KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

SZENTELEKI – GAÁL – MÉZES: Időjárási anomáliák és a gyümölcstermelés 81 Az irodalmi adatok alapján (Aujeszky, 1947; Bálint, 1967; Wirth et al., 1985) a leginkább jégesőveszélyes hónapok a május, június és július, azok közül is júniusban várható a legnagyobb jégeső-gyakoriság. Ez jellemző Nagykanizsán, Szilen július felé tolódik el, míg Siófokon az áprilisi jégeső a nagyobb arányú és az augusztusi 15% is számottevő (9. ábra). A jégeső kártétele kettős: – Közvetlenül mérhető a megsemmisült vagy minőségileg leromlott termés mennyiségével és értékével. – Közvetetten pedig a növények általános kondíciójának romlása okoz hosszú távú terméskiesést, illetve a sebeken keresztül fertőző kórokozók az ültetvény idő előtti leromlását, pusztulását eredményezik. A különböző fenológiai fázisban levő gyümölcsfákban a jégeső kártétele is eltérő. A virágzási időszak előtt ritkán fordul elő jégeső, amennyiben mégis bekövetkezik, kártétele jelentős, mivel a fák nedvkeringése már elindul, és a rügyek megduzzadnak. Ekkor kisebb mechanikai hatásra is a vesszőtől elválnak, és lombozat híján a jég közvetlenül a fás részeket és a rügyeket éri. A fás részeket (vesszők, vázágak, törzs) a jég becsapódása felrepesztheti, utat nyitva az ekkor még aktívan fertőző gombás és baktériumos betegségeknek a növény szövetei felé. A sebek záródása a vegetációs időszak ilyen korai időszakában még lassú, a fertőzés mértéke így igen jelentős lehet egy februári jégeső következtében. Március hónaptól a jégeső előfordulási valószínűsége nagymértékben növekszik. A fákon levő virágok és hajtáskezdemények nagyon sérülékenyek, csekély mechanikai hatásra is a földre hullanak. Virágzás után a gyümölcskezdeményeknek némi védelmet nyújt a folyamatosan fejlődő lombozat. A károkozás mértéke nagyban függ a jégdarabok méretétől, de erre vonatkozóan a meteorológiai jelentések nem tartalmaznak adatot. Amennyiben nagy tömegű jég esik nagy intenzitással, akkor a gyümölcskezdemények leverése okoz terméskiesést. Ha a jég kisebb tömegű, a gyümölcs a fán marad, de héján apró sérülések keletkeznek, melyek miatt később a friss piacon nehezen lesz értékesíthető. A lombozatban okozott kár általában kisebb problémának számít. A fák termőképességét a lombozat részleges elvesztése természetesen negatívan befolyásolja, a sérült levelek aszszimilációs képessége kisebb, kórokozókra érzékenyebbek. Növekedésük során a gyümölcskezdemények érzékenysége a jégkárra fokozatosan nő. Kajszibaracknak, őszibaracknak és szilvának az úgynevezett zöld dió nagyság eléréséig a gyümölcskezdemények felületi rugalmassága viszonylag nagy, ezért eddig az időszakig a jégeső döntően héjhibákat okoz, de a gyümölcsök így export és hazai I. osztályú értékesítésre a későbbiekben már nem alkalmasak. A jég okozta sérülések a gyümölcsön a kórokozók fertőzési veszélyét növelik. Csonthéjasoknál leginkább a monília jelent ilyenkor problémát, tehát a károk felmérése után növényvédelmi kezelés általában indokolt. A szüret utáni időszak rendkívül fontos a gyümölcstermő növények fenológiai fázisában. Ekkor történik ugyanis a következő évi rügyek kialakulása. Ha ezen időszak alatt túlzott stressz éri a fákat (szárazság, jégeső stb.), akkor a rügydifferenciálódásban zavar keletkezik, és a következő évi termés menynyisége csökken. A jégeső termést ekkor már nem károsíthat, de a lombozat és esetleg a fás részek sérülése jelentős növényvédelmi kockázatot is jelent. Augusztus közepe után keletkezett sérülések a vesszőkön, vázágakon már lassan kalluszosodnak, így a teljes sebgyógyulás a tél beálltáig nem garantált. Szeptember hónaptól a gombák és baktériumok fertőzési nyomása erősödik, amennyiben lehetséges, a jégeső okozta sérüléseket kezelni kell. Jégesők 2010 tavaszán 2010-ben szokatlanul korán – március 1-jén – érkezett az első jégeső Vas megyében (Vasnépe.hu, 2010). A korai időpont miatt
82 „KLÍMA-<strong>21</strong>” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 10. ábra Jégesők 2010 tavaszán azonban a borsó és cseresznye nagyságú jég még elsősorban nem a növényekben tett kárt. Április közepén több helyen, köztük Baranyában volt jégeső, annak ellenére, hogy itt működik az ország egyetlen jégeső-elhárító rendszere. Azonban ennek üzemeltetése csak május 1-jén indul, így Pécs környékén jelentős károkat okozott. A későbbiekben inkább az ország középső és keleti felében fordult elő jégeső (10. ábra), és többször is másod- vagy harmadfokú riasztás volt a viharos szél és a zivatarok miatt, majd ismét az ország nyugati felét, Veszprém megyét érintették a viharok. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A meteorológiai adatok egy részének beszerzésére az OM-00042/2008, OM- 00270/2008 és az OM-00265/2008 projektek keretében került sor, további támogatást nyújtott a TÁMOP-4-2.1.B-09/1/ KMR-2010-0005 pályázat. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) AUJESZKY L. (1947): A jégeső gyakoriság és valószínűség Budapesten 1871-1945. Orsz. Met. és Földmágnességi Int. Kiadványai, Bp. In: Bálint, 1967 (2) BÁLINT GY. (1967): A jégesők és növénytermelésünk jégkárai. Kandidátusi értekezés, Bp. (3) CHRISTIENSEN, J.V. (1996): Rain-induced cracking of sweet cherries: it causes and preventation. In: Webster, A.D., Looney, N.E. (eds.): Cherries: Crop physiology. Production and uses. CAB International, 297-327. pp. (4) NAGY P.T. – KÁTAI J. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2008): Effect of frost damage on leaf macronutrient status of eight apple cultivars in integrated apple orchard in Eastern-Hungary. International Journal of Horticultural Science 14 (1–2): 37–40 (5) SIMON
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32: 30 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 49 and 50: 250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 53 and 54: A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 57 and 58: A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 73 and 74: IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 81: 80 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 85 and 86: ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 133 and 134:
132 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 135 and 136:
Page 137 and 138:
Page 139 and 140:
Page 141 and 142:
Page 143 and 144:
Page 145 and 146:
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI,
Page 147 and 148:
Page 149 and 150:
Page 151 and 152:
Page 153 and 154:
Page 155 and 156:
Page 157 and 158:
Page 159 and 160:
AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 161 and 162:
Page 163 and 164:
Page 165 and 166:
Page 167 and 168:
Page 169 and 170:
Page 171 and 172:
Page 173 and 174:
Page 175 and 176:
Page 177 and 178:
Page 179 and 180:
Page 181 and 182:
Page 183 and 184:
Page 185 and 186:
Page 187 and 188:
Page 189 and 190:
Page 191 and 192:
Page 193 and 194:
Page 195 and 196:
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat