KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

MÁTYÁS ET AL.: Erdők a szárazsági határon 95 és gyakoribb erdővédelmi beavatkozásokat. Fatermőképességük minden bizonnyal csökkenni fog, részben a szükségszerű szerkezetátalakítás és elegyítés miatt is. A fatermő képesség csökkenése és a fafajösszetétel változása maga után vonja az erdőgazdálkodás jövedelmezőségének csökkenését. Így például a Bakonyerdő Zrt. működési körzetén belül bükkös klímában a faállományok 32%-a található. Mindössze 1 °C-os nyári hőmérséklet-emelkedés hatására az állományoknak már csak 14%-a maradna a bükkös klímában, azaz a mai területnek több mint fele (5846 ha) átesne a gyertyános-tölgyes klímába (Führer, 1995; Führer – Jagodics, 2009). Ez utóbbi nagysága előzetes költség-hozam számítások alapján a Bakonyerdő Zrt.-nél 44 millió Ft évente (Marosi Gy. – Juhász I., szóbeli közl.). A hozamok csökkenése mellett a jövőben megnövekedett területű rovarkárokkal indokolt számolni. Várható, hogy olyan rovarfajok tömegszaporodása is kialakul, amelyeknek korábban nem tulajdonítottak számottevő jelentőséget, illetve olyan fajok is károkozóként jelentkeznek, amelyek kártételéről nagyon hosszú ideje nem hallottunk. Ezek a károk, illetve az őket követően kialakuló kárláncolatok még az egészségügyi szempontból stabilnak tartott erdőkben (pl. montán bükkösök) is jelentős negatív változásokat idézhetnek elő (Csóka et al., 2009). AZ ERDŐTERÜLET VÁLTOZÁSÁNAK KLIMATIKUS HATÁSAI Az erdő nem csupán klímaindikátor, hanem az energia- és vízháztartási folyamatokban betöltött szerepén keresztül fontos hatótényező az éghajlati rendszerben. Az erdővel borított felszínnek a más vegetációval borított felszínhez képest nagyobb az érdessége és párologtató felülete, és általában alacsonyabb az albedója, ezáltal hat a légkör energia- és vízháztartására (Bonan, 2004). Kimutattuk, hogy Magyarországon a XX. században a földhasználat-változás befolyásolta az éghajlatot és az időjárást. Az MM5 mezoskálájú időjárás-előrejelző modell eredményei alapján a Magyarországon regisztrált XX. századi melegedésből (ami 0,7-0,8 °C) a földhasználat változása (elsősorban a beépített terület, valamint az erdő részarányának növekedése) +0,14±0,5 °C-os hőmérséklet-emelkedésre adhat magyarázatot a vegetációs időszak alatt. A hőmérsékletre gyakorolt hatás különösen a száraz, napos időjárási helyzetekben jelentős. A felszínborítás-változás következtében a relatív nedvesség csökkenése, valamint egyes időjárási helyzetekben a csapadék területi eloszlásának változása is kimutatható (Drüszler et al., 2009). A gyakorlatban az erdők kedvező mikroklimatikus és tájképi hatásai, ökológiai szolgáltatásai, lokális védelmi, valamint jóléti funkciói széles körben ismertek. Regionális léptékben, hosszabb jövőbeni periódusra a magyarországi erdők „értékét” éghajlati szempontból a REMO regionális klímamodell segítségével elemeztük (Gálos et al., 2009b). Az eredmények alapján a gazdaságtalan szántók helyén potenciálisan megvalósítható, országos átlagban 7%-os erdőterület-növekedésnek (Führer, 2005) nincs jelentős hatása a lokális éghajlati viszonyokra. Ennél jóval nagyobb erdőborítottságot feltételezve a XXI. század végére előre vetített erőteljes aszályosodási tendencia viszont az ország egész területén jelentősen enyhíthető lenne. Meg kell jegyezni azonban, hogy a számításokhoz alkalmazott modellek erdőtakaróra vonatkozó paraméterei feltehetőleg nem teljes részletességgel tükrözik a hazai viszonyokat, ami aláhúzza az erdészeti, ökológiai, klimatológiai kutatások fontosságát. AZ EREDMÉNYEK GYAKORLATI JELENTŐSÉGE Az egyes fafajok elterjedésének szárazsági határán kimutatott múlt- és jövőbeli tendenciák, valamint az erdei ökoszisztémák aszályérzékenysége és sérülékenysége alá-
96 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK támasztják, hogy hazánk a klímaváltozás által fokozottan érintett, veszélyeztetett régiók egyike. Ezért a szélsőségesen száraz időjárási jelenségek jövőbeni gyakoriságának és hosszának pontosabb előrejelzése, a fajok ökológiai igényének, tűrőképességének, alkalmazkodóképességének ismerete nélkülözhetetlen a lehetséges változásokra való felkészüléshez, a jövőbeni klímaadottságoknak megfelelő stratégiák kidolgozásához. A gyakoribb és súlyosabb aszályok, valamint más szélsőséges időjárási események várhatóan egyre súlyosabb kihatású kárláncolatokat, gyakoribb és súlyosabb erdőkárokat eredményeznek, amelyek ökonómiai kihatásai is igen jelentősek lehetnek. A károk megfelelő időben történő felismerésére, valamint a megelőzésüket, mérséklésüket szolgáló javaslatok kidolgozásához az erdővédelmi monitoring-tevékenység fenntartása és erősítése szükséges (Molnár – Lakatos, 2009; Solymos, 2010). Gyakorlati szempontból ugyancsak kiemelkedően fontos az erdők éghajlatváltozás hatáskorlátozásában betöltött szerepének alapos elemzése. Ez hozzájárulhat az erdőtakaró és a szénmegkötést segítő, korszerű erdőgazdálkodás módszereinek kialakításához. Az erdészeti gyakorlat szempontjából kiemelendő a fafajválasztási gyakorlat megváltoztatásának szükségessége, vagyis az, hogy a jövőben nem a múltbéli, illetve jelenlegi, hanem a várható klimatikus feltételek mellett életképes fafajokból álló erdőket hozzanak létre (Somogyi, 2009b). Az ismertetett eredmények felvetik annak szükségességét is, hogy a természetvédelem passzív, megőrzésre összpontosító stratégiáját is egy dinamikusabb megközelítés váltsa fel, amely figyelembe veszi az ökoszisztémák alkalmazkodásának korlátait, és ezáltal teret nyit a természeti folyamatokat segítő, vagy azokat szimuláló aktív emberi beavatkozásoknak. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) BERKI I. – MÓRICZ N. – RASZTOVITS E. – VIG P. (2007): A bükk szárazság tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs. – Vig P. (szerk.): Erdő és klíma V. Sopron, 213-228. pp. (2) BERKI I. – RASZTOVITS E. – MÓRICZ N. – MÁTYÁS CS. (2009): Determination of the drought tolerance limit of beech forests and forecasting their future distribution in Hungary. Cereal Research Communications, 37: 613-616. pp. (3) BONAN, G.B. (2004): Biogeophysical feedbacks between land cover and climate. Ecosystems and Land Use Change. Geophysical Monograph Series 153, 61-72. pp. (4) CZÚCZ B. – GÁLHIDY L. – MÁTYÁS CS. (2010): Limiting climating factors and potential future distribution of beech (Fagus sylvatica L.) and sessile oak (Quercus petraea (Mattuschka) Liebl.) forests near their low altitude – xeric limit in Central Europe. Ann. For. Sci., Nancy (ny. alatt) (5) CSÓKA GY. – KOLTAY A. – HIRKA A. – JANIK G. (2009): Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyeseink egészségi állapotára. „Klíma-21” Füzetek 57: 64-73. pp. (6) DRÜSZLER Á. – CSIRMAZ K. – VIG P. – MIKA J. (2009): A földhasználat változásainak hatása az éghajlatra és az időjárásra. Természet Világa 140: 521-523. pp. (7) FÜHRER E. (1995): Az időjárás változásának hatása az erdők fatermő képességére és egészségi állapotára. Erdészeti Lapok 130: 176-178. pp. (8) FÜHRER E. (2005): Az erdővagyon bővítése a mezőgazdaságilag gazdaságtalan nem hasznosított földterületek beerdősítésével. In: Molnár S. (szerk.): Erdő – fa hasznosítás Magyarországon. Sopron, 132-136. pp. (9) FÜHRER E. (2008): Erdőgazdaság. In: Harnos Zs. – Gaál M. – Hufnagel L. (szerk.): Klímaváltozásról mindenkinek. Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Matematikai és Informatikai Tanszék, Budapest, 90-102. pp. (10) FÜHRER E. (2010): A fák növekedése és a klíma. „KLÍ- MA-21” Füzetek, 61. sz. megjelenés alatt. (11) FÜHRER E. – JAGODICS A. (2009): A klímajelző fafajú állományok szénkészlete. „KLÍMA-21” Füzetek 57: 43-55. pp. (12) FÜHRER E. – JÁRÓ Z.
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46: 44 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 95: 94 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
146 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat