KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
KLÃMA-21 Füzetek 61. szám - VAHAVA Hálózat
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
138 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK<br />
1. táblázat<br />
Talajművelési technológiák<br />
Megnevezés<br />
Növényi<br />
maradvány<br />
mennyisége<br />
(%)<br />
Hagyományos szántásos<br />
(Conventional tillage) < 15<br />
Csökkentett művelés (Reduced tillage) 15–30<br />
Talajvédő művelés<br />
– Direktvetés (No-till) >30<br />
– Bakhátas művelés (Ridge-till) >30<br />
– Mulcsművelés (Mulch-till) >30<br />
Forrás: www.ctjc.purdue.edu/core4/ct/definition<br />
2. ábra<br />
A tarlómaradvány-borítottság hatása a<br />
talajveszteségre<br />
és elterjesztésének komoly lehetőségei.<br />
A mulcsborítás eróziócsökkentő hatásáról a<br />
2. ábra adatai adnak tájékoztatást.<br />
A 3-4. ábrák a gabona- és kukoricatarló fedettségét<br />
mutatják különböző művelések után.<br />
A különböző műveletek eróziós hatásait<br />
esőszimulátorral (5. ábra) lehet gyorsan<br />
és gazdaságosan meghatározni. A gödöllői<br />
FVM MGI-ben végzett vizsgálatok eredményeit<br />
a 6. ábra szemlélteti.<br />
Az elmúlt évek széles körű K+F munkáinak<br />
eredményeként kialakított mulcs-technológia<br />
előnyei a következők szerint foglalhatók<br />
össze:<br />
Eszköztakarékos.<br />
Energiatakarékos.<br />
Művelettakarékos.<br />
Talajvédő.<br />
Nedvességmegőrző.<br />
Környezetkímélő.<br />
A technológia megvalósításához szükséges<br />
műszaki bázis alapelemei a következők:<br />
mulcskultivátor, mulcslazító, mulcsvetőgép.<br />
A jól megválasztott eszközökkel kialakított<br />
mulcsréteg alkalmas a felszíni erózió<br />
csökkentésére, a beszivárgás növelésére, de<br />
ugyanakkor alkalmas – száraz periódusban –<br />
a párolgás csökkentésére, illetve a talaj általi<br />
CO 2 -kibocsátás csökkentésére.<br />
A talajművelési eljárások CO 2 -emisszió<br />
csökkentő hatásának hazai vizsgálati eredményei<br />
és tapasztalatai alapján a következő<br />
megállapítások tehetők:<br />
A talajművelés intenzitása és a szén-dioxid-kibocsátás<br />
között közvetlen összefüggés<br />
figyelhető meg: minél nagyobb a pórustérfogaton<br />
belül a levegőfázis aránya és<br />
mélyebben lazított a talaj, annál élénkebb a<br />
mikrobiológiai tevékenység, amely a szén-dioxid-emisszió<br />
fokozódásában nyilvánul meg.<br />
A CO 2 -emisszió nagyságának szempontjából<br />
a talajművelési eljárások sorrendje<br />
a következő: szántás, középmélylazítás, kultivátorozás,<br />
tárcsázás (7-9. ábra).<br />
Az előzőekből következik, hogy olyan<br />
eljárásokat és eszközöket célszerű használni,<br />
amelyek csak a szükséges mélységben dolgoznak,<br />
és a talaj felszínén mulcsréteget alakítanak<br />
ki.<br />
A talaj nedvességvesztésének és<br />
CO 2 -kibocsátásának csökkentése érdekében<br />
is szükséges a lazító műveletek lezárása,<br />
mert a nélkül – hosszabb idő alatt – a<br />
kibocsátott gáz mennyisége és a kibocsátás<br />
intenzitása is meghaladja a műveletlen területekét.<br />
Az egységnyi felületről a légkörbe<br />
kerülő CO 2 mennyisége abszolút értékben<br />
ugyan nem sok, de mivel hazánk szántóterülete<br />
4,7 millió hektár kiterjedésű, ezért a talajvédő<br />
és -kímélő művelés az üvegházgázok<br />
(elsősorban szén-dioxid) csökkentése révén
Change language