KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

More documents

Recommendations

Info

JÓRI: Környezetorientált talajművelési technológia (3E) 143 Elmunkáló/lezáró egység: hengerborona/ henger/rugósborona. A mai modern gépeket úgy szükséges konstruálni, hogy beilleszthetők legyenek a legújabb traktor-munkagép kommunikációs rendszerbe (ISOBUS). Ez azt jelenti, hogy minden egyes állítási-szabályozási lehetőséget jeladó-vevő rendszerrel (szenzor technika) kiegészítve indokolt tervezni. A távolság, magasság, szögelfordulás, terhelés és nyomásváltozás mértékét az alapváltozatoknál vizuálisan kell jelezni, az opciós változatoknál viszont digitális adatgenerálást, továbbítást („munkagép-BUS”) és feldolgozást (traktor fedélzeti számítógép) kell megvalósítani. Az előzőekben ismertetett követelményrendszer kielégítésére alkalmas gépet több cég gyárt és forgalmaz, de a technológia teljes egészében történő megvalósítása hazai gépsorral csak a K+F+I munkálataink során kifejlesztett gyártmányokkal (10-12. ábra) lehetséges. A klímaváltozás által felvetett problémák megoldására bemutattunk egy lehetséges technológiát és egy gépsort. A gyakorlatban ettől természetesen el lehet térni, de eredmény csak akkor remélhető, ha betartják a hazai kutatók által megfogalmazott üzemeltetési tízparancsolatot: 1. Talajállapot-ismeret. 2. Talpmentes állapot fenntartása a talajban. 3. A tömör talaj gyógyítása lazítással. 4. Felszíntakarás a kritikus (nyári) hónapokban. 5. Kis vízvesztő felszín alakítása nyári (és őszi!) műveléskor. 6. Szervesanyag-kímélés; a tarlómaradvány szervesanyag-utánpótlási forrás, értékes anyag! 7. A talpképző művelő eszközök mellőzése nedves talajon. 8. A rögösítés mellőzése száraz talajon. 9. Az elmunkálás, magágykészítés ésszerűsítése. 10. Víz- és szervesanyag-kímélő művelés az öntözött talajokon is. FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) ANTAL E. (2003): Az éghajlat változás és a növényállományok vízellátottságának kérdőjelei a XXI. Század elején. „AGRO-21” Füzetek, 32. sz. 25-49. pp. (2) BIRKÁS M. – JOLÁNKAI M. – STINGLI A. – BOTTLIK L. (2007): Az alkalmazkodó művelés jelentősége a talaj- és klímavédelemben. „AGRO-21” Füzetek, 51. sz. 34-47. pp. (3) JÓRI J. I. (2010): Talajművelési technológiák – válasz a klímaváltozásra. Mezőgazdasági Technika. LI.évf. No.4. 16-21. pp. (4) LAL, R. (1997): Residue management, consevation tillage and soil restoration for mitigating greenhouse effect by CO 2 -enrichment. Soil& Tillage Research 43:81-107. pp. Elsevier Science B.V. (5) LÁNG I. (2003): Bevezető gondolatok „A globális klímaváltozással összefüggő hazai hatások és az arra adandó válaszok” című MTA–KvVM közös kutatási projekthez. „AGRO-21” Füzetek. 31. sz. 3-7. pp. (6) LÁNG I. – CSETE L. – JOLÁNKAI M. (2007): A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. A VAHAVA jelentés. (7) VARGA-HASZONITS Z. (2003): Az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásának elemzése, éghajlati szcenáriók. „AGRO-21” Füzetek. 31. sz. 9-27. pp. (8) VÁRALLYAY GY. (2008): A talaj szerepe a csapadékszélsőségek kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. „AGRO-21” Füzetek, 52. sz. 57-73. pp. (9) VÁRALLYAY GY. (2010): A talaj, mint víztározó;talajszárazodás. „AGRO-21” Füzetek, 59. sz. 3-26. pp. (10) ZSEMBELI J. – KOVÁCS GY. – SZŐLLŐSI N. – GYURICZA CS. (2008): Correlations of soil management and carbon stock change in soils. 5th International Scientific Conference on Sustainable Farming Systems, ECOMIT, 5-7 November 2008. Piestany, Slovakia, Conf. Proc. 75-81. pp.
A KLÍMAVÁLTOZÁS TALAJMŰVELÉSI, TALAJÁLLAPOT TANULSÁGAI BIRKÁS MÁRTA – SZEMŐK ANDRÁS – MILAN MESIĆ Kulcsszavak: talajművelés, talajállapot, klíma eredetű kár, klímakár-enyhítés. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A globális klímaváltozás első, aggodalomra okot adó éveitől a művelés feladata – a talajminőség javításán keresztül – a klíma eredetű különféle veszteségek csökkentése. A növénytermelési gyakorlat hatásos megoldást vár a tudománytól. Az új feladatnak megfelelés gyökeres változtatást sürget a talajművelési gyakorlatban is, ugyanis a talajminőséget javító művelés a klímakár-enyhítés eszköze, míg hiánya klímakár fokozó tényező. A művelés feladata napjainkban jóval több, mint vetésre alkalmas talajállapot létrehozása; a táj- és környezetvédelemmel összhangban a kedvező talajminőség fenntartása, a nemkívánatos változások, mint a szerkezet pusztulása, a vízvesztés megelőzése, a klímaérzékenység csökkentése. A talajminőség-kutatásokhoz, a művelés, a talajállapot és a klímaváltozás kölcsönhatásainak értékeléséhez tartamkísérleti és monitor adatok adnak hátteret. A közép-európai térségre sajátos klímakár-csökkentési tanácsokat fogalmaztunk meg. Az első lépés a nyári művelések klímakockázatának csökkentése. Hibajavítás a kár pontos ismeretében lehetséges, ezért javasoljuk a talajállapot rendszeres ellenőrzését legalább a nagy gazdasági értéket képviselő növények tábláin. A művelési eredetű talajállapot-hiba aszály- és belvízkár fokozó tényező, és nem tűrhető kockázat. A nyári hő- és csapadékstressz, a vízvesztés, a kiszáradás ellenszere a kritikus nyári hónapokban a talajfelszín biztonságot nyújtó takarása. Nyári műveléskor a nedvesség visszatartását kis vízvesztő felszín kialakításával lehet elősegíteni. Kerülni kell a rögképző műveléseket, mivel növelik a vízvesztő felületet és csökkentik a talajba jutó csapadék mennyiségét. Az enyhébb ősz és tél a vízkímélés kiterjesztését okszerűsíti az őszi alapműveléseknél. Alkalmazkodó műveléssel folyamatossá tehető a nedvesség tárolása és a veszteség csökkentése. A talaj szerves anyagának védelme a klímakár-csökkentés alapvető feltétele. A talaj nem lehet vesztese a biomasszából energiát programnak. Az öntözés az aszálykárenyhítés egyik fontos módszere, ezért a nedvesség-, a szén- és szerkezetkímélő művelést az öntözött talajokra is célszerű kiterjeszteni. BEVEZETÉS Talajműveléssel valamely növénytermesztési feladat érdekében kísérelik meg a talaj állapotának, és azon keresztül nedvességforgalmának javítását. A javítás hasznosságával a talaj művelői általánosan egyetértenek, az eredménytelenséget a rossz időjárásnak tudják be. A művelés hatása a növényi produktumra a befolyásoló tényezők (talaj, tápanyag-ellátottság, csapadék, biológiai alapok, növényvédelem stb.) miatt csak egzakt kísérletekben mérhető le (Pepó, 2009). A művelés talajállapotra gyakorolt hatásának kimuta-
Page 1 and 2:
"KLÍMA-21" Füzetek KLÍMAVÁLTOZ
Page 3 and 4:
TARTALOM TANULMÁNY Móring Andrea
Page 5 and 6:
4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAV
Page 7 and 8:
Page 9 and 10:
Page 11 and 12:
10 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 13 and 14:
Page 15 and 16:
Page 17 and 18:
Page 19 and 20:
Page 21 and 22:
Page 23 and 24:
Page 25 and 26:
Page 27 and 28:
Page 29 and 30:
Page 31 and 32:
Page 33 and 34:
Page 35 and 36:
Page 37 and 38:
Page 39 and 40:
Page 41 and 42:
Page 43 and 44:
Page 45 and 46:
Page 47 and 48:
Page 49 and 50:
250 48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KL
Page 51 and 52:
Page 53 and 54:
A MEZŐGAZDASÁGI VÍZGAZDÁLKODÁS
Page 55 and 56:
Page 57 and 58:
A GYÜMÖLCSTERMELÉS BIZTONSÁGA S
Page 59 and 60:
Page 61 and 62:
Page 63 and 64:
Page 65 and 66:
Page 67 and 68:
Page 69 and 70:
Page 71 and 72:
Page 73 and 74:
IDŐJÁRÁSI ANOMÁLIÁK ÉS A NYUG
Page 75 and 76:
Page 77 and 78:
Page 79 and 80:
Page 81 and 82:
Page 83 and 84:
Page 85 and 86:
ERDŐK A SZÁRAZSÁGI HATÁRON MÁT
Page 87 and 88:
Page 89 and 90:
Page 91 and 92:
Page 93 and 94: 92 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMA
Page 99 and 100: A FÁK NÖVEKEDÉSE ÉS A KLÍMA F
Page 101 and 102: 100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 109 and 110: IDŐJÁRÁSI FLUKTUÁCIÓK HATÁSA
Page 115 and 116: A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSA A KÉTÉ
Page 143: 142 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 159 and 160: AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS UTAKRA GYAKO
Page 195 and 196:
194 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍM
Page 197 and 198:
Page 199 and 200:
Page 201:
SZÁMUNK SZERZŐI Berki Imre, az NY
show all

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?

KLÃMA-21 FÃ¼zetek 61. szÃ¡m - VAHAVA HÃ¡lÃ³zat