelik a klímát. A Kárpát-medence,<br />
s benne Magyarország a mérsékelt<br />
szoláris övben helyezkedik el, s az<br />
Atlanti-óceán és az eurázsiai kontinens belseje<br />
között közelítőleg középütt foglal helyet.<br />
Éghajlatunkban egyaránt felismerhetők a<br />
kiegyenlítettebb hőmérséklet-járású, csapadékos<br />
tengeri (maritim) éghajlat, valamint<br />
a szélsőséges hőmérsékletű és kevés csapadékú<br />
szárazföldi (kontinentális) éghajlat jellemző<br />
vonásai. A nyári félévben az ideérkező<br />
légtömegek 60–70%-ban óceáni eredetűek,<br />
télen inkább a kontinentális származásúak<br />
vannak túlsúlyban. Számottevően alakítja<br />
éghajlatunkat a bennünket körülvevő hegyláncok<br />
koszorúja (Alpok, Kárpátok, Dinaridák),<br />
az ország medencehelyzete. A medencehelyzet<br />
kihat csapadékviszonyainkra: a<br />
csapadékot hozó, de a hegységeken átkelni<br />
kényszerülő légtömegek jelentősen veszítenek<br />
párakészletükből. A medencehelyzetnek<br />
köszönhető a viszonylagos szélvédelem és a<br />
bőséges napsütés, de ezért az ország jelentős<br />
része csapadékszegény. Ez a megállapítás különösen<br />
az Alföldre vonatkoztatható, aminek<br />
a területe – legalábbis éghajlati szempontból<br />
– mélyen benyúlik a Dunántúl keleti felére.<br />
A klímaváltozás egyik szembeötlő jelzője<br />
az időjárási szélsőségek gyakoriságának<br />
növekedése, a csapadékhullás mennyiségi,<br />
időbeli és térbeli eloszlásának rendkívüli<br />
változékonysága. A meteorológiai elemek<br />
variabilitása rákényszeríti az embert, hogy a<br />
természet adta lehetőségeket a környezethez<br />
alkalmazkodó módon használja, a bioszféra<br />
válaszait, érzékenységét, sérülékenységét<br />
minél mélyrehatóbban megismerje, a további<br />
változásokra felkészüljön, az alkalmazkodást<br />
esetlegesen elősegítse.<br />
Ismeretes, hogy hazánk medencehelyzetéből<br />
adódóan a felszíni és felszín alatti<br />
vízkészleteknek mintegy 5%-a származik<br />
az országhatárokon belülről, a többi a természetföldrajzi<br />
viszonyok függvénye, valamint<br />
a vízmegosztási jogszabályokkal szabályozott.<br />
Ezért kiemelt jelentőségű az ország területére<br />
érkező csapadék optimális hasznosítása.<br />
Alapvetően a lehullott csapadékkal<br />
lehet és szükséges gazdálkodni.<br />
A CSAPADÉK VÁLTOZÉKONYSÁGA<br />
Ahhoz, hogy a csapadékviszonyokhoz alkalmazkodni<br />
tudjanak, jobban hasznosítsák<br />
azt, illetve a káros víztöbbletek és vízhiányos<br />
helyzetek kezelését megtervezzék, pontosan<br />
ismerni szükséges a csapadék tér- és időbeli<br />
eloszlását, variabilitását.<br />
Hazánk legcsapadékosabb területei a Kőszegi-hegység,<br />
a Vasi-hegyhát, a Zalai-dombság<br />
nyugati és déli része (>800 mm), de hasonlóan<br />
sok csapadékot kap az Északi- Bakony,<br />
amelynek tömege gyors felemelkedésre készteti<br />
a Kisalföld felől érkező légtömegeket.
Change language