KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

BUKOVICS: Általános katasztrófavédelmi rendszermodell 167 A PROBLÉMAKÖR AKTUALITÁSA A Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén 2010. május–június hónapban kialakult árvízi veszélyhelyzet elemzésének fontosabb megállapításai: • A 2010. májusi összetett okú árvíz olyan extrém eseménynek bizonyult, amelyre az elmúlt évszázadokban nem volt precedens. A védelmi szervezetek, rendszerek és maga a társadalom sem volt felkészülve ilyen nagyságrendű, ismétlődő és elhúzódó csapásra. Mindezek ellenére a szintén példátlan társadalmi összefogással és jelentős áldozatvállalással ugyan, de összességében eredményes védekezésről, kárelhárításról beszélhetünk. • Magyarország természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezésének jogszabályi alapjai, keretei rendezettek, figyelemmel azonban, hogy ezek 10-15 évvel ezelőtti állapotot tükröznek, felülvizsgálatra szorulnak. Egyesíteni, egyszerűsíteni és a vonatkozó jogszabályok számát csökkenteni szükséges. A párhuzamos irányítási rendszereket meg kell szüntetni. Mindezek legalább három alkotmányos jogot érintenek. • A KKB összehívása, működtetése indokolt, döntései, javaslatai, időbelisége jó volt. Ezek dokumentálása és az információk gyors és pontos továbbítása esetenként akadozott. • Az OKF a veszélyhelyzet-kezeléssel összefüggő feladatokat rutinszerűen indította, majd ahogy ismétlődött és eszkalálódott a problémakör, továbbá sokszereplőssé és bonyolulttá vált a helyzet, megbillent a védekezési menedzsment, amely kisegítésére időszerű és jó döntés volt az árvízvédelmi és újjáépítési miniszteri biztos kinevezése. A BAZ megyei Védelmi Bizottság alapvetően jól működött, jelentős problémák voltak viszont a helyi védelmi bizottságok jelentésénél. A polgármesterek többsége nem rendelkezik még a védekezés, védelmi szervezés alapismereteivel sem, az ezzel összefüggő jogszabályi kötelezettségeiket nem ismerik, így azok végrehajtása hiányos. A vízügyi közigazgatási szervek pedig nem rendelkeznek megfelelő kapacitással a szakmai segítségnyújtásra. • A vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges feladatok ellátása – a védművek építése, fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a védekezés – az állam, a helyi önkormányzatok, illetve a károk megelőzésében vagy elhárításában érdekeltek kötelezettsége. Jogszabály alapján a vízügyi igazgatási szervezetek feladata a mezőgazdasági, vízgazdálkodási célokat szolgáló vízi létesítmények kivételével a folyók vízkár-elhárítási célú szabályozása, a kettőnél több települést szolgáló vízkár-elhárítási létesítmények építése, ezek, valamint az állam kizárólagos tulajdonában lévő védművek fenntartása és fejlesztése, továbbá azokon a védekezés ellátása. A helyi önkormányzatok feladata a legfeljebb két település érdekében álló védművek létesítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő védművek fenntartása, fejlesztése és azokon a védekezés ellátása. Továbbá a település belterületén a patakok, csatornák áradásai, a csapadék és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése, a védművek építése, fenntartása, fejlesztése, és azokon a védekezés ellátása, valamint a vizek kártételei elleni védelemmel összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása. Szintén a jogszabály alapján a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata. A fentiekből következik, hogy a helyi lakosok polgárvédelmi szervezetbe való szervezése, felkészítése és így azok ismeretei nem megfelelőek. • A tájékoztatás a katasztrófavédelmi szervek számára jogszabályi kötelezettség, ezért azt szakszerűen, a meteorológiai jelentésekkel egyező terminológia alkalmazásával kell a közvélemény felé folytatni. A tájékozódás kötelezettsége ugyanakkor a lakosság részéről is joggal várható el, hiszen csak az adott fenyegetés tudatában képes a polgár megfelelő módon a katasztrófák megelőzésében, elhárításában együttműködni. Így adott esetben a lakosságnak is közre kell működni a védelem-
168 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK ben, melyhez szükséges a megfelelő előzetes tájékoztatás és a veszélyeztetett településeken gyakorlatok tartása. Ezzel összefügg, hogy a polgármesterek számára kívánatos lenne aktualizált szakmai kiadványok összeállítása. • A BAZ megyei katasztrófavédelmi igazgatóságon ebben az időszakban súlyos humánerőforrás-problémák voltak. Nem volt feltöltve a miskolci polgári védelmi kirendeltség vezetői beosztása, hiány volt további hét státuson, és a megyei igazgató-helyettes éppen egészségügyi szabadságon tartózkodott. A fennálló kormányzati létszámstop tovább nehezítette a helyzetet. A létszámhelyzet megerősítését nehezítette, hogy ebben az időszakban tizenhét megyében volt kisebb-nagyobb védekezés. • A BAZ megyei veszélyhelyzet-kezelés egyik legnehezebb és egyben legneuralgikusabb pontja a logisztikai feladatok végrehajtása. A védekezésben kialakult elhelyezési, ellátási, valamint a védekezéshez szükséges anyagok biztosításának területén létrejött problémák elsősorban a megfelelő logisztikai háttér hiányára, a tervezési, szervezési, valamint az információáramlási és együttműködési hiányosságokra vezethetők viszsza. Az elhelyezési feladatok megoldásának problémáit elsősorban a fektető anyagok hiánya, a rossz egyeztetés és információcsere, valamint a folyamatosan változó védekezési helyzetből adódó anomáliák idézték elő. A különböző logisztikai rendszerek együttműködését hátrányosan befolyásolják a logisztikai rendszerek eltérő működési sajátosságai és technikai adottságai, valamint a különböző híradó, informatikai és kommunikációs rendszerek. Megállapítható, hogy hiányoznak a katasztrófák elleni védekezés logisztikai szakágának jogszabályi alapjai, nem tiszták a hatás- és feladatkörök. A szervezetek logisztikai felkészültsége, képessége rendkívül eltérő és különböző színvonalú. Nem érvényesül az egyenszilárdság elve. Ezt a problémát nehezen tudták csupán szervezéssel kompenzálni. A fogyó anyagok vagy új igények biztosítása külön nehézséget okozott, nem voltak erre helyileg felkészülve. A befogadással kapcsolatos feladatok alapvetően megfelelően kerültek végrehajtásra. Nehezítette a feladatok megszervezését a körülmények gyors változása, az utak járhatóságához való alkalmazkodás. A tervezést és az elszámolást nehezíti az a körülmény, hogy a szervezetek eltérő pénzügyi normatívával számolnak. • A helyi polgári védelmi szervezetek kiképzettsége alacsony színvonalú volt, anyagi-technikai felszereltségük, képességük nem volt arányos a védekezési elvárásokkal. Szembetűnő volt a helyi szintű felkészültségi hiányosság, amelyet még fokozott az információ hiánya, vagy annak szakmai tartalmának pontos értelmezése. A helyi védelmi tervek részben hiányoztak, vagy csak formálisak voltak. A feszített feladatvégzés közben nem fordítottak kellő figyelmet a tevékenységek megfelelő dokumentálására. Rendelkeznek számlákkal, átvételi elismervényekkel, de ezek indokoltsága, felhasználásuk módja nem követhető. A védekezési költségeket jelentősen befolyásolták a piaci, profitérdekeltségű viszonyok, amelyeket a jövőben, a megelőzési időszakban kezelni szükséges. • Az önkéntes, karitatív szervek kiegészítő, hiánypótló tevékenysége többségük szakmai felkészültsége és gyakorlati tapasztalata alapján fontos és jó volt. Azokkal a szervezetekkel szemben, amelyek állami támogatást kapnak, elvárható lenne a magasabb igénytámasztás. Fontos továbbá a megfelelő koordinálásuk, hogy ne forduljon elő kettős vagy hiányos lakossági támogatás. • A szakmai kommunikáció műszaki feltételei alapvetően megfelelőek voltak. Mivel nagyon bonyolult és sokszereplős volt a védelmi rendszer, előfordultak felesleges párhuzamosságok, félreértések. A tájékoztatás nem volt megfelelően összehangolt és kiegyensúlyozott, a szakmai információk nem voltak eléggé szakszerűek, pontosak és naprakészek, amit helyi szinten is felvetettek. • A lakossági és médiakapcsolatok a szokott rutinnak megfelelően működtek, gyakoriságuk megnövekedett, módszerei hagyományosnak tekinthetők.
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94:
Page 95 and 96:
Page 97 and 98:
Page 99 and 100:
A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102:
100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 103 and 104:
Page 105 and 106:
Page 107 and 108:
Page 109 and 110:
IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 111 and 112:
Page 113 and 114:
Page 115 and 116:
A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 117 and 118: 116 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 145 and 146: A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 167: 166 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 201: SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat